Előfizetés

16 év után gorillabébi született a Berlini Állatkertben

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.18. 10:01
Illusztráció
Fotó: GUILLAUME SOUVANT / AFP
Az újszülött családjában él a világ legöregebb ismert gorillája, a 63 éves Fatou is.
Tizenhat év után újra gorillabébi született a Berlini Állatkertben – jelentette be az intézmény szerdán. Andreas Knieriem, az állatkert igazgatója közleményében kiemelte, hogy az újszülött gorilla egészségesnek tűnik, és anyja is megfelelően gondozza. Az egész gorillacsalád nagy érdeklődést mutat a gorillabébi iránt, de az utódról való gondoskodás egyedül az anyaállat feladata - írták. Egyelőre sem az állatgondozók, sem az állatorvosok nem mehetnek a kis gorilla közelébe, így még nem tudni, hogy az milyen nemű és súlyú. A kis gorilla anyja, Bibi élete első kilenc évét a hollandiai Apenheul Főemlősparkban töltötte, ahol egy gorillacsalád tagja volt. Ott tanulta meg, hogyan gondoskodnak más nőstény gorillák az utódaikról, és ez jó példát mutatott neki arra, hogyan gondozza saját kölykét – jegyezte meg az állatkert. A Sango nevű hím gorillát, a gorillabébi apját az Európai Veszélyeztetett Fajok Program (EEP) ajánlására költöztették Belgiumból a Berlini Állatkertbe 2019 februárjában. Az állatkert gorillacsaládjában él a világ legöregebb ismert gorillája, a 63 éves Fatou. A gorillamatróna elkülönítve tölti napjait a gorillacsalád mellett.     
A Berlini Állatkert főemlősháza a koronavírus-járvány miatt jelenleg zárva van a látogatók előtt.

Francia királyok által ültetett fákat is kivágnak a Notre-Dame helyreállításához

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.17. 18:20

Fotó: DEROUBAIX Jean-François / hemis. / AFP
Már válogatják és március végéig mintegy ezer, legalább százéves fát vágnak ki a tűzvészben leomlott huszártorony helyreállításához. Erdészeti szakértők szerint Franciaország több mint egymilliárd tölgyfával rendelkezik, és tartalékainak alig a felét használják fel évente.
Megkezdődött a franciaországi Normandiában azon tölgyfák kiválasztása, amelyeket a párizsi Notre-Dame-székesegyháznak a 2019 áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyának helyreállításához fognak felhasználni. Március végéig mintegy 1000, legalább százéves fát vágnak ki. Jelképesnek is tekinthető, hogy miközben a katedrális boltozatának stabilizálása még nem fejeződött be, a conches-i erdőben az erdészek már elkezdték a huszártorony helyreállításához szükséges tölgyfák kiválasztását. Francois Hauet, az erdőmérnökök normandiai egyesületének alelnöke a France Inter közrádióban elmondta: egyelőre a huszártoronyhoz szükséges ácsolathoz válogatják ki a fákat a megfelelő méretek (magasság, minőség, átmérő) alapján. A fák 50-90 centiméter átmérőjűek, és 8-14 méter magasak. Conches-ban 15-20 fát választanak ki, de március végéig mintegy ezer fát vágnak ki országszerte.
„Legalább százéves fákról van szó, de van, amelyik 200 éves, sőt egy kicsit még régebbi is”

– mondta Philippe Gourmain, a Notre-Dame felújításának fakivágási koordinátora a közrádióban.

„A fákat ki kell szárítani, azaz felfűrészelés után 12-18 hónapig pihentetni kell, hogy kiszáradjanak” – tette hozzá. Az erdők egy részét, amelyekből a tölgyfákat kivágják, még a francia királyok telepítették az egykoron grandiózus francia hajóflotta folyamatos megújításához. Az erdészeti szakemberek szerint ősszel egy újabb hasonló folyamat kezdődik, akkor majd a katedrális tetőszerkezetéhez szükséges tölgyfák kiválasztásával. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a francia erdők bőséggel rendelkeznek a megfelelő méretű tölgyfákkal. Philippe Gourmain elmondta: Franciaország mintegy 600 millió köbméter tölgyfával rendelkezik, ami több mint egymilliárd fát jelent, 5 centiméterestől az egyméteres átmérőjűig. A tartalék évente 14 millió köbméterrel nő, és a tartaléknövekedésnek alig a felét használja fel évente az ország. Emmanuel Macron tavaly júliusban engedélyezte, hogy az eredeti formájában állítsák helyre a leomlott huszártornyot, jóllehet a francia elnök eleinte azt szerette volna, ha kortárs építészeti tervek szerint, a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát magán hordozva épült volna újjá a katedrális. Miután a tervek szerint 2024-re be kell fejeződnie a helyreállításnak, sürgőssé vált a helyreállításhoz szükséges minden fa kivágása. „Az erdészeti ágazat már a tűzvész után jelezte, hogy felajánlja a szükséges fákat és a hozzá tartozó munkálatokat, így a fűrészelést a huszártorony és a tetőszerkezet eredeti helyreállításához” – emlékeztetett Philippe Gourmain. Az ország minden régiójából érkező fákat és a hozzá tartozó munkálatokat ingyenesen adják az erdők a katedrális helyreállításához. A székesegyházban 2019. április 15-én csaptak fel a lángok, elpusztítva a tetőzetet és a huszártornyot. Tavaly befejeződött a tűzvész nyomán leomlott huszártorony körüli deformálódott állványzat elbontása, és ezzel elhárult az omlásveszély, szabad utat adva a tényleges felújítás megkezdésének.

Megváltozhat a halak teste a gyógyszermaradványok miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.17. 17:06
Illusztráció
Fotó: KURT DESPLENTER/Belga / AFP
Az emberi szervezetre nem hatnak a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiban kis koncentrációban kimutatott hatóanyagok.
Befolyásolhatják a halak test- és pikkelyalakját a természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok – állapították meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett minták alapján. A szemmel nem észrevehető alakmódosulások vizsgálata új típusú adatokkal segítheti a mikroszennyezők környezeti kockázatainak becslését.  „A jelenleg használatos szennyvíztisztítási technológiák a legtöbb gyógyszerhatóanyag-maradványt nem képesek kiszűrni, így ezek többé-kevésbé akadálytalanul juthatnak át a szennyvíztelepeken. Így fordulhatott elő, hogy a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett mintákban 54 különböző hatóanyagot sikerült kimutatni. A szerteágazó projekt keretében azonban arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hatóanyagok jelenléte és az adott vízfolyásban élő halak alakja között kimutatható-e valamilyen összefüggés” – mondta Staszny Ádám, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet szakértője. A rangos PeerJ szakfolyóiratban most publikált eredmények szerint a kimutatott hatóanyagok közül négyről derült ki egyértelműen, hogy a halak alakjának megváltozását okozzák. Ezek a hangulatjavítók hatóanyagát jelentő citalopram, a szív- és érrendszeri betegségek esetén alkalmazott propranolol, a reumás fájdalmakra használt kodein, valamint a koszorúér-betegség kezelésére alkalmazott trimetazidin voltak.  „Ezek a hatóanyagok igen kis koncentrációban, pusztán nanogramm/literes nagyságrendben fordultak elő a felszíni vizekben, ami azt jelenti, hogy az emberi szervezetre nem fejtenek ki hatást. A halakra viszont összességében mégis kimutatható hatást gyakoroltak a keverékeik” – mutat rá Staszny Ádám. Mint hozzátette, a feltárt jelenség pontos mechanizmusának megértéséhez további vizsgálatok szükségesek, ám úgy tűnik, az új módszer ígéretes lehet az ökotoxikológiai gyakorlatban is.