Fekete-Győr András, a Momentum elnöke lesz a párt miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki pártok által tartott idei előválasztáson – jelentette be a párt vasárnapi online sajtótájékoztatóján.
– Pontot kell tenni egy ellopott, elcsalt, elhazudott rendszerváltás végére – kezdte beszédét Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. A felvezetésben a 2022-es választást "esélynek" nevezték arra, hogy a új Magyarországot hozzanak létre, a fideszes irányítás leváltásán túl új nemzeti közösséget formáljon az ország. Fekete-Győr szerint sikerült bebizonyítani, hogy az állampolgárokat „nem lehet hülyére venni” és megerősödött egy változást követelő generáció. „Rájöttem, ha nem teszek semmit a hazámért, akkor gyerekeim távol fognak felnőni” – beszélt személyes motivációjáról. Fekete-Győr szerint az új politikai generáció alapélménye, hogy „beleszülettünk a szabadságba”, de annak folyamatos csorbítását kellett megéljék az elmúlt évtizedekben, szüleik felnőttkora, nekik a gyerekkoruk vált csalódássá, különösen a Fidesz-kormányzása alatt.
– A fekete luxusautók nem csak a miniszterelnököt és embereit takarják el, hanem már ők sem látnak ki belőle – mondta Fekete-Győr, hogy Orbán Viktor és pártja mennyire eltávolodott az emberek problémáitól és a valóságtól, amit a koronavírus-járvány rossz kezelése is megmutatott. „Miniszterelnök úr, menjen ki, nézzen körbe!” – mondta a Momentum jelöltje. Politikai törésvonalak mentén kettészakadt a társadalom Fekete-Győr szerint, ezért választási programját a nemzet újraegyesítésének szentelné.
Az „Új Magyarország Programban” a Momentum jogi reformokat ígér: független ügyészséget, jogállami eszközökkel valóban elszámoltatható politikusokat, illetve közvetlen köztársasági elnök választást. Fekete-Győr András az új oktatás egyformán elérhető versenyképes tudásról és az egyéni szorgalom érvényesüléséről kell szóljon, az egészségügy pedig a mindenhol elérhető magas színvonalról. Zöld programot is hirdetett, például évente százezer lakás energetikai felújítását vállalnák, illetve azt, hogy 2035-től csak elektromos autó legyenek forgalomba helyezhetők. A gazdasági célok között kiemelte az euró bevezetését és 2030-ra szeretnék elérni a négynapos munkahetet. Utóbbihoz szükséges, hogy a munkaerő képzettebb legyen (ezért is szükséges az oktatási reform), vagyis kevesebb munkában töltött idővel magasabb érték legyen előállítható. Elképzelésük szerint „Magyarország-részvényt” kapna minden magyar, vagyis az állami cégek sikereiből mindenki egyformán részesülhetne. A nyugdíjrendszer reformjának szükségességét hangsúlyozta: mindenkinek egyéni nyugdíjszámlája lenne, az előtakarékosságának, a befizetéseinek egy részét pedig felvehetné bárki, ha azt a saját fejlődésére fordítaná.
Ideológiai alapú megközelítése két témában volt: szerinte a demokrácia kizárólag liberális lehet, vagy nem létezik, illetve az orbáni családpolitikával szemben „a családot nem a nemi identitás, hanem az összetartozás és szeretet határozza meg” – jegyezte meg Fekete-Győr.
A demokrácia teljes megcsúfolásának nevezete a választási törvényt, amiben a Fidesz elrendezte, hogy felé lejtsen a pálya. A reménytelennek tűnő helyzetben az ellenzéki összefogás feladata, hogy szabadsággá változtassa ezt a helyzetet 2022-ben. Hangsúlyozta, ha nem ő nyeri az ellenzéki előválasztást, támogatni fogja a közös jelöltet.
Fekete-Győr András előtt a miniszterelnök-jelöltet támogató csapat mutatkozott be. Ennek tagja Cseh Katalin európai parlamenti képviselő. Jelezte, kormányváltó erőként a Momentum és jelöltje nem biankó csekket kér a választókról a kormányzásra, hanem az eddigi teljesítményt - például a NOlimpia kampány sikerét - értékeljék és programot képvisel. Fekete-Győr András éppen ilyen ember – mondta Cseh Katalin.
Szél Bernadett és Hadházy Ákos „egyelőre független” parlamenti képviselők is kiemelt helyet kaptak a jelölt csapatában. Szél szerint a Momentum és jelöltje tisztességes, korrupciómentes politikát tud képviselni, illetve a közösségi érdekeket hitelesen tudja szerinte a hatalmi politizálás elé helyezni. Hadházy Ákos azzal kezdte, őt is sokan kérték fel miniszterelnök-jelöltnek, de erre gyakorlati és elvi okokból nem vállalkozott. A jövőben arra vállalkozik, hogy minél több „gazembert” elszámoltasson, ezt pedig jelöltként nem tudná teljes erőbedobással folytatni egyéb kötelezettségei mellett. Az elvi ok mellett azt hozta fel, hogy szerinte az ellenzék egyelőre nem tett meg mindent az állami propaganda ellen, sok embert meg tudnak téveszteni, ezért nincsenek tisztességes választások Magyarországon „Fakarddal fogunk indulni egy átkozott tank ellen” – mondta Hadházy, ilyen körülmények között kétségei voltak a választásokról, az indulásról. Fekete-Győr András a politikus szerint viszont hitelesen tudja képviselni a tisztességet, a változás iránti elkötelezettséget, ezért csatlakozott.
Donáth Anna EP-képviselő azt emelte ki, hogy új arcokra van szüksége a politikának, a Momentum folyamatosan bővülő közössége erősítette fel ezeket az igényeket, ebben pedig vezető szerepe van Fekete-Győr Andrásnak. Az EP-képviselő szerint a Momentum elnöke képes olyan vezetésre, ami érvek mentén politizál.
Az ellenzéki pártok megállapodásban rögzítették, hogy előválasztás útján kívánják kiválasztani a közös miniszterelnök-jelöltet. Eddig a pártok közül Jakab Péter, a Jobbik elnöke jelezte, hogy szívesen vállalja a jelöltséget, de végleges pártdöntést még nem született erről. A Demokratikus Koalíció részéről Dobrev Klára jelenlegi európai parlamenti képviselő neve merül fel jelöltként, de a politikus egyértelmű jelét nem adta még, hogy valóban elfogadná a jelöltséget. Az MSZP rendre a Párbeszéd társelnökéről, Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterről beszél reménybeli jelöltként, de Karácsony továbbra sem döntött, hogy vállalná-e a feladatot. Az LMP egyelőre nem nevezett meg lehetséges jelöltet.
A pártok szövetségén kívülről két jelölt neve ismert: Pálinkás József egykori MTA-elnök az általa létrehozott Új Világ Néppárt jelöltjeként, valamint Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője jelentette be indulását az előválasztáson.
A miniszterelnök-jelölti előválasztás időpontja a járványhelyzet miatt bizonytalan. Amennyiben nem lesz biztonságos módja, hogy a nyárig mind a 106 egyéni választókerületben megtartsák az előválasztást – a helyi egyéni jelöltek kiválasztásával együtt –, akkor az előválasztás őszre tolódhat. Az ellenzék legkésőbb október 23-án tervezi bemutatni jelöltjeit a 2022-es parlamenti választásokra.
