Előfizetés

Éles lőszerrel lőttek rendőrök tüntetőkre Mandalajban, ketten meghaltak

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.20. 14:42

Fotó: STR / AFP
Éles lőszerrel lőttek a rendőrök szombaton a junta ellen tüntetőkre a mianmari Mandalajban, két tiltakozó meghalt, húszan megsebesültek - közölték a mentőszolgálat munkatársai.
A február 1-jén államcsínyt végrehajtó katonák ellen tüntetők szombaton is az utcára vonultak Mianmar több városában. A katonai kormányzás beszüntetését és a megválasztott vezető, Aung Szan Szú Kjí szabadon engedését követelő tiltakozók között ott voltak az etnikai kisebbségek tagjai, költők és közlekedési dolgozók is. Mandalajban egyes tüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak és tüzet nyitottak a tömegre. Egy orvos megerősítette, hogy az egyik fejen talált tüntető a helyszínen életét vesztette, míg egy másik később halt meg, miután mellbe lőtték. Előző nap egy 20 éves fűszerárus lány halt meg, aki egy múlt heti tüntetésen sebesült meg. Ő volt a junta elleni tüntetések megtorlásának első áldozata. A február 1. óta hatalmon lévő junta egyre inkább növeli a nyomást a demokráciapárti mozgalomra. Ennek ellenére több ezer tiltakozó - közöttük számos etnikai kisebbség képviselője népviseletben - ismét az utcára vonult Rangunban, az ország gazdasági fővárosában. A tüntetők a polgári kormányzás visszaállítását, az őrizetbe vettek szabadlábra helyezését és a katonáknak kedvező alkotmány eltörlését követelik. Három héttel az Aung Szan Szú Kjí polgári kormányát megdöntő és tízévi törékeny demokráciának véget vető államcsíny után a nemzetközi tiltakozások és az újabb szankciók bejelentése nem rendítette meg a tábornokokat. Hat egymást követő éjszaka szinte teljesen szünetelt az internetszolgáltatás. Folytatódnak az előállítások, három hét alatt közel 550 embert vettek őrizetbe, közöttük politikai és szakszervezeti vezetőket, szerzeteseket, aktivistákat - közölte a politikai foglyokat segítő civil szervezet. Közülük mintegy negyvenet engedtek el. Az elmúlt két hétben mianmariak százezrei tüntettek országszerte, a hadsereg által 2007-ben vérbe fojtott sáfrányos forradalom óta nem volt ilyen kiterjedt tiltakozó megmozdulás. A megtorlásoktól való félelem igen erős az egykori Burmában, amely 1948-ban történt függetlenné válása óta több mint ötven éven át élt katonai diktatúrában. Ennek ellenére a tüntetésekkel párhuzamosan folytatódnak a polgári engedetlenségi felhívások, sztrájkolnak az orvosok, tanárok, légiirányítók és vasutasok. A válság továbbra is a nemzetközi figyelem középpontjában áll. Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn ülnek össze, hogy megvitassák a mianmari hadsereg ellen hozandó intézkedéseket - emlékeztetett az AFP francia hírügynökség. Eddig a mianmari nép elleni erőszakot elítélő Egyesült Államok vezetett be célzott szankciókat egyes tábornokok ellen, hasonlóképpen járt el az egykori gyarmattartó Nagy-Britannia, valamint Kanada. Az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot, amiért Malajzia ki akarja adni a mianmari menedékkérőket és más, Mianmarból érkezetteket. Malajzia a múlt héten jelentette be, hogy kiad 1200 mianmari állampolgárt, akikért a junta hajókat küld. Malajziában hivatalosan nem ismerik el a menekültstátuszt és a menedékkérőket az egyéb illegális bevándorlókkal együtt őrizetbe veszik. A deportálandók között van a mianmari moszlim és csin közösség közel száz tagja, akik az üldöztetés elől menekültek Malajziába. A malajziai Lumut haditengerészeti bázisnál három hajó horgonyzott szombaton mianmari zászló alatt, amelyek nevük elhallgatását kérő malajziai illetékesek szerint a fogva tartott mianmari állampolgárokért érkeztek.

Közös úton a fundamentalisták

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.20. 12:00

Fotó: WOJTEK RADWANSKI / AFP
Európai szintű kutatóintézet létrehozását tervezi a kormányközeli Alapjogokért Központ a lengyel Ordo Iurisszal együttműködésben. A Vatikán aligha lelkendezik.
Nemzetközi hálózatot hozhatnak létre keresztény fundamentalista, szélsőségesen konzervatív szervezetek, köztük a magyar kormányhoz közeli Alapjogokért Központ és a lengyel Ordo Iuris. Utóbbi Facebook oldalán azt írta, olyan összeurópai kutatóintézet-hálózat létrehozását tervezi, amely képes kellő súllyal fellépni és hangot adni az „Isten, haza, család” gondolatának a kontinenst uraló politikai vitákban. A keresztény fundamentalista csoportosulások már a családon belüli erőszak megelőzését célzó Isztambuli Egyezménnyel szemben, illetve a lengyel abortusztörvény szigorításakor is hallatták a hangjukat. Közös fellépésükkel az egyes államok törvénykezését akarják ultrakonzervatív irányba befolyásolni, emellett politikai pozíciók megszerzésére törekednek és még erősebb lobbitevékenységet kívánnak folytatni, egyebek mellett az Európai Parlamentnél. Bár keresztény hátterű csoportokról van szó, olyan szélsőségesen konzervatív álláspontot képviselnek, ami ellen Ferenc pápa is fellép. A lengyel abortusztörvény szigorításában és az ottani belpolitikai válság elmélyülésében is komoly szerepet játszott az európai szintű think-tank létrehozását kezdeményező lengyel Ordo Iuris intézet. A társaság már 2016 októberében a teljes abortusztilalom bevezetését szorgalmazta, akkor azonban még elbukott a kezdeményezése. Akkori törvényjavaslata szerint az abortuszon átesett nőket börtönbüntetésre kell ítélni. 450 ezer támogató aláírást gyűjtött ahhoz, hogy a parlament tárgyalja a konzervatív katolikus papság és a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt által is támogatott előterjesztést. Akkor Jaroslaw Kaczynski pártelnök úgy fogalmazott, a reform biztosítaná, hogy a „nagyon nehéz terhességeknél, amikor a gyermeknek nem lenne esélye a túlélésre, a nő megszüli a gyermeket, akit megkeresztelhetnek és névvel temethetnek el”. Bár a parlament akkor végül nem döntött a szigorítás mellett, a lengyel szervezet nem adta fel. 2017-ben azt követelte, állítsák bíróság elé mindazokat, akik segédkeznek a művi terhességmegszakításnál. Egyik aktivistája, Blazek Kmieciak 2018 elején azt javasolta, hogy az abortuszt végrehajtó nőket ideggyógyászati központokba kell kényszeríteni. A mozgalom arra intette a gyógyszerészeket, hogy tagadják meg a fogamzásgátlók forgalmazását. Az Ordo Iuris abortusztörvény szigorításával kapcsolatos küzdelme, ha évekkel később is, de sikerrel járt. Miután több hasonszőrű szervezettel együtt közösen lépett fel a PiS által uralt lengyel alkotmánybíróságnál, a testület 2020 októberében úgy döntött: akkor sem engedélyezik a terhesség megszakítását, ha a magzatnak bizonyíthatóan súlyos rendellenességei vannak. Az ítélet ellen tömegek tüntettek, mire a demonstrációk szervezőivel szemben eljárás indult. Az Ordo Iuris Jaroslaw Kaczynski pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) hatalomra kerülésével egyre befolyásosabbá vált, kormányzati pozíciókat kaparintott meg. Tymoteusz Zych, a felügyelőbizottság tagja például 2018 januárjában a civil szervezeteket felügyelő állami intézményhez került. 2015-ben egy másik tagját, Aleksander Stepkowskit a külügymininisztérium alkalmazta, s a hírek szerint az Európa Tanácshoz delegálná. Jerzy Kwasniewski, a felügyelőbizottság elnöke pedig a családon belüli erőszakot vizsgáló kormányzati szervezet munkatársa lett. Ez azért is abszurd, mert ő teljesen normálisnak nevezte, hogy megbüntetik a nőket az abortuszért. 2014-ben az Ordo Iuris is segédkezett az akkor még ellenzékben lévő PiS-nek a családon belüli erőszak elleni törvény alkotmánybíróságnál való megtámadásánál. Az Euobserver 2019-es cikke szerint az Ordo Iuris az Európai Parlamentben 25 000-50 000 eurót fordított lobbitevékenységre. A társaságot magasan képzett, főleg jogász végzettségű ultrakonzervatívok alkotják. A szervezet bizonyos tekintetben a törökországi gülenistákra hasonlít. A konzervatív muzulmán társaság tagjai fontos posztokra tettek szert a török államapparátusban, az igazságszolgáltatásban, ám miután feszültté vált Recep Tayyip Erdogan és a mozgalom alapítója, Fethullah Gülen kapcsolata, a 2016 júliusi puccskísérlet apropóján a török elnök brutálisan számolt le tagjaival. A lengyel szervezet nem sokra tartja az emberi jogokat, megveti a politikai korrektséget. Az oktatásba is bele kíván szólni. 2017-ben a varsói oktatási minisztérium felszámolta azt a 2015-ös szabályt, amely diszkriminációellenes oktatást írt elő az iskolák számára. Az Ordo Iuris a döntést első komoly sikereként könyvelte el, azonban nem érte be a lengyel politikai színtérrel, néhány éve már kapcsolatokat keresett hasonlóan ultraradikális, kereszténynek mondott csoportosulásokkal. A szervezetet 2013-ban alapították a Páter Piotr Skarga Alapítvány támogatásával. (Skarga lengyel hitszónok volt a XVI. században.) A katolikus egyháznak is kínos harcias, szélsőségesen konzervatív fellépése, amit az is jelez, hogy a krakkói egyházmegye elhatárolódott tőle. Sajátos módon az alapítvány jó orosz kapcsolatokkal rendelkezik. A katolikus egyház is elítéli az abortuszt, ám a fundamentalista csoportok szembe mennek Ferenc pápa tanításával és a katolikus egyházfő legnagyobb bírálói közé tartoznak. Az ultrakonzervatív keresztény csoportok európai szintű összefogásában egyfajta szellemi támogatói szerepet tölthet be a „hagyományos értékeket őrző”, pennsylvaniai székhelyű Tradition, Family and Property (TFP)  - annál is inkább, mert az Ordo Iuris ennek mintájára jött létre. A brazil Plinio Correa de Oliveira által alapított nemzetközi csoportosulás egyes ideái itthon is ismerősen csengenek. Ezek közé tartozik például annak ismételgetése, hogy a nyugati kultúra válságba került. Néhány éve magyarra is lefordították Oliveira Forradalom és ellenforradalom című könyvét. amely a mozgalom szellemi alapvetésének tekinthető. A TFP is azon szélsőséges, magát katolikusnak nevező szervezetek közé tartozik, amelyek keményen támadják Ferenc pápát. 2017-ben több tagja is aláírta az egyházfő tanítását „helyreigazító” dokumentumot, a Correctio filialist. Akkor mintegy 20 országból több mint 60 katolikus pap és teológus intézett 25 oldalas levelet a pápához, amelyben „eretnekségek” miatt követeltek helyreigazítást. Elsősorban a pápa Amoris laetitia című apostoli buzdítását támadták, amelyben a pápa a szentségeknek a válás után újraházasodottaknak való  kiszolgáltatása mellett foglalt állást. A „helyreigazítást” itthon lelkesen ünnepelték egyes, a kormányhoz közel álló médiumokban. 2019 szeptemberében Ferenc pápa Raymundo Damasceno Assis brazil bíborost bízta meg a TFP-ből létrejött vallási szervezet, a Heralds of Gospel tevékenységének vizsgálatával. 

Tekintélyes támogatás

A 2013 óta működő Alapjogokért Központról korábban kiderült, hogy a mögötte álló cég többek között a kormánypárti Civil Összefogás Fórumtól (CÖF) kapott pénzt a működésre, de volt, hogy a jegybank egyik alapítványa is támogatta őket. Tavaly 660 millió forintnyi, ismeretlen hátterű támogatásról érkezett hír a központ háza tájáról – írta a Telex.hu.

A lehetséges csatlakozók

A lengyel alkotmánybíróság tavalyi döntése előtt több, az Ordo Iurisszal kapcsolatban álló ultrakonzervatív, keresztény fundamentalista, szélsőjobboldali szervezet csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amely a lengyel taláros testület döntését is befolyásolhatta. Az aláírók is tagjai lehetnek az alakuló hálózatnak. Íme a potenciális csatlakozók országok szerint. FRANCIAORSZÁG Femina Europa - az EP-ben is komoly lobbitevékenységet fejt ki. Harciasan lép fel a hagyományos családmodell mellett és a gender ideológia ellen. CSEHORSZÁG Centrum nadeje a pomoci (A remény és a segítség központja – CENAP) - az abortusz és a fogamzásgátlás ellen harcoló szervezet ultrakonzervatív nézeteket vall a nők társadalmi szerepéről. SZLOVÁKIA Slovakia Christiana - a Páter Piotr Skarga Alapítvány szlovákiai kirendeltsége, az Ordo Iuris testvérszervezete Institút pre ludské práva a rodinnú politiku (Emberi jogi és családpolitikai intézet) Association for Life and Family LITVÁNIA Free Society Institute - szélsőségesen konzervatív kutatóintézet. Erős kapcsolatokat alakított ki egyes politikusokkal, valamint a katolikus egyházzal. Tagjai megpróbálják befolyásolni a törvénykezést és igyekeznek beépülni az államapparátusba HORVÁTRSZÁG Vigilare Alapítvány - a Piotr Skarga intézet „leányvállalata”, amely szintén kapcsolatban áll a TFP-vel. A szervezetet a minap egy zágrábi bíróság elítélte a melegek diszkriminációja miatt, mire az a „szólásszabadságra” hivatkozva a legfelsőbb bírósághoz fordult jogorvoslatért U ime obitelji (A család nevében) - szélsőjobb, ultrakonzervatív szervezet, amely 2013-ban népszavazást kezdeményezett, hogy az alkotmányba foglalják bele: házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Vezetője, Zeljka Markic szélsőséges nézeteiről ismert. Hevesen ellenezte, hogy Horvátország aláírja a családon belüli erőszak elleni Isztambuli Konvenciót, harciasan lép fel az abortusz és az eutanázia ellen OLASZORSZÁG Pro Vita & Famiglia - az újfasiszta Forza Nuova párttal is kapcsolatban áll. Utóbbi elnöke, Roberto Fiore részt vett a lengyel nacionalisták által szervezett meneteken PORTUGÁLIA Federacao pela Vida - abortusz- és eutanáziaellenes szervezet SVÉDORSZÁG Människovärde - az emberi méltóságért, az élet védelméért száll síkra EGYESÜLT KIRÁLYSÁG National Addociation of Catholic Families - a hagyományos családmodellt népszerűsíti Society for the Protection of Unborn Children - abortuszellenes szervezet ÍRORSZÁG European Life Network - az abortusz ellen lép fel

Biden az oltás elfogadására biztatott mindenkit a Pfizernél tett látogatásán

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.20. 11:39
Joe Biden
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A koronavírus elleni oltások biztonságosságát hangsúlyozta, és mindenkit az oltás elfogadására biztatott Joe Biden amerikai elnök pénteken a Pfizer vállalat kalamazooi vakcinagyártó üzemében.
"Ha van egy üzenet, amelyet mindenkinek át kell adni ebben az országban, az a következő: az oltások biztonságosak" - mondta Biden, miután megtekintette a Pfizer üzemét a Michigan állambeli Kalamazooban. Az elnök elmondta, hogy látogatása során bemutatták neki a vakcinák készítésével kapcsolatos óvintézkedéseket. Joe Biden kiemelte: fontos, hogy az amerikaiak bízzanak abban, hogy az oltások biztonságosak. "Kérem önöket, saját maguk, a családjuk, a közösségük érdekében, hogy amikor elérhetővé válik és sorra kerülnek, fogadják el az oltást! Csak így lehet legyőzni ezt a járványt" - hangsúlyozta az elnök. Beszédében elkötelezte magát amellett, hogy az Egyesült Államok pénzügyi segítséget nyújt a nehéz anyagi helyzetben lévő országoknak, hogy hozzájussanak a szükséges oltóanyagokhoz. Biden optimista volt azzal kapcsolatban, hogy mikor érhet véget a járvány. Azt mondta: a pandémia vége már látható. "Nem tudok önöknek pontosan megmondani, hogy mikor lesz vége ennek a válságnak, de azt elmondhatom, hogy mindent megteszünk, hogy az a nap minél hamarabb eljöjjön" - mondta.