Túlzott óvatossága miatt bírálják egyre többen Angela Merkelt

A német kancellár népszerűségét is megtépázhatja az oltással kapcsolatos egyre több gond.

Még egy hónappal ezelőtt is minden jel arra vallott, hogy Angela Merkel népszerűségét semmi sem tépázhatja meg és ünnepelt személyiségként vonulhat vissza a politikától a szeptemberben esedékes parlamenti választás után. Az utóbbi néhány hét folyamán azonban egyre több bírálattal illették a járvánnyal szembeni fellépését, igaz ez népszerűségét eddig nem érintette és a CDU közkedveltségi mutatója sem csökkent. Maga a kancellár is elismerte néhány nappal ezelőtti, a Bundestagban elhangzott beszédében, hogy hibákat is elkövettek, mert a második hullám előtt nem voltak elég elővigyázatosak, és nem reagáltak elég gyorsan. Itt, Európa középső fertályán nem éppen gyakori a kormányon lévőktől az önkritika, Merkelről azonban még bírálói sem állíthatnák, hogy ne lenne elég empatikus. A tartományok egy részében éppen azt vetik a szemére, hogy túl óvatos. A CDU nemrégiben megválasztott elnöke, Armin Laschet például a visszafogottan is, de elhatárolódott a kancellár járványpolitikájától és gyorsabb nyitást követelt. Sokan igazat is adnak neki, hiszen a németnek türelme sem végtelen. A lapokban is egyre több bíráló hang jelenik meg, a Mittelbayerische Zeitung szerkesztőségi cikkében például a következetességet hiányolja a kormány politikájából, s azt veti a kabinet szemére, hogy újabb és újabb célokat határoz meg arra, mikor térjen vissza az élet a régi kerékvágásba. Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy az emberek többsége még mindig korlátozáspárti, a koronavírus különféle mutációinak németországi megjelenése a lakosságban is aggodalmat keltett.

Az emberek türelmetlenségét az is magyarázza, hogy az oltások december végi megkezdésével sokan bízni kezdtek abban, hamarosan minden úgy lesz, mint régen, de a vakcinakampány nem a remélt ütemben halad, amiért a sokáig érinthetetlennek vélt CDU-s egészségügyi minisztert, Jens Spahnt is érték támadások. Az oltások vártnál lassabb beszerzése mellett rendre újabb nehézségek merülnek fel. Az Astra-Zeneca vakcinája az eddigi tapasztalatok szerint több mellékhatást okoz, mint az mRNS-típusú vakcinák, mint amilyen a Pfizer/BioNTeché, illetve a Modernáé. Németországban az Astrával nem az időseket, hanem orvosokat, ápolókat oltják. Ám annyi mellékhatásról számoltak be, hogy az észak-raja-vesztfáliai egészségügyi minisztérium elrendelte: ne egyszerre oltsák az érintetteket, mert túl sokan jelentettek beteget. Dortmundban például a tűzoltóság 25 százaléka nem tudott bemenni a munkahelyére az oltást követően. Hasonló okok miatt Düsseldorf is kénytelen volt elrendelni, hogy különböző fázisban oltsanak az Asta termékével. A lippei körzet vakcinaközpontjának vezetője, Ludger Böhlen a Frankfurter Allgemeine Zeitungban arról számolt be, hogy az Astrával oltottak 20-30 százalékánál jelentkeztek különféle mellékhatások. Elsősorban influenzaszerű tünetekről, fejfájásról, lázról, fáradékonyságról van szó. A szimptómák aztán néhány nap után elmúltak. Az orvos ezért azt ajánlotta, hogy az oltottak megelőzésképpen fájdalomcsillapítót, ibuprofent vagy paracetamolt vegyenek be. Böhlen azt is közölte, 30 éve doldozik háziorvosként, de ennyi mellékhatást még egyik szernél sem tapasztalt. Alsó-szászországi kórházak is mind több hasonló esetről számoltak be. Előzőleg Svédországban kellett ugyanezen okok miatt felfüggeszteni egyes helyeken az Astrával való oltást.

Christian Dorsten ismert német virológus szerint mindezek ellenére továbbra is tömegesen alkalmazható a svéd-brit cég oltóanyaga. A jelenlegi cél ugyanis éppen az, hogy minél többen és a lehető leggyorsabban kapják meg a vakcinát.