Német csapdában a magyar gazdaság

Ezer szállal kötődik a nem túl versenyképes német iparhoz – de az elmúlt években valami megváltozott.

Tavaly és már 2019-ben is, nem a német vállalatok voltak a legnagyobb tőkebefektetők Magyarországon, ezzel úgy látszik megtört a legnagyobb uniós ország hegemóniája, legalábbis ebben a szegmensben. Az elmúlt két évben a legnagyobb magyarországi zöldmezős befektetővé ugyanis Dél-Korea vált, és lehet, hogy ez még idén is így lesz, erre utalnak az újabb akkumulátor-gyár építések - mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára február elején a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara évindító konferenciáján. A külügyi államtitkára gyorsan leszögezte, hogy a dél-koreai cégek előzése ellenére továbbra is német befektetők aránya a legnagyobb, mintegy 20 százalékát adják a hazai külföldi tőkebefektetéseknek, vagyis Németország a magyar gazdaság legfontosabb partnere mind a mai napig, és ez nemigen fog megváltozni.

De jó-e a magyar gazdaság ilyen mértékű német kitettsége, illetve lehet-e valamit kezdeni ezzel a történelem során kialakult helyzettel – ezt a kérdést már az Eötvös-klub legutóbbi ülésén boncolgatta Jaksity György, a Concorde Értékpapír alapítója és Lakatos Péter, a Videoton Holding társvezérigazgató-tulajdonosa. Jaksity György szerint a német gazdaság Európa beteg embere, ugyanis azzal az általános vélekedéssel szemben, hogy Németország az unió legerősebb, legtakarékosabb, technológiailag legfejlettebb gazdasága, a valóságban – erős leegyszerűsítéssel élve –, a gyenge eurónak köszönheti nemzetközi versenyképességét. A német cégek, összevetve az amerikai cégekkel, nem elég innovatívak, nem elég digitalizáltak és komoly gondok vannak a környezettudatossággal is. Jaksity szerint elég a BMW és a Tesla autógyárak filozófiáját összevetni: a Tesla példája mutatja, hogy nem elég versenyképesnek lenni a 21. században, ehhez valami plusz is kell, amit éreznek a Szilikon-völgyben, de nem tudnak Németországban.

Az egyenrangú, kölcsönös német-magyar függéssel nem lenne semmi baj, de függőségünk egyoldalú, egyfajta csendőrpertu – ezt már Lakatos Péter mondta a helyzetet elemezve. A Videoton társigazgatója szerint a magyar gazdaság nem tudott kellően beágyazódni a nemzetközi folyamatokba, ennek számtalan oka van a rendszerváltás utáni gazdaságpolitika hibáktól kezdve, a piaci megoldások nem kellő tiszteletén át, de az egyik legfőbb korlátunk a korlátozott kommunikáció, különálló nyelv. Emiatt a magyar cégek csak 10 milliós piacban tudnak gondolkodnak, szemben a környező szláv népekkel, amelyek egy 240 milliós piacra koncentrálnak. Lakatos szerint a magyar gazdaság másik problémája a többszörös megosztottság: törésvonal húzódik a hazai cégek és a multik között, a NER és a többiek között.

A magyar gazdaság Európa összeszerelő-üzemévé vált az elmúlt harminc évben, de nem feltétlenül kellene, hogy alacsony hozzáadott értéket termelő üzem is legyünk. Még a cseh-magyar fejlettségi árkot sem tudtuk átugrani, nemhogy az osztrákot. Nem látom annak lehetőségét, hogy a jelenlegi fejlettségünkhöz képest a közeljövőben nagyot tudnánk ugrani, ezt határozza meg a jelenlegi gazdasági kapcsolati rendszerünk – tette hozzá Jaksity György. Lakatos Péter szerint a magyar gazdasága jelenlegi fejlettségi szintjétől nem tud drasztikusan sem leszakadni, sem felugrani a függőségünk és beágyazottságunk miatt. Jaksity szerint a történelmi, gazdasági függőség mellé az elmúlt években kialakult a magyar kormány politikai függősége is a német kormánytól. Az Európai Unió valós magyar problémák miatt folyamatos nyomás alatt tartja a kormányt, amely felismerte, hogy ennek ellenszere Németország korrumpálása fegyvervárlásokkal és a német autógyárak támogatásával.

Ugyan nem mondták ki a kerekasztal szereplői, de amíg marad a jelenlegi függésünk a német gazdaságtól addig marad az ország a közepes fejlettség csapdájában is. A hazai közgazdászok egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy a magyar gazdaság olcsó munkaerőre építő növekedési lehetőségei kimerültek, új, minőségi változásra lenne szükség, hogy Magyarország ne rekedjen meg a közepes fejlettség csapdájában. Ehhez azonban komoly változásra lenne szükség az oktatásban, az innovációban, a vállalkozói készségek és az elmaradt digitalizációs kompetenciák fejlesztésben. Ez utóbbiban már nemcsak a csehek vagy a balti-államok húztak el mellettünk, de Romániát is inkább tekintik a régió digitális országának, mint Magyarországot.