Feszülten nyitott az amerikai-török párbeszéd

Erdogannak felháborodott, mert az amerikai kormányzat kétségbe vonta a hivatalos narratívát.

Újra felszínre tört a kurd szervezetekkel kapcsolatos ellentét Ankara és Washington között, miután Észak-Irakban kudarcba fulladt egy többnapos török túszszabadítási akció. Törökországnál az verte ki a biztosítékot, hogy az Egyesült Államok látszólag kétségbe vonta a hivatalos beszámolót, miszerint a 13 török foglyot a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű szeparatista terrorszervezet fegyveresei végezték ki és az áldozatok véletlenül sem a légicsapásokkal kísért művelet következtében hunytak el. Az amerikai külügyminisztérium hétfőn közleményében azt írta: a lehető legkeményebben elítéli a tettet, „ha bebizonyosodik”, hogy tényleg a PKK ölte meg a túszokat. Törökország emiatt behívatta az amerikai nagykövetet, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig nevetségesnek nevezte a nyilatkozatot, és arra következtetett abból, hogy a NATO-szövetséges Egyesült Államok a terroristák pártján áll.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter még aznap megkísérelte elsimítani a nézeteltérést. A török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval folytatott telefonbeszélgetésen egyértelművé tette, hogy Washington a PKK-t tartja felelősnek a foglyok haláláért.

Pénzváltó Nikolett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa szerint e gesztushoz hozzájárulhatott, hogy ez volt a két diplomata első közös hívása: „Tekintve, hogy számos más vitás kérdés van napirenden, nem adott volna jó alaphangot a párbeszédnek, ha Blinken megkérdőjelezi Ankara szavahihetőségét egy olyan, Törökország számára egzisztenciális fenyegetésnek tekintett ügyben, mint a PKK elleni küzdelem.” A szakértő szerint a két országnak stratégiai érdeke lenne közös nevezőre jutni, de a kurd szervezetek megítélésével kapcsán rendkívül nehéz lesz kompromisszumot találni. Washington Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát támogatja, amely kiváló partnernek bizonyult az Iszlám Állam elleni műveletekben. Ankara azonban ellenségként tekint a szervezetre, mivel abban a Kurdisztáni Munkáspárt szíriai ágát látja. A két szervezet közti kapocs kétségbevonhatatlan: a YPG a PKK-ból ered, ideológiájuk szinte teljesen megegyezik és egyes beszámolók szerint a tagságukban is van részleges átfedés. Az Egyesült Államok és a szíriai kurd milícia vezetői viszont határozottan tagadják, hogy a YPG a PKK része lenne.

Nem sok jót jósol amerikai-török viszonyra nézve, hogy a kurd kérdés várhatóan a közeljövőben is előtérben maradhat. A török elnök kedden bejelentette, hogy fokozzák a PKK-val szembeni hadműveleteket a szomszédos országokban. Erdogannak érdekében áll eszkalálni a helyzetet, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés ugyanis megtépázta a kormánypárt népszerűségét. Hasonló esetekben az aktuális török vezetés mindig előszeretettel vette elő a „kurd kártyát” illetve a „terrorizmus kártyát”, mivel ezzel mindig növelni tudták a népszerűségüket – emlékeztetett Pénzváltó Nikolett.