Tudomány;hazugság;őszinteség;

Képünk illusztráció

- A túl lassú választ gyakran hazugságnak hisszük

Francia kutatók szerint már egy 2 másodperces töprengés is elég, hogy ne tűnjön őszintének a felelet.

A lassú választ gyakran hazugságnak hisszük – állapította meg egy francia kutatás. Ez alapján azokat, akik lassabban válaszolnak egy-egy kérdésre, nagyobb valószínűséggel hiszi hazugnak a környezetük. A szakértők eredményeiket a Journal of Personality and Social Psychology című tudományos lapban mutatták be.

A tudósok szerint a jelenség ismeretének a rendőrségi kihallgatások vagy a bírósági eljárások során is döntő jelentősége lehet. „Az emberek őszinteségének felmérése a szociális interakciók mindenütt jelenvaló és fontos része. Kutatásunk kimutatta, hogy a reakció gyorsasága fontos kiindulópont, amely alapján következtetéseket vonhatunk le mások őszinteségére vonatkozóan” – mondta Ignazio Ziano, a Grenoble École de Management pszichológusa, a tanulmány vezető szerzője.

Ziano és Deming Wang pszichológus, a szingapúri James Cook Egyetem munkatársa egy sor kísérletet végzett el több mint 7500 amerikai, brit és francia résztvevővel. Hangrészleteket hallgattak meg, videókat néztek meg, vagy jelentést olvastak egy személyről, aki egy egyszerű kérdésre válaszol - például, hogy ízlik-e a barátja által sütött sütemény, vagy hogy ő lopta-e el a pénzt a munkahelyén. Minden jelenetben változott a válaszadás reakcióideje, a résztvevők pedig egy skálán értékelték a válaszadó őszinteségét.

Minden kísérlet azzal az eredménnyel zárult, hogy kevésbé tartották őszintének azokat a válaszokat, amelyek vonakodva érkeztek, függetlenül a kérdéstől. Már akár egy kis, két másodperces vonakodás is elegendő, hogy ne őszintének hasson a válasz. 

Az országban először a Semmelweis Egyetemen célzott biológiai terápiával kezelték a hatéves gyerek Covid-19 betegség szövődményeként kialakuló betegségét.