Előfizetés

Egy Hadházy Ákost támadó fideszes videóját osztotta meg az MSZP-s Tóth Csaba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.18. 15:42

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Érdekes bejegyzést tett közzé Facebook-oldalán az MSZP országgyűlési képviselője.
Érdekes bejegyzést tett közzé Facebook-oldalán az MSZP országgyűlési képviselője, Tóth Csaba. Az általa megosztott videóban a Heves megyei Ludas község fideszes polgármestere reagál Hadházy Ákos egy korábbi posztjára, melyben az ellenzéki politikus a településen létesült piacfejlesztést támadta, mert az szerinte "méretes csalásnak tűnik". Vargáné Csengeri Mónika, a község polgármestere éles hangon bírálja Hadházy Ákost. Tóth Csaba ezt a bejegyzést tartotta fontosnak az oldalán közzétenni, azzal a megjegyzéssel, hogy "No Comment!".
"Végtelenül szomorú, ha Tóth képviselő úr – csak hogy engem támadjon – felelős ellenzéki magatartásnak gondolja védelmébe venni ezeket a túlárazott, csaló közbeszerzésekkel intézett beruházásokat!"

- reagált a kommentek között Hadházy Ákos.

A független képviselő hozzátette, nem érti, hogy miért támadják, hiszen Zuglóban bárki elindulhat az előválasztáson.

Továbbra sincs időpontja a Gulyás-Karácsony találkozónak

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.18. 15:16

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A főváros automatikus és teljes kompenzációt vár az elvont iparűzési adó fejében.
A főváros által meghirdetett tesztidőpontok kétharmadára akadt eddig jelentkező, így még van hely a későn ébredőknek. A tesztelést és az oltást azért is fontosnak tartja a főváros, mert nyakunkon a harmadik hullám, ahogy az oltási programról szóló mai, György István államtitkárral folytatott egyeztetésen is elhangzott. A fővárosi idősotthonok lakóinak 70 százalékát oltották be eddig, csak azok maradtak ki, akik nem voltak olthatóak, vagy nem kívántak élni a lehetőséggel. A dolgozók esetében 60 százalékos az átoltottsági arány. – A fővárosi otthonok összes telephelyén élők között jelenleg 28 Covid-fertőzött van – mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes mai tájékoztatóján. A fővárosi önkormányzat a kerületekkel közösen háziorvosi rendelők mellett dedikált oltópontok kialakítására tett javaslatot a kormánynak. Új oltópontokat alakítanának ki a sport és kulturális intézmények erre alkalmas termeiben, és a kerületi egészségügyi intézményekben. Ezzel összesen 30 darab extraoltópontot tudnak létrehozni, ami helyszínenként 3000 budapesti beoltását tenné lehetővé naponta. Az eddig beérkezett kérelmek alapján egyelőre 8 milliárd forintos bevételkiesés jelent a fővárosi önkormányzatnak a kormány által biztosított iparűzési kedvezmény, de a kis- és középvállalkozások még egy hetük van az adókedvezmény-igénylés leadására. – A NAV-tól kapott adatok alapján az érintett 188 ezer vállalkozó közül eddig csaknem 35 ezren éltek a lehetőséggel – mondta el Kiss Ambrus. Arra is emlékeztetett, hogy a főváros előzetesen 15-20 milliárdos kieséssel számolt, de ezzel kapcsolatban február végén a kérelmezési határidő lejárta után pontosabb képet kaphatunk majd. Ez május végén a tavalyi bevallások beérkezése után válhat élessé, amikor a cégek eleget tesznek tavalyi év után adóbefizetési kötelezettségüknek. Ekkor világossá válik, hogy mekkora csapást mért a fővárosi vállalkozásokra a járvány és a nyomában járó gazdasági válság. Szeptemberre pedig az is kiderül, hogy a főváros fizetésképtelenné válik-e novemberre vagy be tudja fejezni az idei pénzügyi évet. Az idei költségvetés egyensúlyba hozásához eleve bekalkulálták a teljes 80 milliárd forintos maradvány felhasználását. Minden ezen felüli bevételkiesés finanszírozhatatlanná teszi Budapest működését. – Éppen ezért a főváros teljes és automatikus kompenzációt vár a kormánytól az iparűzési adó elvonása miatt – hangsúlyozta Kiss Ambrus, aki a Népszava kérdésére válaszolva megerősítette: a városvezetés még mindig nem kapott időpontot az erről szóló kormányzati egyeztetésre.  – Ha egy olyan városban, amely a GDP 36-37 százalékát termeli meg, a kormányzati elvonások ellehetetlenítik a közszolgáltatások biztosítását, az nem a városvezetés, hanem az állami döntéshozók felelőssége – jelentette ki Kiss Ambrus. A városvezetés mindezek ellenére továbbra is tartja magát korábbi ígéretéhez, miszerint nem terveznek csoportos létszámleépítést. A FÖKÉTÜSZ állami átvétele kapcsán bejelentett elbocsátásokat leszámítva nem is terveznek ilyet és nem is volt egyik cégnél sem. Beleértve az FKF-t is. – A cégnél sem az éves, sem a havi létszámadatok nem igazolják a kormánypárti sajtó által jelzett jelentős elbocsátási hullámot - cáfolta a korábban megjelenteket a főpolgármester-helyettes. A jövő heti közgyűlésen – a frakciók véleménye alapján a vészhelyzet okán továbbra is Karácsony Gergely dönt az előterjesztésekről – többek között döntés születik a Baross utcai idősotthon vezetői pályázatának kiírásáról, a fővárosi újraindítási csomagról, a polgári kezdeményezésről szóló rendeletről (ha egy ügy napirendre vételét legalább 10 ezren kérik, akkor a Fővárosi Közgyűlés tárgyalja azt), a civil szervezetekkel való együttműködés kereteiről, a főváros településszerkezeti tervéről, értékes épületek fővárosi, illetve kerületi védettségének elrendeléséről, törléséről, valamint a fővárosi finanszírozású színházak üzleti tervéről. A Kőbányai út 22. szám alatti ház 71 bérlakására bérleti szerződést kötnek jelenlegi használóikkal, akik így hajléktalanból bérlővé avanzsálnak. – A főváros a jövő héten egyeztet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) soron következő ülésének időpontjáról és napirendjéről – válaszolta Kiss Ambrus a Népszava kérdésére. A főpolgármester-helyettes kevés esélyt lát a februári időpontra. A tárgyalandó ügyek közé bekerülhet az állam által átvenni szándékozott projektek-ügye. Erről már hónapok óta folynak az egyeztetések, a főváros és a kormány is megtette javaslatait és viszontválaszok is születtek már az ügyben.   

Újabb brüsszeli eljárás indult hazánk ellen a civiltörvény miatt

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.18. 14:56

Megint az EU Bíróságára kerülhet a LexNGO, de most már a pénzbüntetést fogják kiszabni, ha Magyarország nem hajtja végre a korábbi ítéletet.
 Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert Magyarország nem hajtotta végre az EU Bíróságának döntését a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvényről. A brüsszeli testület szerdán felszólító levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyben sürgeti a jogsértő jogszabály törlését. Magyarországnak két hónapja van rá, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra, magyarul: semmisítse meg az uniós normákat sértő törvényt. Ha ezt nem teszi meg, akkor az Európai Bizottság visszautalja az ügyet a bíróság elé azzal, hogy az szabjon ki pénzbüntetést az ítélet be nem tartása miatt. A köznyelvben civiltörvényként, vagy LexNGO-ként ismert jogszabály regisztrációra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő nem-kormányzati szervezeteket (NGO). Az Európai Bizottság még 2017-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mert úgy ítélte meg, hogy a törvény több ponton sérti az uniós jogot. Az ügy 2018-ban került az Európai Unió Bíróságára, amely tavaly júniusban hozott elmarasztaló ítéletet. A bírák szerint a LexNGO több ponton is sérti az EU jogot és az EU Alapjogi Chartáját, ezért azt vissza kell vonni. A bíróság ítélete kötelező érvényű és a lehető leggyorsabban végre kell hajtani. Az eltelt háromnegyed évben a fideszes többségű parlament ezt nem tette meg, jóllehet az Európai Bizottság többször is felszólította erre. Ezért az uniós testületnek nem maradt más eszköze, mint újabb eljárást indítani Magyarország ellen. Ezzel egyidőben az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette a tavaly októberben megindított kötelezettségszegési folyamatot az EU menedékjogi eljárásának megsértése miatt. A testület aggályosnak és az uniós joggal ellentétesnek ítélte, hogy a tranzitzónák megszüntetése után Magyarország a menekültügyi eljárást részlegesen kiszervezi az ország EU-n kívüli külképviseleteire. Mivel a magyar hatóságok nem válaszoltak kielégítően a brüsszeli kifogásokra, a Bizottság indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptette az eljárást.