Előfizetés

A korlátozások közepette is nőni tudott a gazdaság, de így is az elmúlt 25 év második legnagyobb mínusza jött össze

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.02.16. 12:00

Fotó: Shutterstock
Az elemzőket is meglepve, a vártnál jobb teljesítményt mutatott a magyar gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben, így az éves GDP-visszaesés is kisebb lett az előrejelzettnél.
Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Parlamentben már sejtetni engedte, a vártnál jobban tudott teljesíteni a gazdaság a tavalyi év utolsó negyedévében. A KHS kedd reggel közzétett első becslése szerint ugyanis a negyedik negyedéves GDP az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt. A szűkszavú kommentár szerint a bővüléshez leginkább az ipar, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest persze ez még mindig 4,3 százalékos elmaradást jelent a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint, így összességében a gazdaság 2020 évi teljesítménye 5,1 százalékkal maradt el a 2019-estől. Bár ez az elmúlt 25 év második legnagyobb éves GDP-csökkenését jelenti – ennél nagyobb, 6,7 százalékos visszaesés a 2009-ben a gazdasági válság idején volt -, a piaci várakozásokhoz képest egy jobb teljesítményt jelent, hiszen az elemzők 6 százaléknál is nagyobb mínuszt vártak a koronavírus évére. A jobb teljesítmény oka egyértelműen az utolsó negyedév növekedése, ami feltehetően annak is köszönhető, hogy a komolyabb korlátozó intézkedések csak a negyedév közepén, november 11-től léptek életbe, addig pedig ősszel jól húzott a gazdaság. Az ipart sem bénította le úgy a pandémiás helyzet, mint tavasszal, az autógyárak nem álltak le hetekre, az ellátási láncok nem szakadtak meg. A turizmus és a vendéglátás ugyan az utolsó negyedévben teljesen a padlóra került, ám ebben az időszakban amúgy is kevesebbet tesz hozzá az ágazat a GDP-hez, mint nyáron, így a visszahúzó ereje is kevésbé érződött. Az első negyedéves 2,2 százalékos növekedést követő második negyedéves hatalmas, 13,6 százalékos zuhanást, majd a harmadik negyedéves 4,6 százalékos mínuszt a negyedik negyedév pozitív mérlege így valamelyest ellensúlyozni tudta. Hatalmas meglepetést okozott a magyar gazdaság tavalyi utolsó negyedévi teljesítménye, hiszen az eredmény még a legoptimistább előrejelzéseket is felülmúlta – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Megjegyezte: a részletes adatokat a KSH március 2-án közli, így egyelőre csak találgatni lehet, mely területek okozták a jelentős meglepetést. Az ipar és az export összességében jól teljesített a negyedik negyedévben, a pozitív hozzájárulás borítékolható volt. A nagy kérdés, hogy az információ, kommunikáció ág teljesítménye összességében mennyire tudta mérsékelni a szolgáltatások hozzáadott értékének visszaesését. Könnyen lehet, hogy több szolgáltató ág is pozitív meglepetést okozott a negyedik negyedévben. A gazdaság ezen területéről azonban nem állnak rendelkezésre havi adatok. Valószínűleg az építőipar hozzáadott értéke is kedvezőbben alakulhatott, mint azt a termelési statisztikák sejtették – magyarázta az elemző. Virovácz Péter szerint az, hogy a szigorítások ellenére a magyar gazdaság növekedni tudott negyedéves alapon, azt jelenti, hogy a vártnál sokkal nagyobb kilábalási potenciál van a gazdaságban. Az éves átlagnál dinamikusabb negyedik negyedéves teljesítmény ráadásul pozitív áthúzódó hatást jelent 2021 egészére nézve. Összességében az ING által előrejelzett 4,3 százalékos idei évi növekedést egyértelmű pozitív kockázatok övezik, így egyre nagyobb realitása lehet az 5-6 százalékos növekedési sávban szóródó várakozásoknak – tette hozzá. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is a várakozásokhoz képest sokkal kedvezőbbnek nevezte az adatokat, de szerinte a járványhoz köthető bizonytalanság miatt még nem lehet pontosan látni, milyen ütemű növekedés várható ebben az évben. Kérdés, hogy az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévben látott erős teljesítményhez képest tud-e gyorsítani a gazdaság. Az viszont szinte biztos, hogy második negyedévben a bázishatás, azaz a tavalyi két számjegyű GDP-csökkenés miatt várhatóan kiugró eredmény születik – mutatott rá. Összességében a mostani kilátások alapján Németh Dávid szerint 2021-ben több mint 4,5 százalék körüli GDP-növekedésre van kilátás. Ha viszont a vártnál gyorsabban bekövetkezik a gazdasági nyitás, akkor akár 5 százalék feletti bővülésre is képes lehet a magyar gazdaság.     A Pénzügyminisztérium várakozásai alapján a második negyedévtől tér vissza a dinamikus növekedés, és 2021-ben 4-5 százalékkal bővülhet a gazdaság. A tárca közleménye szerint a vártnál kedvezőbb - és az uniós országok átlagosan -6,4 százalékos visszaeséséhez képest jobb - magyar GDP-adat elsősorban az ipar és építőipar előre jelzettnél erősebb teljesítményének köszönhető.      

357,34 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.16. 08:09
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd reggel: az euróval és a dollárral szemben erősödött, míg a svájci frankhoz képest gyengült.
Az euró 357,34 forinton forgott hét órakor, 12 fillérrel gyengült a hétfő esti 357,46 forinthoz képest. A dollár árfolyama 294,61 forintról 294,45 forintra csúszott le, míg a svájci franké 330,95 forintról 331,20 forintra emelkedett. Az euró 1,2137 dolláron forgott kedd reggel, 0,08 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest azonban 0,05 százalékkal gyengült az euró, 1,0789 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,8890 frankot adtak, 0,13 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,13 százalékkal erősödött a dollár, 105,50 jenen jegyezték kedd reggel. 

Karácsony szerint Budapest négyszer annyi önkormányzati adót fizet a járványban, mint Tarlós idején

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.15. 20:18

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A főpolgármester Orbán Viktor parlamenti beszédére reagálva kijelentette, hogy nem a kormány támogatja a fővárost, hanem épp fordítva.
Budapest több adót fizet, mint amennyi támogatást kap a kormánytól, és a 2019 októberében megválasztott új városvezetésnek a koronavírus-járvány okozta válság idején közel négyszer annyi önkormányzati adót kell fizetnie, mint a Tarlós István előző főpolgármester vezette fővárosi önkormányzatnak – reagált Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök szavaira. Az ország és benne Budapest válságból való kilábalása nem lehet gyermeteg számháború kérdése.
„Márpedig nehéz másnak nevezni, hogy Orbán Viktor a parlamentben éppen egy olyan nap számlakivonatát lobogtatja, amelyen rajta van a főváros által beszedett, de a kerületeknek még át nem utalt adóbevétel is”

– írta a főpolgármester.

Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt válaszában, arra a felvetésre, hogy kivéreztetnék az önkormányzatokat, elmondta: Budapest számláján 2020. december 31-én 122 milliárd forint volt. Szavai szerint kevés olyan önkormányzat van, aki ne cserélne. Kitért arra is, hogy 2020-ban az összes támogatás 44 százaléka – 3000 milliárd forint – került a fővároshoz. – Ez a kivéreztetés kedves barátaim? – tette fel a kérdést. Megjegyezte: eközben a baranyai térségbe 6 százalék, a szabolcsiba 12 százalék, a borsodiba 8 százalék jutott. Karácsony Gergely bejegyzésében írta: a fővárosi önkormányzat állami támogatásáról pedig csak annyit, hogy a válság ide vagy oda, nem a kormány támogatja a fővárost, hanem épp fordítva.
„Egy fillér állami támogatás nélkül látunk el számtalan közfeladatot és még ezen felül is befizetünk a kormánynak. Az új városvezetésnek ugyanis közel négyszer annyi önkormányzati adót kell fizetnie, mint Tarlósnak – és mindezt a pusztító válság idején”

– fogalmazott.

A főpolgármester közzétett egy grafikont is a fővárosi költségvetési kapcsolatokból származó működési források és elvonások egyenlegéről, amely szerint Budapest nettó befizetőjévé válik az államnak. A grafikon szerint 2018-ban ez az egyenleg 17,6 milliárd forint volt, 2019-ben 12,7, 2020-ban mínusz 787 millió és 2021-ben mínusz 6,4 milliárd forint.  „A miniszterelnök azt mondta a 2019-es választás után, hogy a kormány ugyanazt a hozzáállást fogja mutatni az új városvezetésnek amit az előzőnek. Az ábrára tekintve mindenki eldöntheti, hogy tartotta-e szavát” – zárta bejegyzését Karácsony Gergely.
A főpolgármester egyébként a hétvégén azt kérte a budapesti vállalkozásoktól, hogy aki tudja, az támogassa az önkormányzatot az iparűzési adó befizetésével.