Előfizetés

Orbán ellen megy a filmintézet

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2021.02.20. 06:40

Fotó: Kallos Bea / MTI
Vízilabdázó olimpiai- és Európa-bajnok, úszó Európa-bajnok, magyar hős, valódi hívő: Halassy Olivérről Sopsits Árpád forgatna filmet, de a Nemzeti Filmintézet, úgy tűnik, nem kér belőle.
Nemzetietlen, gyáva, sunyi és arrogáns döntésnek véli Sopsits Árpád filmrendező, hogy a Nemzeti Filmintézet nem támogatja a hét éve készülő, 42 karcsapás című művet, mely Halassy Olivér úszó-vízilabdázó előtt tisztelegne. Halassy csonkolt bal lábbal jutott a csúcsra olimpiákon és Európa-bajnokságokon, és nem mellékesen Magyarország náci megszállása alatt zsidókat mentett. A filmes, aki pénteken rendkívüli online sajtótájékoztatót hívott össze, leginkább a párbeszédet hiányolja a döntéshozók részéről – illetve azok szakmai hozzá nem értését kifogásolja. A rendező szerint Halassy Olivér egyedülálló jelenség a magyar és az egyetemes sporttörténetben és a filmmel minden olyan ember előtt szerettek volna tisztelegni, aki szembe mer menni az adott politikai társadalmi környezettel, és közben megmaradni mindennapi, nagyszerű karakternek. A három történelmi korszakon átívelő történet készülő film forgatókönyvének első verzióját Vészíts Andrea írta, majd Tasnádi István vette át, akitől négy éve Sopsits vette át vezető íróként a stafétabotot. A mű dramaturgja Divinyi Réka volt, de a rendező a két korábbi íróval is folyamatosan konzultált. A Magyar Nemzeti Filmalap 2019 novemberében 19,8 millió forint gyártás előkészítést szavazott meg a produkciónak, Sopsits szerint már ez is szakmaiatlan volt, hiszen ez a tervezett büdzsé egy százalékát sem teszi ki ez az összeg, miközben Nyugat-Európában ez öt-tíz százalékot is eléri. Mindemelett érdemes megjegyezni, hogy a Kincsem előkészítésre 97 milliót, a meg nem valósult, Szász János rendezőhöz köthető Hunyadi meg 120 millió forintot kapott. A 42 karcsapás 2,8 milliárd forintos költségvetésével a második legdrágább film lett volna a már említett Kincsem (2,9 milliárd) után. Sopsits Árpád szerint a film, mely a magyar sport messze két legsikeresebb ága, az úszás és a vízilabda méltó bemutatása lehetett volna, egyszerűen nem érdekelte a most működő Nemzeti Filmintézet vezetőit, hovatovább az sem, hogy a producerek mintegy 345 millió forint piaci támogatást is szereztek – noha ekkora „nemzeti összefogás” rekord magyar film esetében. A direktor szerint hiba, hogy az intézmény öt tagú döntőbizottságának kettő tagja gazdasági szakember, egy pedig manager, viszont ellenben egyetlenegy valódi mozgókép-, vagy azzal rokonítható művész sincs. Szavai szerint az egyetlenegy játékfilmet jegyző kormánybiztos, Káel Csaba sem az, a többiek pláne. Ám Sopsits szerint az a legnagyobb baj, hogy nem történt semmiféle párbeszéd a megrendelői és az alkotói oldal között. Csupán egy húszperces találkozó volt tavaly tavasszal online keretek között, a bizottság tagjai közül többen nem voltak ott. „Nem ezért kapják a fizetésüket?” – érvel a filmes. Summa summarum, az NFI vezetői semmibe vették az alkotókat és a szakértő sportolókat, ez afféle szakmai dilettantizmus, mely szembegy a meghirdetett elvekkel. Sopsits szerint a nagy szavak mellé nulla tett párosul az NFI-nél. Orbán Viktornak pedig üzeni: az ő általa megadott intencióknak sem felel meg a film megvalósulásának ellehetetlenítése. Sopsits szerint ugyanis Halassy igazi magyar hős, keresztény, valódi hívő, aki egy egyetemes katasztrófa idején segített a zsidókon. Kemény, kitartó, munkát becsülő ember volt, aki hazájának sikert és dicsőséget hozott – effektíve „NER-kompatibilis”. Mindemellett Sopsits Árpád kitért arra is, hogy léteznek „listák”. Jelesül, hogy van olyan személy, aki egy évben hét-nyolc pályázatával is nyer (egyértelműen Lajos Tamásra utalva), miközben mindenki előtt világos, hogy kettő-három projektnél többet nem tud véghez vinni egy évben a szakmáját komolyan vevő és tisztességesen dolgozó producer. Miféle szakmai jövőt vetít ez elénk? – húzta alá Sopstits Árpád.    

Talán mégsem József Attila?

Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.19. 20:33

Fotó: Antikvárium.hu
A József Attila Társaság szerint akár hamisítvány is lehet a költőnek tulajdonított, Editnek címzett nyolcsoros kézirat.
Nem ismeri el a múlt héten felmerült, József Attilának tulajdonított kézirat hitelességét a József Attila Társaság – tájékoztatta a Telexet a szervezet elnöke, Tverdota György irodalomtörténész, aki szerint a dokumentum „vizsgálata során olyan problémák merültek föl, amelyek fölvetik a kézirat hamisítvány voltának gyanúját”. A kéziratot február 28-án árverezi el az Antikvárium.hu, a dokumentumot a Petőfi Irodalmi Múzeum küldöttsége hétfőn tekinti meg. A kézzel írt, pár soros művet a költő 1935. március 8-án vetette papírra több irodalomtörténész szerint. Bíró-Balogh Tamás tanulmányában állította: akár az első Edit-versnek is tekinthető. – Abszolút kicsi a kézirat jelentősége, elsősorban azért, mert ez nem vers, szemben azzal, ahogy többen is fogalmaztak az elmúlt napokban. Kétségtelen, hogy József Attila kézírásával készült, de nem vers: ötletek, verselemek vannak felsorolva, olyan, mint egy bevásárlólista – nyilatkozta korábban a Népszavának Bókay Antal irodalomtörténész. Irodalomtörténeti belügy lenne a most előkerült, József Attilának tulajdonított kézirat hitelességének kérdése, ha nem bocsátották volna árverésre. Ezért különösen nagy a kéziratot hitelesnek elismerő Bíró-Balogh Tamás és Lengyel András felelőssége. Meg kellett volna várni az alaposabb vizsgálat eredményét – kommentálta a kézirat körüli dilemmát Veres András irodalomtörténész, József Attila-kutató. – A kézírás is, a suta vers is bőven lehet József Attiláé – vélte Falcsik Mari költő, műfordító. 
„Ezért üldögélek / a világban. // Minden pillanat / édes, kellemes // Ezért a szivemen / már nem / sötét dolgok ülnek / kedvesem mosolygok.”

SZFE: véget ért a sztrájk, de az ellenállás folytatódik

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2021.02.19. 20:15

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatói 101 nap után nem látják további értelmét a munkabeszüntetésnek. A FreeSZFE Egyesület nem költözik a zeneiskolának felújított Damjanich utcai épületbe. Információnk szerint a múlt évhez képest mintegy 70 százalékkal kevesebben jelentkeztek idén az SZFE-re.
A sztrájkbizottság és a sztrájkolók úgy döntöttek, hogy a mai nappal befejezik a sztrájkokat. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatói 101 napig folytatták sztrájkjukat – mondta Csató Kata egyetemi tanársegéd péntek délután a FreeSZFE Egyesület Sztrájktévéje által szervezett sajtótájékoztatón. Az indok: nem látják annak esélyét, hogy az egyeztetés megtörténjen, ezért gondolják úgy, hogy a továbbiakban nem folytatják ezt a fajta fórumkeresést. Upor László volt rektor azonban felhívta a figyelmet arra, hogy noha a sztrájk százegy munkanapig tartott, a modellváltás ügye elleni harc, ellenállás már egy éves. Kárpáti Péter író-rendező, egyetemi docens hozzátette, hogy utóbbi ellenállás viszont nem ér véget, azon dolgoznak, hogy sokkal hatásosabb, érvényesebb eszközökkel folytassák azt. A Népszava kérdésére, miszerint vannak-e újabb oktatók, akik a napokban állnak fel az SZFE-nél, nem érkezett válasz, arra pedig, hogy a FreeSZFE Egyesület folytat-e párbeszédet más intézménnyel, hogy akkreditált képzést indítson, azt a választ kaptuk: mindent bejelentenek, amikor eljön annak az ideje. A sajtótájékoztatón Zeller Judit alkotmányjogász elmondta, hogy a sztrájkok megkezdése után a fenntartó munkáltató benyújtott egy keresetet a bíróságra, megtámadva a sztrájkok jogszerűségét, melyet a sztrájkolók nem nyertek meg, a másodfokú végzésből azonban kiderült, hogy utóbbi részben téves ítélet volt, részben pedig el sem volt bírálva, mivel az elsőfokú bíróság meg sem vizsgálta tartalmilag a sztrájkköveteléseket. A másodfokú bíróság ezért azt mondta, hogy azt újra kell értékelni első fokon. Zeller felhívta a figyelmet arra, hogy a modellváltás mindeközben az akadémiai szabadságot veszélyezteti. A sztrájkbizottság és a sztrájkolok azt követelték, hogy mindazokat a döntési lehetőségeket, melyek a szenátus kezében voltak, kapják vissza, hiszen a döntések és kompetenciák a számos kulcskérdésben a fenntartóhoz kerültek át. A második körben aztán igazat adott a bíróság a sztrájkokolóknak, elismerve: a követelések jogszerűek, de az ügy még nem ért véget. Az SZFE kálváriája tavaly tavasszal kezdődött, mikor is a parlamentben benyújtották az egyetem alapítvánnyá alakításáról szóló törvénytervezetet, melyet július 3-án megszavazva szeptember 1-jétől az alapítvány lett az intézmény fenntartója. A bejelentést követően az SZFE hallgatói önkormányzata nem fogadta el a Vidnyánszky Attila vezette kuratóriumot, mivel korábban szerették volna, ha az egyetem által delegált jelölt is bekerül a grémiumba, mely azonban nem történt meg. Újabb fordulatot hozott az ügyben, amikor az új egyetemi alapdokumentumok felszámolták az intézmény autonómiájának minden lényeges elemét. Az SZFE-n augusztus 1-én válaszképpen lemondott az egyetem vezetése, Upor László rektor, Novák Eszter rektorhelyettes, Németh Gábor rektori tanácsadó, valamint az intézet két vezetője, Balázs Gábor és Bagossy László. Augusztus elsejétől pedig folyamatosan szerződést bontottak az intézmény oktatói, többek között Zsámbéki Gábor, Gáspár Máté, Székely Gábor, Ascher Tamás, Enyedi Ildikó, Pelsőczy Réka, Bárdos András és Máté Gábor. A hallgatók szeptember 1-én elfoglalták és kordonokkal zárták le a Vas utcai épületet, ahová nem engedték be a kuratórium tagjait, illetve az egyetemen nem tanuló, nem oktató személyeket. Szeptemberben az egyetemi polgárok felszólították az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető Palkovics Lászlót, hogy hívja vissza az egyetem vezetésére kinevezett kuratóriumot. Eközben közleményt adott ki az Állami Számvevőszék, miszerint az SZFE gazdálkodását mintegy tíz éve sorozatos és visszatérő szabálytalanságok jellemzik. Szeptember 29-én Szarka Gábor ezredes, a honvédelmi miniszter korábbi kabinetfőnöke lett az egyetem kancellárja, október 1-től pedig Novák Emil filmrendező általános rektorhelyettes, Zalán János producer, színész pedig oktatási rektorhelyettes lett. Miután a hallgatók értesültek arról, hogy a kuratórium pályáztatás nélkül nevezte ki az SZFE élére a két rektorhelyettest, blokád alá vették a Szentkirály utcai épületet is, az egyetemi dolgozók sztrájkja pedig megkezdte működését.

Be sem költöznek

Csak időhúzásnak tartja Vidnyánszky Attila a FreeSZFE Egyesület közleményét, amelyben tudatják: kiköltöznek a pályázaton elnyert épületből, amelyet a VII. kerületi önkormányzat annak ellenére adott oda a szervezetnek, hogy azt eredetileg a Molnár Antal Zeneiskola számára újították fel. A Színház és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke – a Színház Online szemléje szerint – úgy nyilatkozott a Karc FM-nek: szó sincs az erkölcsi konzekvenciák levonásáról, csak valamilyen módon tompítani akarják azt a tüzet és társadalmi felháborodást, amely az ügy miatt keletkezett. A Népszava információja szerint ugyanakkor a FreeSZFE Egyesület be sem költözik a Damjanich utcai épületbe, a VII. kerületi önkormányzat elengedte a bérleti díj előlegét. Az SZFE működtetésére létrehozott alapítvány vezetője arról is beszélt: a diákok több mint 80 százaléka aktiválta a státuszát az egyetemen. A Telex írta meg: bár az SZFE új vezetése igyekezett átlagosnak beállítani, hogy 86-an állították passzívra a tanulói státuszukat a második szemeszterre, az egyetem korábbi docense, Kárpáti Péter szerint a magukat passziváltató diákok száma 2018-ban átlagban mindössze 5 volt, azaz ez a szám most majdnem meghússzorozódott. Lapunk úgy tudja: korántsem biztos, hogy ez a szám megáll 86-nál: a diákoknak március közepéig van lehetőségük félévet halasztani – legalábbis a felsőoktatási törvény szerint. Lapunk úgy tudja: múlt évben az SZFE 7 szakára négyezren jelentkeztek, idén 16 szakra mintegy ezerkétszázan.- T.G.