Előfizetés

Ketyegő bomba a hitelmoratórium

Papp Zsolt Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.02.19. 07:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Jelentősen nőtt tavaly a magyar cégek és háztartások hitelállománya. Az igazság pillanata júliusban jön el, amikor többen szembesülhetnek fizetési problémákkal.
Több, mint ezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar cégek hitelállománya, miközben bő 5 százalékkal zsugorodott a gazdaság. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2019-ben – amikor még híre sem volt a koronavírus-járványnak, és sokkal jobb állapotban volt a gazdaság - csak 839 milliárd forinttal nőtt a vállalati hitelállomány, vagyis a válság növelte a cégek eladósodottságát. Ez nem meglepő, hiszen a bevételek kiesése és a tartalékok kifogyása miatt a cégek a bankokhoz fordultak, de a hitelezés felpörgetése volt a kormányzati gazdaságpolitika egyik fő eszköze is. Ha jön a gyors felpattanás, akkor a vállalkozások többségének nem is okozhat gondot megnövekedett hiteleik törlesztése. Ám ahol lassabb lesz a kilábalás - mint például a turizmusban -, ott a hitelek átütemezésére vagy további kormányzati támogatásra lehet szükség.  Márpedig éppen a lezárások által leginkább sújtott turizmus-vendéglátás ágazatban nőtt rekordszintre, 287 milliárd forintra az adósságállomány. Ez a második legnagyobb, azaz 32 százalékos  - 70 milliárd forintos - növekedést jelentette az egyes ágazatok között. A válságot megelőző évben 22 milliárddal, vagyis csak 11 százalékkal nőtt e területen működő vállalkozások hitelállománya, vagyis a lezárások alatt jelentősen gyorsult a turizmus-vendéglátás eladósodottsága. A kormány felemásan viszonyult a szektorhoz: a cégek életben maradására nem, vagy csak néhány tízmilliárd forintot áldozott bértámogatások keretében - azt is hatalmas késésekkel fizeti -, miközben több száz milliárddal támogatta a szektor beruházásait. Utóbbit persze úgy, hogy a támogatás túlnyomó része a NER-vállalkozókhoz kerüljön. Eközben a robbanásszerű keresletnövekedés révén a válság egyik nagy nyertese, az  IT-szektor duplázott, hitelállománya 216 milliárd forintra emelkedettAz ágazat növekvő bevételei ugyanakkor bőven alapot teremtenek a hitelek törlesztésre, vagyis ebben a szektorban az eladósodásnak a jövőben szinte csak pozitív hatásai lehetnek.    Éves szinten egyébként 12,8 százalékkal nőtt az összes vállalati hitelállomány, ami csak részben magyarázható az  új hitelek felvételével. A moratórium szintén szerepet játszik benne, hiszen az MNB legutolsó, októberi adatai szerint az állomány 43 százalékát nem törlesztették. A harmadik ok pedig a devizahitelek forintárfolyam romlása miatti  leértékelődése. A turizmusban kifejezetten magas is a devizahitelek részesedése, és a legnagyobb arányban épp a turizmusban tevékenykedő cégek vették igénybe a moratóriumot. Így annak júniusi lejárta után - állami segítség nélkül - akár komoly csődhullám vagy átrendeződés jöhet a szektorban.  

A rászorulók inkább halasztanak

Az MNB adataiból annyit már látni, hogy a moratóriumban résztvevő mintegy 1,5 millió lakossági adós szociodemográfiai helyzete kedvezőtlenebb, mint a törlesztést folytatóké. Többen élnek kisebb településeken, jellemzően alacsonyabb végzettségűek, több köztük – 15 százalék - a vállalkozó és a részmunkaidős dolgozó. Anyagi körülményeik is rosszabbak, kevesebb a megtakarításuk: a moratóriumban lévő háztartások több mint felének 300 ezer forintnál alacsonyabb a jövedelme, míg ez a moratóriumból kimaradók harmadára igaz csak. A vállalkozások esetében pedig az árbevételváltozás alapján mutatkozott jelentős különbség a moratóriumban maradás vagy fizetés terén: a törlesztés felfüggesztését választó mintegy 60 ezer vállalkozás negyede számított legalább 30 százalékos bevételkiesésre, míg a törlesztést folytatók közül csupán minden nyolcadik. 

A háztartások hitel- és egyéb tartozása tavaly év végére még nagyobb mértékben, csaknem 1200 milliárd forinttal nőtt. Ez főként a fogyasztási és egyéb hitelek miatti adósságok 730 milliárd forintos növekedésének köszönhető, de a lakáshitelek miatti tartozás is 409 milliárd forinttal nőtt. Ennek oka részben, hogy tavaly majdnem harmadával több babaváró hitelt vettek fel, és az ingatlanpiac megtorpanása ellenére lakáshitelekből is néhány százalékkal több fogyott. A személyi kölcsönök kihelyezése ugyan 40 százalékot zuhant, a meglévőket viszont a lakáshitelekhez képest jóval nagyobb arányban nem fizette a lakosság, így a moratórium miatt nem csökkentek a hiteltartozások. Októberben összességében a lakossági hitelállomány 57 százalékát nem törlesztették. A kormány ősszel még azt tervezte, hogy az év végén lejáró általános moratóriumot csak egy szűkebb csoport számára teszi 2021-ben is elérhetővé, de Orbán Viktor miniszterelnök egyfajta karácsonyi ajándékként végül bejelentette: mindenki halaszthatja a fizetést még fél évig. Hogy ezzel a lehetőséggel pontosan hányan éltek, arról az MNB csak márciusra ígért adatokat, ám a bankok jelzései alapján az év elején nem volt nagy mozgás a moratóriumosok körében. Vagyis aki eddig nem törlesztett, az várhatóan ezután sem fog. Ez viszont továbbra is elfedi, mekkora is valójában a fizetésképtelenség az adósok körében. A banki hitelportfóliók minősége viszont a moratóriumnak köszönhetően a válság ellenére sem változott érdemben tavaly. A bankok várakozásai szerint a moratórium kifutásával ugyanakkor – bár továbbra is egy számjegyű marad - emelkedhet a nem törlesztő ügyfelek aránya. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke ennek kapcsán többször is beszélt arról - még a részleges moratóriumhosszabbítási tervek idején -, hogy minden bank hajlandó lesz a fizetési nehézséggel küzdő ügyfeleknek extra részleges fizetést, átütemezést kínálni a saját üzletpolitikája alapján.                    

A követeléskezelővel még lehetne egyezkedni

Tartozás Miután a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók felé fennálló tartozások egy főre eső összege emelkedett, a kkv-szektorban pedig megnőtt a körbetartozás mértéke, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) arra készül, hogy a hiteltörlesztési moratórium június 30.-i lejártával megnövekszik a késedelmes hitelfizetések, illetve a fizetésképtelenség miatt felmondott hitelek száma is. A felnőtt lakosság körében végzett felmérésük alapján viszont az emberek majdnem fele nincs tisztában azzal, hogy ilyen esetekben a fennmaradt követelés valamelyik követeléskezelő céghez kerül, amelyik gondoskodik annak behajtásáról. Ha pedig nem tudja elérni az írásbeli felszólításra nem reagáló adóst, a tartozás a végrehajtás szakaszába kerülhet. Pedig a két szakasz között lényeges különbség van: a követeléskezelők célja a megállapodás, amelynek keretében részletfizetésre, vagy akár a követelt összeg egy részének elengedésére is sor kerülhet. A követeléskezelővel ráadásul még plusz költség nélkül lehet megegyezni, a végrehajtási eljárás viszont 30-40 százalékos többletköltséggel is együtt járhat. A megkérdezettek csaknem háromnegyede szívesen együtt is működne a követeléskezelővel, ezért azt is támogatnák, ha a kapcsolatfelvétel érdekében a bírósági végrehajtókhoz hasonlóan a követeléskezelők is megkaphatnák a lejárt, vagy felmondott tartozású ügyfelek elérhetőségeit. A mai világban az ügyfelek többsége is e-mailben, okostelefonon kommunikál, így aligha elég, ha a követeléskezelő a postai címükön keresi őket – hívta fel a figyelmet a MAKISZ. 

A hevesi gazdák helyett a kormány holdudvara volt a befutó az állami földosztáson

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.02.18. 21:44

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Milliárdos nagyvállalkozókat, kormánypárti politikusokat, fitneszedzőt és művésztanárt is találni az állami földosztás hevesi nyertesei között.
Ebben a térségben is érvényesült a korábbi „trend”, vagyis a kormánypropaganda állításával szemben itt sem a valóban fölműveléssel foglalkozó, helyi lakosok kezébe került a területek zöme. A legtöbbet milliárdos üzletemberek, nagybirtokosok, vagy a kormánypárthoz köthető helyi politikusok „szakítottak” az állami területek privatizációjából – derült ki Ángyán József agrárprofesszor dolgozatából. A második Orbán-kormány egykori államtitkára elkészítette tizenötödik – lapunkhoz is eljuttatott – jelentését, amely a Heves megyei árveréseket vette górcső alá. A legnagyobb nyertesek között található Utassy László, a Merkantil Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki ügyész feleségével és kereskedő lányával közösen nagyjából félmilliárd forintért 659 hektárhoz jutott – olvasható a jelentésében. Az ezüstérmet a nagyrédei gyümölcstermesztő nagybirtokos, Benedek László és családja vitte el, ők 397 hektárt szereztek 465 millió forintért, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Karkus János, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei alelnöke és családja jutott fel, együttesen 251 hektárt 352 millió forintért leütve a liciten. Noha a meghirdetett 6.971 hektárból végül ténylegesen elárverezett 4 502 hektár föld 167 nyertes árverezőhöz került, az elemzés szerint ennek több mint felét, vagyis közel 53 százalékát mindössze 9 nagyobb érdekeltség szerezte meg. A helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét – e megye esetében közel 80 százalékát – más településen élő, tőkeerős árverezők vitték el. Közöttük is találni olyanokat, akik a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül pusztán cégük bejegyzett székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak, a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik – jegyezte meg Ángyán József. Több, mint 1600 hektárt, vagyis az elárverezett terület közel 37 százalékát a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb, átlagosan 52 km távolságban lakó árverezők vitték el. Hozzátette: e megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint versenyben kialakult piaci áron jutottak a nyertesek az állami földterületekhez, az elkelt megyei terület közel 85 százaléka ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 340 hektár pedig attól mindössze tíz százalékkal drágábban került a sikeres árverezőkhöz, s valódi árverseny a területek kevesebb, mint 3 százalékának árverésén alakult ki csupán. Ez vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek olykor 150 millió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek – állapított meg az elemzés. Számos esetben az újdonsült földművesek tevékenységi köre távol esik a mezőgazdaságtól, hisz milliárdos nagyvállalkozókat éppúgy találni közöttük, mint jogászt, bankárt, szállodai menedzsert, sőt fitneszedzőt, és művésztanárt is, s akad köztük jó néhány közszereplő: polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő is. A nyertesek között találjuk például Cserna Istvánné Rózsaszentmárton fideszes alpolgármestere vagy Ragó Zsolt, Besenyőtelek kormánypárti önkormányzati képviselője is.

Elképesztően sokan élnek itthon a létminimum alatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.18. 21:33
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint ugyanakkor jelentősen csökkent a rászorulók száma.
2,5 millió magyar él a létminimum alatt, ami egy kétgyermekes család esetében tavaly a havi 80 ezer forintot sem érte el a GKI Gazdaságkutató friss kutatása szerint

.- hangzott el az RTL Klub híradójában.

A cég vezérigazgatója, Molnár László a csatornának elmondta, akik korábban szegények voltak, azoknak nem nagyon változott a részesedése az összesen megtermelt jövedelemből. A családokért felelős tárca nélküli miniszter is megszólalt a témában. Novák Katalin szerint sokkal nagyobb mozgásteret ad a kormány ma a családoknak, amit aztán a gyerekekre fordíthatnak. A politikus úgy számolt, a családok kilencven százaléka igénybe tudja venni a nekik járó adókedvezményt.  Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) írásban nyilatkozott a híradónak. Ők azt írták, 
"tíz év alatt jelentősen csökkent a rászorulók száma Magyarországon."

A RTL Híradó próbálta megtudni, mi okozta azt, hogy maradtak a jövedelmi különbségek, de erre már nem válaszolt a tárca. Az összeállításban elhangzott, a járvány előtt hiába nőtt ütemesen a magyar gazdaság, a legkevesebből élő 30 százalék továbbra is a jövedelmek 14 százalékán osztozik.