Előfizetés

Keleti fuvar: vakcina jött, de iratok nélkül

Boda András Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.02.17. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Megérkezett bő félmillió kínai vakcina, de dokumentáció híján még az ellenőrző vizsgálatok indulásának időpontja is kérdéses.
Megérkezett 550 ezer dózis kínai, Sinopharm vakcina Magyarországra kedden. Ezzel együtt kérdés, hogy mikor lehet majd először alkalmazni a szert: a gyors engedélyezés annak ellenére sem garantált, hogy a kormány jelentősen lazított az előírásokon. Egy jogszabálymódosítás tette lehetővé, hogy – mint arról többször írtunk – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) érdemi vizsgálat nélkül engedélyezze a szert. Csak annyit írtak elő, hogy alkalmazás előtt a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) valamennyi gyártási tételt ellenőriznie kell. Csakhogy ezen a ponton elvérezhet a vakcina gyors bevetése. A készítmény rendes, magyarországi szakértői értékelése ugyanis azért akadt el, mert Kínából nem érkezett meg az oltóanyag dokumentációja, és információink szerint ez azóta sem történt meg. Enélkül pedig az NNK laborosai sem tudhatják, hogy pontosan milyen paraméterekkel kellene rendelkeznie a vakcinának. A bizonytalanságot mutatja az is, hogy bár ezt az oltóanyagot a háziorvosokkal szeretnék beadatni, a készítménynek ma sincs nyilvánosan elérhető alkalmazási előirata. Márpedig a Magyar Orvosi Kamara korábban azt írta: az alkalmazási előirat hiányában a testület elnöksége „nem tudja tiszta lelkiismerettel ajánlani a kollégáinak a készítmények alkalmazását, mert az alkalmazási előirat az alapfeltétele a készítmény betegbiztonságot garantáló alkalmazásának, és ez alapozza meg az orvos jogi és etikai biztonságát.” Jelen állás szerint most az oltási sorban a 60 év felettieknek kellene több vakcina. Ők mintegy másfél millióan vannak, de nekik nem alkalmas minden oltóanyag. A koruk miatt nekik nem adható az AstraZenecaé. S miután az idősebbek között sok a krónikus beteg, így az orosz vakcinát is csak keveseknél lehet használni. Bár magyar előirat nincs, a kínai oltóanyagot a gyártója sem ajánlja 60 év felett. Az Index idézte a Sinopharm egyik leányvállalatának elnökét, aki még januárban azt nyilatkozta, hogy a 60 év felettiek beoltását nem ajánlja feltétlenül. Pakisztán egészségügyi miniszterének tanácsosa február elején egyértelműbben fogalmazott: az ő vizsgálataik azt mutatták, hogy 60 éves kor felett nem volt hatásos az oltóanyag.
Magyarországon eddig 341 958 embert oltottak be, közülük 131 593-an már a második oltást is megkapták. Ezt azt jelenti, hogy eddig mintegy 700 ezer adag bevethető oltóanyag érkezett. Ebből 26 ezer volt orosz készítmény, a több európai, amerikai. A héten két ütemben bő 100 ezer adagnyi Pfizer szállítmány várható. Az, hogy egyre több gyártótól érkezik oltóanyag fontos azért is, mert a választási lehetőség – úgy tűnik – jelentősen növeli az oltási hajlandóságot. A Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint február elején a kérdezett 37,8 százaléka mondta azt hogy tervezi beoltatni magát. A Publicus felmérése szerint viszont a kérdezettek 64 százaléka mondta azt, hogy biztosan beoltatja magát, ha választhat az oltóanyagok közül. Szokatlan módon ebben a kérdésben a pártpreferencia sem jelent drasztikus különbséget: a kormánypártiak 90 százaléka oltatna, ha választhatna, az ellenzékieknek pedig 76 százaléka.

Nyomoznak és elutasítanak

Nemzeti Koronavírus Konzultáció – ezzel a címmel jelent meg a neten egy hivatalosnak látszó, 15 pontos, hamis konzultációs ív. Az irányított kérdések alig burkoltan vonták kétségbe koronavírus elleni vakcinák és a szájmaszkok, meg a járványügyi korlátozások hatásosságát. Az oldal miatt a rendőrséghez fordult a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely szerint „csalásról van szó, hiszen a létrehozott honlap megtévesztő, azt a látszatot kelti, mintha a kormány online konzultációjáról lenne szó, illetve személyes adattal való visszaélésről is szó van.” Az oldalt, amit még február 8-án, Panamában regisztrálták egy felhő alapú tárhelyszolgáltatónál, kedden törölték. A rendőrség lapunk kérdésére közölte: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz személyes adattal visszaélés miatt. Míg a kormányzati konzultációt veszélyeztető áloldal ügyében gyorsan lépett a hatóság, addig az orosz vakcina engedélyeztetése kapcsán felmerült visszásságokat a jelek szerint nem sietnek tisztázni. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) elutasította a Szputnyik V vakcina ügyének vizsgálatát. A DK-s Arató Gergely „Vizsgálja-e a Szputnyik V. Vakcina körüli visszásságokat?” címmel fordult írásban a Legfőbb Ügyészhez, mert – mint lapunk is írt róla – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által felkért egyes szakértők nem javasolták a szer engedélyeztetését, mivel annak dokumentációjában ellentmondásokat találtak. Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte és továbbította azt az NNI-nek. A nyomozó iroda szerint még „a bűncselekmény gyanúja is hiányzik”, ezért elutasította a feljelentést. (Koncz Tamás, Kósa András)

Fónagy János szerint a kaszinók nem vendéglátóipari egységek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.16. 22:28

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ungár Péternek meg is magyarázta, hogy az éttermekkel szemben a szerencselovagok este hétig fertőzésveszély nélkül rulettezhetnek.
A kaszinók nem minősülnek vendéglátóipari egységnek – magyarázta Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára, hogy az éttermekkel szemben, miért tarthatnak nyitva a kaszinók a veszélyhelyzet, a járványügyi korlátozások idején, vette észre a Telex. A fideszes politikus, mint megjegyzik, ezt írásba adta Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselőnek, aki a témában eredetileg Varga Mihály pénzügyminisztert kérdezte volna, szintén írásban.    Fónagy János közölte,
a kaszinók is csak úgy maradhatnak nyitva, ha betartják a járványügyi védelmi intézkedéseket. Ezen kívül az országban működő 11 kaszinót is legkésőbb 19 órakor be kell zárni, amit a szerencsejáték-felügyeleti hatóság folyamatosan ellenőriz.

Utólag igazítják a NAT-hoz az érettségit

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.02.16. 19:30

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Azokat a diákokat, akik szeptemberben kezdték a középiskolát, már az új, részletes érettségi vizsgakövetelmények ismeretében kellett volna tanítani – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.
Megújulnak az érettségi általános vizsgakövetelményei 2023-tól, hogy jobban illeszkedjenek a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptantervhez (NAT) és az új kerettantervekhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának keddi közleménye szerint a jövőben még nagyobb szerepe lehet a vizsgákon a tanulói kreativitásnak és problémamegoldó készségnek, például projektmunkák keretében. Az ehhez szükséges jogszabálymódosításokat a hétfői Magyar Közlöny tartalmazza, de a részletes vizsgakövetelményeken még dolgoznak, azok a tavasszal lesznek elérhetőek. A módosított szabályokat felmenő rendszerben 2023 szeptemberétől vezetik be. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint az új NAT-hoz igazodó kimeneti követelményeket, vagyis az érettségi szabályokat és a vizsgák tartalmát nem utólag, hanem az új alaptanterv bevezetése előtt kellett volna kidolgozni. – Szinte minden eddigi tantervszabályozási gyakorlattal szembemegy, hogy azt követően dolgozzák ki a kimeneti szabályokat, miután elkezdtek bevezetni egy új alaptantervet – mondta Totyik Tamás. Igaz, az új NAT-ot és az ahhoz tartozó kerettanterveket nem egységesen, hanem felmenő rendszerben, az 1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán kezdték el bevezetni tavaly szeptemberben. Vagyis akik kilencedikesként most kezdték a középiskolát, a 2023/2024-es tanévben fognak érettségizni; úgy tűnhet, hogy bőven lesz idejük felkészülni az új érettségi szabályokra, vizsgakövetelményekre. A PSZ alelnöke szerint azonban nem ez a helyzet, hiszen ők még a jelenlegi érettségi követelményekhez igazodó tanterv szerint tanulnak. – A középiskoláknak tavaly úgy kellett kidolgozniuk az új NAT-nak megfelelő tanterveiket, hogy a kimeneti követelményeket az eddigi szabályok alapján kellett kidolgozniuk. Most újból, utólag kell módosítani a kerettanterveket. Pedig azokat a diákokat, akik szeptemberben kezdték a középiskolát, már az új, részletes érettségi vizsgakövetelmények ismeretében kellett volna tanítani – fogalmazott Totyik Tamás. Hozzátette: ha egy pedagógushallgató azt mondaná a vizsgáztatóinak, hogy a kimeneti követelmények nélkül is be lehet vezetni egy új alaptantervet, rögtön megbuktatnák.