Előfizetés

Már csaknem 110 millió a koronavírussal fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.18. 10:09

Fotó: ALFREDO ESTRELLA / AFP
Egy nap alatt több mint 11 ezer halálos áldozatot követelt a világjárvány.
A világon 109 921 312 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 430 511, a gyógyultaké 61 893 878 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 109 513 903 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 2 419 353 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 27 825 043 fertőzött volt eddig a napig, és 490 447-en haltak meg. Indiában 10 950 201 fertőzöttet, 156 014 halálos áldozatot és 10 656 845 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 9 978 747 fertőzöttről, 242 090 halálos áldozatról és 8 933 402 gyógyultról tudni. Az Egyesült Királyságban 4 083 092 a fertőzöttek száma, és 119 159-en haltak meg a betegségben. Oroszországban 4 066 164-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 80 118-re, a gyógyultaké pedig 3 602 163-ra emelkedett. Franciaországban 3 573 638 fertőzöttet és 83 271 halálos áldozatot regisztráltak. Spanyolországban 3 107 172 fertőzöttet és 66 316 halálos áldozatot regisztráltak. Olaszországban 2 751 657 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatoké 94 540, és 2 268 253-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 2 609 359 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos közlés szerint 27 738. Németországban 2 362 364 a fertőzöttek száma, 66 732 a halottaké, 2 172 312-en meggyógyultak. Kolumbiában 2 207 701 fertőzöttet és 58 134 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 2 039 124 a fertőzöttek és 50 616 a halottak száma. Mexikóban 2 013 563 az igazolt vírusbetegek és 177 061 a halottak száma. Lengyelországban 1 605 372 a regisztrált fertőzöttek, 41 308 a halálos áldozatok és 1 354 598 a meggyógyultak száma. Iránban 1 542 076 fertőzöttet, 59 184 halálesetet és 1 317 612 gyógyultat tartanak számon. Ukrajnában 1 326 891 fertőzöttet, 26 017 halálesetet és 169 314 gyógyultat tartanak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 100 666 fertőzéses esetet tartottak nyilván csütörtök reggel, valamint 4833 halálos áldozatot és 94 960 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el. (Képünkön mexikói emberek várakoznak oltásra; a koronavírus elleni vakcinák tömeges beadásától a járvány enyhülését remélik)

Rejtélyes fordulat Indiában: nem tudni, mitől javult hirtelen a járványhelyzet

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.02.18. 09:00

Fotó: PUNIT PARANJPE / AFP
A világ második legnépesebb országában ősszel még kétségbeejtő állapotok uralkodtak, ám azóta minden megváltozott és csak találgatni lehet, hogy miért.
Eddig legkevesebb 155 ezer áldozatot szedett a koronavírus Indiában és hosszú ideig úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány teljesen maga alá gyűri az országot. Tavaly tavasszal a szövetségi kormány által hirtelen elrendelt, drákói szigorúságú lezárás hatástalannak bizonyult a pandémia megfékezésére, viszont súlyos megélhetési problémákat okozott a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeinek. A nyáron kezdődő fokozatos újranyitás tovább gyorsította a vírus terjedését, az egészségügyi rendszer több metropoliszban nem bírta a terhelést, emiatt betegek sokasága halt meg ellátatlanul. Ősz elejére még kétségbeejtőbbé vált a helyzet, naponta csaknem százezer új fertőzöttet jelentettek, ezzel együtt több mint ezer halálesetet regisztráltak, ráadásul a beszámolók szerint rengeteg áldozat maradt ki a hivatalos összesítésből. Szeptember közepén azonban váratlan és drámai fordulat történt: minden államban javult a járványhelyzet, az országos statisztikák egyre biztatóbb adatokat mutattak, mostanra tízezer körülire csökkent a napi fertőzések száma, és százas nagyságrendre az elhunytaké. Arról azonban csak találgatni lehet, hogy mi állhat a hirtelen változás hátterében. A kutatók gőzerővel dolgoznak azon, hogy beazonosítsák azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulhattak a fordulathoz, munkájukat nem puszta tudományos kíváncsiság vezérli. „Ha nem tudjuk az okot, akkor önkéntelenül olyan dolgokat tehetünk, amelyek a járvány újbóli fellángolásához vezetnek” – nyilatkozta az AP-nek Dr. Shahid Jameel, az indiai Ashoka Egyetem virológusa. A nemzetközi sajtóban számos elmélet jelent meg arról, hogy mi változtatta meg az indiaiak szerencséjét. A Wall Street Journal szerint közrejátszhatott a maszkviselés, amelyet a szövetségi kormány tavaly április óta következetes kommunikációval szorgalmazott, és egyes államok vezetése kötelezővé is tette azt. Ez az óvintézkedés főként a metropoliszokban mérsékelhette a koronavírus terjedését; Újdelhiben egy nyáron készült felmérés szerint a megkérdezettek 95 százaléka – az előírásoknak megfelelően – rendszeresen arcmaszkban ment az utcára, amelyben vélhetően szerepet volt annak is, hogy a rendőrség kíméletlenül bírságolta a szabályszegőket. A Washington Post azonban beszámolójában rámutatott, ez a fajta fegyelmezettség nem figyelhető meg az egész országban, vagyis összességében biztosan nem a maszkviselés volt a siker kulcsa. Szakértők szerint környezeti faktorok is befolyásolhatták a járványhelyzet alakulását, ám az amerikai közrádió (NPR) összeállításában idézett tudósok és kutatások szerint korántsem biztos, hogy mindez India javára vált: míg a szubkontinens sajátos, trópusi éghajlata csökkentheti a koronavírus fertőzőképességét, addig az indiai nagyvárosokra jellemző légszennyezettség egyszerre gyengítheti az immunrendszert és teheti ragályosabbá a kórokozót. Mindazonáltal az, hogy az országban – általánosságban véve – rossz higiénés körülmények uralkodnak és számos súlyos fertőző betegség (például malária, dengue-láz, tífusz, hepatitis, kolera) terjed, a szakemberek szerint megedzhette az emberek egy részének immunrendszerét, és ezáltal biztosíthatta a koronavírus fertőzések kevésbé súlyos vagy tünetmentes lefolyását. A társadalom demográfiai összetételéből adódóan az is elképzelhető, hogy a világátlagnál nagyobb arányban fordult elő enyhébb lefolyású megbetegedés, mivel az indiaiak túlnyomó többsége 65 év alatti, mely korcsoport tagjai általában könnyebben vészelik át a koronavírust. Az említett két tényező részben arra is magyarázatot ad, hogy miért van drasztikus különbség a hivatalos statisztikák és az idén januárban elvégzett reprezentatív szűrővizsgálattal megbecsült átfertőzöttség között: előbbi 10,5 millió esetszámot mutat, utóbbi alapján viszont 270 millió ember – vagyis minden ötödik indiai – esett át a koronavíruson és szerezte meg a vírus legyőzéséhez szükséges antitesteket. Egyes szakértők az sem tartják kizártnak, hogy az azért indult csökkenésnek szeptemberben új megbetegedések szám, mert a lakosság egyes helyeken megszerezte vagy legalább megközelítette a járvány megfékezéséhez szükséges nyájimmunitást. Ez az eshetőség sem adhat okot azonban a megnyugvásra, egyrészt a fertőzés korlátozott időre ad védettséget, másrészt megjelenhetnek olyan új vírustörzsek, amelyek újrafertőzhetik a kigyógyult betegeket és akár az eredetinél súlyosabb második hullámot idézhetnek elő Indiában. 

Túlzott óvatossága miatt bírálják egyre többen Angela Merkelt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.18. 08:30

Fotó: MARKUS SCHREIBER / AFP / dpa Picture-Alliance
A német kancellár népszerűségét is megtépázhatja az oltással kapcsolatos egyre több gond.
Még egy hónappal ezelőtt is minden jel arra vallott, hogy Angela Merkel népszerűségét semmi sem tépázhatja meg és ünnepelt személyiségként vonulhat vissza a politikától a szeptemberben esedékes parlamenti választás után. Az utóbbi néhány hét folyamán azonban egyre több bírálattal illették a járvánnyal szembeni fellépését, igaz ez népszerűségét eddig nem érintette és a CDU közkedveltségi mutatója sem csökkent. Maga a kancellár is elismerte néhány nappal ezelőtti, a Bundestagban elhangzott beszédében, hogy hibákat is elkövettek, mert a második hullám előtt nem voltak elég elővigyázatosak, és nem reagáltak elég gyorsan. Itt, Európa középső fertályán nem éppen gyakori a kormányon lévőktől az önkritika, Merkelről azonban még bírálói sem állíthatnák, hogy ne lenne elég empatikus. A tartományok egy részében éppen azt vetik a szemére, hogy túl óvatos. A CDU nemrégiben megválasztott elnöke, Armin Laschet például a visszafogottan is, de elhatárolódott a kancellár járványpolitikájától és gyorsabb nyitást követelt. Sokan igazat is adnak neki, hiszen a németnek türelme sem végtelen. A lapokban is egyre több bíráló hang jelenik meg, a Mittelbayerische Zeitung szerkesztőségi cikkében például a következetességet hiányolja a kormány politikájából, s azt veti a kabinet szemére, hogy újabb és újabb célokat határoz meg arra, mikor térjen vissza az élet a régi kerékvágásba. Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy az emberek többsége még mindig korlátozáspárti, a koronavírus különféle mutációinak németországi megjelenése a lakosságban is aggodalmat keltett. Az emberek türelmetlenségét az is magyarázza, hogy az oltások december végi megkezdésével sokan bízni kezdtek abban, hamarosan minden úgy lesz, mint régen, de a vakcinakampány nem a remélt ütemben halad, amiért a sokáig érinthetetlennek vélt CDU-s egészségügyi minisztert, Jens Spahnt is érték támadások. Az oltások vártnál lassabb beszerzése mellett rendre újabb nehézségek merülnek fel. Az Astra-Zeneca vakcinája az eddigi tapasztalatok szerint több mellékhatást okoz, mint az mRNS-típusú vakcinák, mint amilyen a Pfizer/BioNTeché, illetve a Modernáé. Németországban az Astrával nem az időseket, hanem orvosokat, ápolókat oltják. Ám annyi mellékhatásról számoltak be, hogy az észak-raja-vesztfáliai egészségügyi minisztérium elrendelte: ne egyszerre oltsák az érintetteket, mert túl sokan jelentettek beteget. Dortmundban például a tűzoltóság 25 százaléka nem tudott bemenni a munkahelyére az oltást követően. Hasonló okok miatt Düsseldorf is kénytelen volt elrendelni, hogy különböző fázisban oltsanak az Asta termékével. A lippei körzet vakcinaközpontjának vezetője, Ludger Böhlen a Frankfurter Allgemeine Zeitungban arról számolt be, hogy az Astrával oltottak 20-30 százalékánál jelentkeztek különféle mellékhatások. Elsősorban influenzaszerű tünetekről, fejfájásról, lázról, fáradékonyságról van szó. A szimptómák aztán néhány nap után elmúltak. Az orvos ezért azt ajánlotta, hogy az oltottak megelőzésképpen fájdalomcsillapítót, ibuprofent vagy paracetamolt vegyenek be. Böhlen azt is közölte, 30 éve doldozik háziorvosként, de ennyi mellékhatást még egyik szernél sem tapasztalt. Alsó-szászországi kórházak is mind több hasonló esetről számoltak be. Előzőleg Svédországban kellett ugyanezen okok miatt felfüggeszteni egyes helyeken az Astrával való oltást. Christian Dorsten ismert német virológus szerint mindezek ellenére továbbra is tömegesen alkalmazható a svéd-brit cég oltóanyaga. A jelenlegi cél ugyanis éppen az, hogy minél többen és a lehető leggyorsabban kapják meg a vakcinát.