Joe Biden elnök katasztrófa sújtotta állammá nyilvánította Texast, Louisanát és Oklahomát, ahol már egy hete rendkívüli a hideg. Az időjárási anomáliának már mintegy hatvan halálos áldozata van, az állapotokra jellemző, hogy csak Texasban másfél magyarországnyi ember van még vezetékes ivóvíz nélkül. Sok helyen négy-öt nap után kezd visszatérni a villany, de még mindig rotálni kell az áramszüneteket, mert az erőművek termelése is csak lassan áll helyre.
A szövetségi segítség első hulláma már a múlt hét közepén megérkezett: dízelüzemű áramfejlesztőket és a hozzájuk szükséges üzemanyagot repítettek Texasba, ahol viszont napokba telt az elosztás és telepítés megszervezése. A washingtoni kormányzat most olyan forrásokat nyit meg, amelyekből egyebek mellett a megrongálódott lakóházak helyreállítása, illetve a károsultak átmeneti elszállásolása finanszírozható. Texas republikánus kormányzója, Greg Abbott még többet szeretett volna, de „a jó irányba tett első lépésnek” minősítette a demokrata párti elnök intézkedését – ezzel együtt kitart az állam villamosenergia-önállósága mellett, ami a következő hónapokban nyilván viták tárgya lesz. Biden a napokban Texasba tervez látogatni, de csak akkor megy, ha jelenléte nem zavarja a helyreállítást. Az utóbbi feltétel arra utal, hogy nem akar nyilvános purparléba keveredni Abbottal. A Demokrata Párt stratégái régóta mondogatják, hogy a hagyományosan konzervatív állam a demográfiai folyamatok miatt a jövőben liberálisabb irányba fordulhat.
Szakértők szerint a mérések kezdete, azaz jóval több mint egy évszázad óta minden eddiginél erősebb fagyhullám az éghajlatváltozás következménye. A sarkvidéki levegő gyorsabban melegszik, mint a mérsékelt égövi, ettől lelassul a „futóáramlat”, azaz a felső légkörben körbeérő, nagy sebességű szél, amely normál körülmények között helyén tartja a sarkvidéki légtömeget. Így a jövőben arra lehet számítani, hogy az eddiginél erősebb hideg légbetörések szakítják majd meg az amúgy mind melegebb időjárási periódusokat, gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek.
Ha mindez nem lenne elég, Texasnak Ted Cruzzal is együtt kell élnie – legalábbis 2024-ig, amikor a szenátornak újra a választók elé kell állnia. A januári felmérések szerint a helyi republikánusok 76 százaléka támogatta Cruzt, de ez változhat, miután a hidegfront érkezésekor a mexikói Cancúnba vitte a családját. Irodája megpróbálta titokban tartani, hogy a politikus elszökött a fagy elől, de már a repülőtéri beszállásnál lefényképezték, s mire szerda este megérkezett a fényűző Ritz-Carlton hotelbe, már záporozott rá a kritika. Erre azt tette, amit a helyében nyilván minden szerető apa tett volna: ráfogta az egészet két lányára, mondván, hogy a tíz és tizenkét éves gyerekek akartak a meleg tengerpartra utazni. Csütörtökön azt mondta, hogy ő eleve csak egy napig akart maradni és hazarepült a hideg Texasba. Az őt visszafelé elkísérő tévéstáboknak arról beszélt, mennyit szenvedtek az állam lakói az időjárás miatt. A New York Timeshoz eljuttatott SMS-váltásokból aztán gyorsan kiderült, hogy Cruz hazudott, eredetileg vasárnapig akart Cancúnban maradni.
Cruz a szövetségi szenátus egyik legismertebb és legkevésbé kedvelt tagja, akiről még republikánus kollégái sincsenek túlzottan jó véleménnyel. Sikertelenül indult a 2016-os elnökválasztáson, most pedig a jobboldali populisták vezérének Trump bukásával esetleg megüresedő posztjára pályázik. A hétvégén azonban minden humorista rajta köszörülte a nyelvét. A leggyakoribb poén szerint még van mit tanulnia a populizmusból, ha népszerű szeretne lenni.