Fővárosi közművek: egy cég mind fölött

Nagy a titkolózás a főváros újonnan felálló közmű-cégcsoportja körül. Az összevonást követő megtakarítás 700 millió lehet az idén.

Az öt fővárosi közszolgáltató cég egy nagy, közös társasággá történő összeolvasztását három hónappal ezelőtt jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester. Azóta se tudni róla többet, mint amit akkor közreadtak. Holott ez sokkal több egy egyszerű átszervezésnél: a számok is hatalmasak. A cég tervezett mérlegfőösszege meghaladja az évi 136 milliárd forintot, a saját tőke összege pedig a 65 milliárd forintot. De ami ennél is fontosabb: javarészt ezen az öt szolgáltatón múlik a mindennapi élet Budapesten. Így az átlagemberek és a fővárosban működő cégek számára sem mindegy, hogy mennyire olajozottan zajlik majd az átalakulás, illetve miként vezetik majd ezeket a cégeket az új társasági ernyő alatt.

A Népszava a fentiek okán január közepén körkérdést intézett az átszervezésben érintett vállalatokhoz. A társaságok – mintha már is egy zsinóron rángatnák őket, holott csak március végével egyesülnek – egymás után utasították vissza a válaszadást, mondván a kért adatmennyiség olyan nagy (öt kérdésről volt szó), amelyet csak közérdekű adatigénylés formájában tudnak megválaszolni. Kérésüknek eleget téve minden céghez benyújtottuk adatigénylésünket, de az erre érkezett válaszok is igen vékonyra sikeredtek. A cégek vagy nem tudják, mi vár rájuk, vagy megtiltották nekik, hogy közöljék. Az átalakulás cégre gyakorolt hatását firtató kérdésre például mindannyian egy közgyűlési előterjesztést linkeltek be.

A dokumentum szerint decemberre már elkészültek az egyesüléshez szükséges évközi beszámolók, közbenső mérlegek, az egyesülési tervek és szerződések. Az új cég ennek ellenére nem alakult meg január elsejével, ennek tervezett időpontja március vége. Az érintett társaságok, a FŐKERT, a FŐKÉTÜSZ, az FKF és a Budapesti Temetkezési Intézet a FŐTÁV Zrt.-be olvadnak be, amely azután nevet vált és BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-ként működik tovább. Ezzel párhuzamosan kiválik a BVH-ból a Budapest Gyógyfürdői Zrt. (BGYH), amelynek részvényei a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerülnek. Majd az így teljesen kiürített BVH olvad be BKM-be. Minden eszköz, vagyontárgy, szerződési jog és kötelezettség átszáll az új városi közműtársaságra.

A BKM a bécsi, illetve német nagyvárosokban jól ismert, úgynevezett stadtwerke-modellhez hasonlatosan működik majd. Van viszont két lényeges különbség: nem kerül bele a fürdőcég és a FŐGÁZ. Az utóbbit még a Tarlós-érában felvásárolta az állam, a BGYH pedig az indoklás szerint nem lát el közszolgáltatási tevékenységet, így nincs ok a beolvasztására.

Az átalakítás ütemtervét Walter Katalin a BVH jelenlegi vezérigazgatója dolgozta ki, de sokak meglepetésére az új cég vezetésére nem őt, hanem Mártha Imrét, a Főtáv jelenlegi vezérigazgatóját, az FKF ügyvivő igazgatóságának vezetőjét kérték fel. A FŐTÁV-vezér nagy bizalmat élvez városvezetői körökben, maradéktalanul hozta az elvárt teljesítményt és elfogadta a politikai döntéseket. Walter Katalinra az alapító Vitézy Dávid távozása óta gazdátlan Budapesti Közlekedési Központ (BKK) irányítását testálták. Nem lesz könnyű dolga, hiszen a járvány drámaian csökkentette a jegyárbevételeket, miközben a kiadások nem csökkentek és számos projekt is befejezésre vár. Ráadásul az igazgatóságot vezető Draskovics Tiborban komoly ellensúlyra számíthat.

Az átalakítás legfőbb indoka a hatékonyság növelése és a várható megtakarítás. Évente 700 milliót szeretnének spórolni, amire a kivéreztetett fővárosnak nagy szüksége van, bár a problémáit ez önmagában nem fogja megoldani. A legtöbbet az irányítási, adminisztrációs költségeken faragnának évi 510 milliót, banki-, kommunikációs és marketing kiadásokon 60 milliót, míg a gépjárműpark optimalizált működtetésén további 54 milliót.

A főpolgármester már első bejelentésekor hangsúlyozta, hogy munkásokat sehonnan sem küldenek el, viszont megszűnik 21 felügyelőbizottsági hely, ami önmagában 75 milliós megtakarítás. A dolgozók munkaszerződéseit nem érinti a beolvadás, a bérek és juttatások csökkentése sincs műsoron, bár béremelésre sincs esély. További megtakarítást remélnek a közös beszerzésektől és a felszabaduló ingatlanok hasznosításától. Jó példa erre a FŐKERT 40 dolgozójának elszállásolása az FKF eddig kihasználatlan munkásszállóján. Középtávon akár évi 3 milliárd forintos megtakarítás is elérhető a párhuzamosságok felszámolása és a közös irányítás okán.

Az új városi közműcég hat divízióból áll majd, ami lényegében lefedi a beolvadó cégeket azzal a különbséggel, hogy az FKF két részre bomlik: köztisztasági és hulladékgazdálkodási részlegre. A divíziók között nem lesz keresztfinanszírozás, egymástól elkülönülő pénzügyi rendszerben működnek. A cégek az idén még külön-külön írják alá a közszolgáltatási szerződést a fővárosi önkormányzattal, de jövőre már csak a BKM szerződik.

Az induló év lesz talán a legnehezebb. A várt megtakarítások legfeljebb az év végére válnak érzékelhetővé, míg a fővárostól kapott támogatás már az év elejétől jelentősen csökken. Kegyeleti közszolgáltatási tevékenységre 270 millióval, a FŐKERT-nek 971 millióval kevesebb támogatás jut az idén, míg köztisztasági feladatokra 1,9 milliárd forinttal kevesebb pénz lesz 2021-ben. Ráadásul az állami kukaholding a literenként felszámított 5 forintos kukaürítési díjból csak 4 forintot ad az FKF-nek, azt is meg-megcsúszva, ha ez a tendencia folytatódik, akkor 5 milliárddal lesz kevesebb jut az idén hulladékgazdálkodásra. Mindezt alaposan felbolygathatja a hulladékgyűjtés koncesszióba adása is.