Előfizetés

Káoszba fulladt a digitális átállás: szünetet rendeltek el, majd visszakoztak

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.02.20. 07:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Több iskolai dolgozónak is pozitív lett a koronavírustesztje a budapesti Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskolában.
A szülőket csütörtökön tájékoztatták arról, hogy – egyeztetve a fővárosi kormányhivatal területileg illetékes népegészségügyi osztályával – pénteken és hétfőn rendkívüli szünet lesz az intézményben, keddtől pedig digitális munkarendre állnak át. Néhány óra múlva a szülők egy újabb értesítést kaptak, amelyben már arról írt az iskolavezetés, hogy a korábbi levelet tekintsék tárgytalannak, a Belső-Pesti Tankerületi Központ ugyanis arról tájékoztatta őket, mégsem lesz digitális oktatás. A lapunkhoz is eljutott értesítőben az olvasható, hogy a titkárság és az iskolavezetés ugyan karanténba kerül, de az iskola nem zár be, a tanítás tovább folytatódik. Úgy tudjuk, a szülői közösséget felháborította a döntés, többen nem is akarják iskolába engedni gyermekeiket. Az ügyben kerestük az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központot, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk: a járványügyi hatóság négy személyt helyezett karanténba kontaktszemélyként, a döntés nem érintette sem a diákokat, sem a tanári kart, ezért a digitális munkarend elrendelése nem volt indokolt. Szerintük mindenben a hatályos protokollok szerint jártak el. – Teljesen jogos a szülők felháborodása – vélekedett Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának megbízott elnöke. A szakszervezet tapasztalatai szerint a járványügyi intézkedések következetlenek, például van olyan iskola, ahol teljes osztályok kerültek karanténba egy családtag megbetegedése miatt, máshol egy gyerek vagy pedagógus covid-fertőzése után sem vonják járványügyi intézkedés alá az érintett osztályt. De a PDSZ tud olyan tankerületről is, ahol járványügyi okokból 24 órára elzárják az iskolákból érkező dokumentumokat, nehogy fertőzőek legyenek – miközben az oktatásirányítás azt kommunikálja, hogy az iskolák nem gócpontok, ezért arra sincs szükség, hogy a pedagógusok kiemelt csoportként szerepeljenek az oltási tervben.

Egyre több iskolában, óvodában kell intézkedni

 Ismét emelkedésnek indult a vírusfertőzések száma az iskolákban, óvodákban. Múlt hét elején, február 8-án még 73 óvodában és 115 általános iskolában kellett rendkívüli szünetet vagy digitális munkarendet elrendelni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszava érdeklődésére közölte: február 19-én már 180 óvodában kellett járványügyi intézkedéseket hozni, valamint 277 általános iskolában tantermen kívüli, digitális munkarendet elrendelni az egész intézményben vagy egy-egy osztályban. Ez az általános iskolák majdnem tíz százaléka.

Jogállamiság: időhúzásra játszik a kormány

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.02.20. 06:20

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fis / MTI
Még a kabinet sem fűz nagy reményeket ahhoz a beadványhoz, amivel a jogállamisági mechanizmust fogják támadni az Európai Unió Bíróságán.
Hibás volt az az európai uniós jogalkotási eljárás, amelynek eredményeképp megszületett a jogállamisági mechanizmus, nem kapott megfelelő súlyt a legfőbb döntéshozó szerv, a Európai Tanács a szöveg véglegesítésekor – információink szerint ilyen érveléssel állhat elő a magyar kormány abban a beadványban, amivel a jogszabályt megtámadják az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt. Mint ismert, a budapesti és a varsói kormánynak kifogásai voltak azzal az új rendelettel szemben, amelynek értelmében az uniós kifizetések visszatarthatók azoktól az országoktól, ahol az uniós források kezelésével kapcsolatban bebizonyosodik a jogállamiság megsértése. Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács (ET) tavaly decemberi csúcstalálkozója előtt Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az új hét éves uniós költségvetés és a gazdasági helyreállítási alap megvétózásával fenyegetett, ha elfogadják az új jogintézményt. Ám végül kompromisszum született: megfogalmaztak egy kiegészítő politikai deklarációt, amely szerint elhalasztják és valamelyest megnehezítik az alkalmazását. A halasztását pedig azt teszi lehetővé, hogy a két tagállam az EUB-hoz fordulhat.  A magyar és a lengyel kormány már ekkor jelezte, hogy élni fognak ezzel a lehetőséggel. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt nyilatkozta, erre már februárban sor kerülhet, ám a Népszava információi szerint a magyar kormányban „az utolsó pillanatig dolgoznak a kereseten, hogy minél alaposabb legyen”. A kabinetnek ugyanakkor érdekében állhat kihasználni a rendelkezésére álló időkeretet: minél később születik döntés az EUB-on, annál később vethetik be ellene a mechanizmust.    Úgy tudjuk, a Miniszterelnökségen és az Igazságügyi Minisztériumban „minden hadra fogható uniós szakjogász” ezen dolgozik jelenleg Bóka János, Orbán Viktor „személyes” EU-ügyi államtitkára vezetésével. Egy a döntéshozatalra rálátó kormányzati forrás a Népszavának azt mondta, a kabinet szakemberei úgy látják, hogy „két-három szempontból is támadható a jogállami mechanizmus”. Bár a kormány szakértői is elfogadják, hogy az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács nem alkot és bocsát ki rendeleteket, levezetésük szerint igenis van szerepe a jogalkotásban, hiszen az EU költségvetéséről is az ET-ben kell megállapodni, márpedig bármely tagállamot is nézzük, a költségvetés törvény. Innen nézve a nagyobb súlyú ügyekben az Európai Tanács igenis jogalkotó. E szerint a logika szerint az ET decemberben formálisan nem döntött a mechanizmusról csak a hét éves költségvetés és a helyreállítási alap elfogadásáról.  Informátorunk szerint a beadvány készítésében folyamatos az egyeztetés a lengyel kormánnyal, még ha formálisan a két kormány külön-külön is fordul majd a Bírósághoz. Ebből a szempontból érdekes, hogy pénteken a Dziennik Gazeta Prawna nevű lap részleteket közölt a Morawiecki-kabinet leendő beadványával kapcsolatban. A lengyel újság szerint, a Bizottságnak nem sikerült levezetnie az EU alapszerződéséből, hogy az „alapértékeket” védelmét össze lehet kapcsolni a pénzügyi érdekekkel.  Érdekes ugyanakkor, hogy még kormányzati forrásaink sem túl optimisták a két beadvány sorsát illetően. Úgy vélik, most sem fog szembe menni az EUB a Bizottsággal. Egy forrásunk például azon ironizált: nem véletlenül van ez így, hiszen „a Bíróság a Bizottságtól kapja a fizetését”. Igaz, a kormánynak várhatóan az is megfelel, ha a 2022-es választásokig nem lesz pénzügyi hatása a jogállamisági mechanizmus esetleges alkalmazásának az országgal szemben. 

Sürgősségi ügymenet

Az előírások szerint a felpereseknek a jogszabály január 1-ei hatályba lépését követően két hónapjuk és tíz napjuk van a beadványuk benyújtására, azaz március első felében, közepén meg kell érkeznie a luxembourgi székhelyű bíróságra. A ítélet időpontja attól függ, hogy a bírák normális ügymenetben, vagy sürgősséggel tárgyalják-e az ügyet. Az Európai Parlament, mint társ-jogalkotó, már bejelentette, hogy kérni fogja a sürgősségi tárgyalást. A kérésről egyszemélyben a bíróság elnöke dönt. A sürgősséggel tárgyalt ügyekben általában 6-9 hónap alatt megszülethet a döntés, ellenkező esetben másfél-két évet kell várni rá. - H. K.

Kevés pénz, túlóra, kimerülés

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.20. 06:00

Fotó: Vajda János / MTI
A szociális dolgozóknak csak 4 százaléka kapott százszázalékos táppénzt, ha megfertőződött a munkahelyén.
A szociális ágazatban dolgozók 28 százaléka esett át február elejéig a koronavírus-fertőzésen – derül ki az LMP-hez kötődő Ökopolisz Alapítvány felkérése készített felmérésből. Gyarmati Andrea szociológus január 27-e és február 8-a között, több mint 1300 fős mintán végzett reprezentatív kutatásából lehet tudni azt is, hogy a karantén időszakára a beteg dolgozók alig 4 százaléka kapott 100 százalékos táppénzt. A fizetés 60 százalékát nyújtó sima táppénzen volt 58 százalékuk, több mint ötödük pedig inkább a fizetett szabadságából vett ki napokat, hogy ne veszítse el a bére egy részét. Majdnem 15 százalék közölte: hol így, hol úgy oldotta meg a helyzetet, 2,2 százalékuk azonban se bért, se táppénzt nem kapott a karantén alatt, miközben bérük egyébként is alacsony.  A kutatás szerint a megkérdezettek 8 százaléka többször tapasztalta, hogy pozitív, de tünetmentes kollégáikat beosztották például a fertőzött és elkülönített gondozottak mellé. Kiderült az is, hogy a szociális ágazatban tevékenykedőknek mindössze 36 százaléka dolgozik olyan munkahelyen, ahol folyamatosan tesztelnek. Gyarmati Andrea kutatása igazolja, hogy 46 százalékuk semmit nem kapott az elmúlt év helytállásáért, pénzbeli elismerés mindössze 22 százalékuknak jutott nagyon eltérő összegben.     
Az átlag plusz juttatás 96 ezer forintra jön ki, 10 százalék valamilyen cafetéria juttatásban részesült tavaly a járvány alatt. A beszámolók szerint volt, ahol plusz munkaruhapénzt osztottak, máshol az önkormányzat hívta év végi vacsorára őket. A lapunk által először ismertetett friss felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a szektorban dolgozók ötödének most több ember ellátásáról kell gondoskodni, mint a járvány előtt. Főként a szociális alapellátásban nőtt a létszám, mert a családsegítők feladata lett a településen élő idősek ellátása is. „Rengeteg plusz feladat, felesleges dokumentáció. Nőtt a leterheltség, sok dolgozó van folyamatosan táppénzen, ez plusz feladat, túlóra, kimerülés”- olvasható az érintettek beszámolóiban. A megnövekedett munkaterhet más így írta le: „A 3800 fős kisközségben a szociális ellátásokat igénybe vevők száma a szociális étkeztetésben háromszoros, házi segítségnyújtásban nyolcszoros, családsegítésben kétszeres lett.”  Amikor arra kérdeztek rá, hogy milyennek ítélik meg a járványhelyzet egyes szerepelőinek hozzáállását a válság kezeléséhez, épp a dolgozókhoz hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben lévő gondozottak kapták a legjobb értékelést. Ennél valamivel rosszabb az intézmények vezetőinek és a fenntartóknak a megítélése. A legrosszabbnak pedig a humántárca és általában a kormány, valamint a szakszervezetek teljesítményét tartják a megkérdezett szociális dolgozók. Tény, hogy a szakma, az ellenzéki pártok és az ágazat érdekvédői együtt sem tudták elérni, hogy az egészségügyi dolgozókéhoz hasonló 500 ezer forintos egyszeri jutalmat kapjanak a szociális terület munkavállalói.  A felmérés időpontjában ugyan még csak a megkérdezettek 10 százaléka mondta azt, hogy megkapta a védőoltást, de az is kiderült, hogy a szociális szféra munkavállalóinak negyede nem is akarja beadatni a vakcinát, 20 százalékuk pedig az állami kampány ellenére még nem döntött. Mindössze 16 százalékuk fogadna el bármilyen oltóanyagot, 29 százalékuk pedig csak az uniós gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinát engedné beadni. Az LMP pártalapítványa nemcsak a válsághelyzet kezelésére volt kíváncsi, hanem évtizedes hiány pótlására kérte fel Gyarmati Andrea szociológust, aki a szociális szférában dolgozók összetételére, leterheltségére, bérezésére, munkahelyi viszonyaira is rákérdezett. A felmérés további eredményeit következő lapszámainkban ismertetjük. Információink szerint az LMP szociális kérdésekkel foglalkozó politikusa, Ungár Péter a jövő hét elején már a kutatás eredményeire alapozva készül javaslatokat tenni a szociális dolgozók nagyobb megbecsülésére.

"Az oltócsapatok visszatérnek"

Nagyon nehéz megmondani, hány ember dolgozik pontosan a szociális területen. 2019 májusában az LMP-s Ungár Péter kérdésére a humántárca 99 314 főt sorolt be az ágazat dolgozói közé, később egy parlamenti összefoglaló egészen 180 ezerig tornázta fel a számot, miközben ágazati pótlékot 2015-ben csak 66 400 dolgozó kapott. Az oltási tervben a bentlakásos intézmények lakóival együtt 146 483 embert tüntettek fel, de ha ebből a 81 ezer idősotthonban, pszichiátriai, fogyatékosokat, szenvedélybetegeket gondozó otthonban ellátottat levonjuk, akkor csak 65 és félezer szociális alkalmazott juthat oltáshoz. Nem tudni, ebben a körben hol tart az oltás, mert lapunk kérdéseire a koronavírus sajtóközpont nem felelt, a hivatalos honlapon pedig csak az olvasható, hogy „azokba az intézményekbe, ahol a járványügyi helyzet eddig nem tette lehetővé az oltást, az oltócsapatok visszatérnek”.