Előfizetés

Százezer adag orosz vakcinát indítottak útnak Magyarország felé

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.19. 22:04

Fotó: MTVA/Szigetváry Zsolt
Szentpétervárról érkezik közúton.
"A szállítmány berakodva, elindult a kamion! 100 000 vakcina, úti cél: Budapest"

- ezzel a kommentárral osztott meg egy rövid videót közösségi oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.

Ezen az látható, ahogy kigördül egy kamion és elindul Budapest felé. 
De arról is láthatunk egy minivideót, hogy Szentpéterváron megkezdődött a tétel előkészítése a szállításra. 
Szijjártó Péter még január végén jelentette be, hogy összesen egymillió ember beoltásához elegendő Szputnyik-vakcina jön Magyarországra. Péntekig 22 800 ember beoltására alkalmas orosz vakcina érkezett meg. 

Megmagyarázta a Klubrádió elhallgattatását az Európai Tanácsnak Karas Monika

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.19. 21:51

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Állítása szerint pártatlanul és függetlenül járt el a Médiatanács.
Jelenleg törvényesen nincs mód a Klubrádió számára ideiglenes médiaszolgáltatási lehetőséget biztosítani

- hangsúlyozza Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke az Európai Bizottságnak írt pénteki válaszlevelében, amely a bizottság által február 12-én a magyar hatóságokhoz küldött levélre reagál.

A Roberto Viola főigazgatónak címzett, az MTI-hez is eljuttatott levél szerint "az uniós joganyag, illetve az azon alapuló magyar jogszabályok értelmében sincs olyan törvényes lehetőség, amely jelen helyzetben a Klubrádió számára ideiglenes médiaszolgáltatási lehetőséget biztosítana". Az NMHH elnöke szerint "egy jogszabályokkal, az egyenlő elbánás elvével ellentétes eljárás lefolytatása a Bizottságnak sem állhat érdekében, mivel az nem felelne meg a mindannyiunknak fontos jogállamisági kritériumoknak". Karas Monika emlékeztet arra, hogy már többször ismertette jogi álláspontját az Európai Bizottsággal, amely azonban az érvekre "nem reagál, az objektív tényeket figyelmen kívül hagyja". Az NMHH és a médiatanács elnöke fenntartja, hogy az Európai Bizottság elektronikus hírközlési szolgáltatásra utaló "irányelvi" hivatkozásai nem alkalmazhatóak a Klubrádió esetében, továbbá "mind a hazai szabályozás, mind a Médiatanács eljárása minden szempontból megfelel az uniós és a magyar jogszabályok által garantált jogállami elveknek". A törvény szerint a médiaszolgáltatási jogosultság pályázat nélküli megújítása egy kivételes eljárás, olyan kedvezmény, amely kizárólag akkor alkalmazható, ha a megújítást kérő médiaszolgáltató kérelem előtti működése során minden jogszabályt betartott. A megújításnál kizárólag a súlyos vagy ismételt jogsértés kizáró ok. "Ez álláspontom szerint arányos és méltányos kritérium".      
A törvényi előírások a magyar jogban csaknem 25 éve változatlanok, a Klubrádió több mint húsz éve nyújt médiaszolgáltatást, így a fennálló jogi környezet a Klubrádió számára is ismert volt. Ennek ellenére a Klubrádió 2014 és 2021 közötti működése során hat esetben követett el jogsértést, ebből kétszer ismételten, tehát 365 napon belül kétszer ismételte meg ugyanazt a jogsértést, elmaradt az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével. A hosszabbítás iránti eljárásban a törvény szerint már nincs lehetőség a korábbi jogsértések felülmérlegelésére, felülbírálatára. A Klubrádió megújítást kizáró ismételt jogsértései nem tekinthetők csekély súlyúnak: a Klubrádió összesen 18 hónap tekintetében nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, ami akadályozta az uniós jogszabályok szerint is kötelező törvényi kötelezettségek ellenőrzését. Mindezek alapján megállapítható, hogy
a Klubrádió esetében nem álltak fenn a jogszerű működés feltételei.

A törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az elkövetett jogsértésnek milyen következményei vannak, e körben tehát a médiatanács nem rendelkezik mérlegelési lehetőséggel. Az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén a médiatanács bírságot szab ki, és kizárólag a bírság összegének megállapítása körében van mozgástere. A bírság összege mindkét esetben alacsony volt, ennek oka azonban nem az volt, hogy a jogsértések nem voltak jelentősek, hanem az, hogy a médiatanács figyelemmel volt a Klubrádió anyagi helyzetére, és nem kívánt a rádió működését ellehetetlenítő vagy azt megnehezítő szankciót alkalmazásával élni. Önmagában tehát a bírság összegéből a jogsértés súlyára nem lehet következtetni. Ugyanakkor fontos tény az is, hogy 
a jogsértéseket és azok súlyát maga a Klubrádió is elismerte azzal, hogy nem kért jogorvoslatot a határozatok ellen.

Báder Tamás híreket mond.
Fotó: Béres Márton / Népszava
A médiaszolgáltatási jogosultság pályázat nélküli meghosszabbítását a hatályos törvény kizárja, a Klubrádió megújítási kérelméről való döntéshozatal során a médiatanácsnak nem volt mérlegelési lehetősége. A Fővárosi Törvényszék február 9-én hozott ítéletében egyértelműen megerősítette, hogy a médiatanács jogszerű döntést hozott azzal, hogy a fennálló tények alapján nem hosszabbította meg a Klubrádió jogosultságát. Mindezek egyértelmű és objektív feltételek, melyek alkalmazásával bármilyen politikai kérdéstől, pártállástól függetlenül a médiatanács bizonyítható módon egységesen jár el, és kizárja azokat a megújítás kedvezményéből, akik a vonatkozó törvényi feltételeket nem teljesítik. "Korábbi levelemben részletesen és tételesen bemutattam, hogy számos más rádió esetében is megtagadta a Médiatanács a médiaszolgáltatási jogosultság meghosszabbítását, többek között a Klubrádióéhoz hasonló esetben is, amikor szintén a havi adatszolgáltatási kötelezettség ismételt megszegése volt a kizáró ok" - tartalmazza Karas Monika levele, jelezve azt is, hogy a médiatanács a Klubrádió frekvenciájára új pályázatot írt ki, amelyből a Klubrádiót nem zárta ki, mi több, a rádió a pályázati feltételek alapján előnyt élvez, mert ezen a frekvencián szolgáltatta műsorát. 
A médiatanács folytatja a pályázati eljárást, amelyen jelenleg kizárólag a Klubrádió vesz részt

- áll a levélben.

Arról, hogy pontosan, miért csendesült el az egyetlen, kormánytól független adó, azt a Klubrádió legendás műsorvezetője, Bolgár György lapunkban is megírta.

Elégedett a Megyei Jogú Városok Szövetségének fideszes elnöke a kormánnyal való tárgyalás után

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.19. 21:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a baloldali kollégái is hasonlóan éreznek az egyeztetés után.
Az önkormányzatok és a kormány elsődleges célja az emberek egészségének és munkahelyének védelme

- hangoztatta a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke pénteken Budapesten, miután a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely tárgyalt a szervezet képviselőivel.

Szita Károly (Fidesz-KDNP) elmondta: a koronavírus-járvány miatti "rendkívüli évben" a települések "járványügyi költségvetéseket" fogadnak el. Az önkormányzatok a mostani erőfeszítéseiket annak érdekében tették, hogy a járványt meg lehessen fékezni, majd a gazdaság ismét erősödhessen - jelezte a politikus, Kaposvár polgármestere. Tájékoztatása szerint Gulyás Gergely azt vállalta: március végéig településenként külön-külön egyeztet az azoknak nyújtandó segítségről annak érdekében, hogy az önkormányzatok működőképessége megmaradjon, a jelentős fejlesztéseket befejezhessék és újakat is tudjanak indítani. Szita Károly hangsúlyozta: ez a településektől is fegyelmezettséget, valamint az eddigiekhez képest más jellegű költségvetés összeállítását várja. "Ugyan nem lesz nagy bőség", de a fontos célok - az emberek egészségének és munkahelyének - megvédése, a működőképesség megőrzése és a fejlesztések megvalósítása - teljesülni fog - hangoztatta. 
A megbeszélések eredményéről szólva azt mondta, ő maga és több polgármester - reményei szerint köztük a baloldali kollégái is - elégedetten álltak fel a tárgyalóasztaltól.

Szita Károly arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány leküzdésében nemcsak a kormánynak, hanem az önkormányzatoknak is van szerepük és felelősségük.  Mondandójában jutott idő egy kis "elmúltnyolcévezésre" is: szerinte a  2008-as gazdasági világválság idején az akkori kormánytól semmiféle segítséget nem kaptak az önkormányzatok, amelyek így hiteleket voltak kénytelenek felvenni. Kitért arra is, hogy 2014 és 2019 között az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele 50 százalékkal nőtt, ami a magyar gazdaság növekedésének következménye. Ehhez hozzájött még a Modern városok program 4000 milliárd forintos forrása - hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva az MJVSZ elnöke közölte:
a kormány a 25 ezres lélekszám feletti települések önkormányzatával, és a fővárosi kerületekkel fog egyeztetni, ugyanis az ennél kisebb települések esetében automatikusan kompenzálják a kieső iparűzési adó száz százalékát.

Azonban a jelek szerint nem megy minden egyeztetés ilyen eredményesen: mint lapunk is megírta, szerdán a 25 ezer főnél nagyobb települések polgármestereivel tárgyalt Gulyás Gergely. Ám a megbeszélés elején jelezte, hogy semmi konkrétat nem tud ígérni a bajba jutott városoknak, a Népszava által megkérdezett településvezetők nagyrészt értelmetlennek tartották a 2 és fél órás megbeszélést.