Előfizetés

Izrael Oroszországtól vásárolt vakcinát Szíriának egy fogolycsere részeként

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.21. 20:19

Fotó: Kirill Braga / Sputnik via AFP
A szíriai állami hírügynökség cáfolta a megállapodást, a szír fogságba esett izraeli nő mindenesetre Moszkván keresztül jutott haza.
Izrael 1,2 millió dollárt (355 millió forint) fizetett Oroszországnak azért, hogy koronavírus elleni vakcinákkal lássa el Szíriát egy fogolycsere-megállapodás részeként – adta hírül vasárnap az izraeli sajtó. Izrael és Szíria szerdán állapodott meg Oroszország közvetítésével arról, hogy két szíriai állampolgárt cserélnek ki egy izraeli nőre, aki szíriai területre tévedt. Az egyezség, amelynek feltételeit továbbra is homály fedi, számos bírálatot váltott ki Izraelben, mondván, oltóanyagot bocsát az ellenfél Szíria rendelkezésére, amelynek területén ellenséges iráni csapatok tevékenykednek. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyan elismerte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ápolt jó kapcsolatai révén ütötték nyélbe a megállapodást, de szombaton azt állította, hogy az alkuban egyetlen darab izraeli vakcina sem érintett.
Arról ugyanakkor nem szólt, hogy Izrael fizetett volna a vakcinákért Oroszországnak.

Hangsúlyozta, hogy a moszkvai vezetés követelésére titkosították a megállapodás részleteit. Az izraeli kormány ellenzéke nehezményezte a hírzárlatot. Merav Michaeli, a Munkapárt vezetője az izraeli törvényhozás külügyi és védelmi bizottságának az összehívására szólított fel, hogy megvitassák a megállapodást és a cenzúra helytelen, politikai használatát.
A szíriai állami hírügynökség cáfolta a fogolycserével kapcsolatos alku létét.

A 25 éves izraeli nőt Moszkván keresztül vitték vissza hazájába, ahol a belbiztonsági szervek kihallgatták. A nő a túlnyomó részben ultraortodox zsidók lakta Modiin Illit településről származik és korábban több alkalommal is megkísérelt átkelni a Gázai övezetbe, illetve Jordániába. Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el a Golán-fennsík nyugati felét Szíriától, és 1981-ben törvényben be is kebelezte, de ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el.

Cihanouszkaja szerint úgy néz ki, hogy a fehérorosz ellenzék veszített

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.21. 19:58
Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániában meggondolta magát
Fotó: Paulius Peleckis / Anadolu Agency / AFP
A jelenleg litvániai emigrációban élő politikus viszont azt is közölte, hogy felkészülnek a tavasszal újrainduló küzdelemre.
A fehérorosz demokrácia mozgalom hat hónappal a vitatott elnökválasztást követően átmeneti vereséget szenvedett a litvániai emigrációban élő Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető szerint.  – El kell ismernem, hogy elvesztettük az utcát – jelentette ki Cihanouszkaja a Le Temps című svájci lap vasárnapi számában megjelent interjújában a hazájában zajló kormányellenes megmozdulásokra utalva.
– Nincsenek eszközeink arra, hogy ellenálljunk az erőszaknak, amelyet a rezsim a tüntetőkkel szemben alkalmaz

– hangsúlyozta.

Hozzátette, a fehérorosz kormány kezében vannak a hatalom és a fegyverek.
– Igen, jelenleg úgy néz ki, hogy vesztettünk

– állapította meg Cihanouszkaja. Ugyanakkor kijelentette, hogy az ellenzék felkészül a tavasszal újrainduló küzdelemre.

– Stratégiánk abban merül ki, hogy jobban szerveződünk, állandó nyomást gyakorlunk a rezsimre, amíg az emberek készen állnak visszatérni az utcákra, talán már tavasszal – hangoztatta. Elmondta, minden nap gondol arra, hogy visszatér Fehéroroszországba és gyakran a kétségbeesés határán van, amikor hazája jövőjére gondol. – Aztán gyorsan tudatosul benned, hogy ezt nem teheted, mert ha szimbólum, illetve nemzeti vezető vagy, akkor nem adhatod fel egyszerűen – hangoztatta Cihanouszkaja. Az augusztus 9-i elnökválasztást az országot hosszú ideje irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A Cihanouszkaját valódi győztesnek elismerő ellenzék csalást kiáltott, Lukasenkát mások mellett az EU sem ismeri el törvényes államfőnek. A választás óta hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek a megmozdulások során. A tüntetések azonban a karhatalom fellépése és a téli fagyok hatására megtorpantak. A rezsim fellépését jól mutatják a friss fejlemények. Pénteken ugyanis bíróság elé állítottak Minszkben egy orvost és egy újságírót azzal a váddal, hogy megsértették az orvosi titoktartásra és információk közzétételére vonatkozó előírásokat, nyilvánosságra hozva egy agyonvert ellenzéki egészségi állapotáról szóló orvosi jelentést. A vád szerint Artjom Szarjakin, a minszki mentőszolgálat orvosa tavaly november közepén Kacjarina Bariszjevics, a tut.by hírportál újságírójának unszolására átadta neki a súlyos sérülésekkel kórházba szállított Raman Bandarenka egészségi állapotáról szóló orvosi jelentést. Szarjakin a vád szerint ezzel megsértette az orvosi titoktartás kötelmét, Bariszjevics pedig az információközlés szabályait. A november 11-i a tüntetésről Raman Bandarenka 31 éves festőművészt a rendőrök elhurcolták, később a minszki központi kerületi belügyi igazgatóságról agyi ödémával, koponyaűri vérzéssel, belső agyi sérülésekkel, horzsolásokkal és zúzódásokkal kórházba szállították. Életét többórás műtéti beavatkozás ellenére sem tudták megmenteni. Halálát követően felmerült a gyanú, hogy sérüléseit a fogdában szerezte. Elmarasztaló ítélet esetén az orvost és az újságírót is akár három év börtönbüntetésre ítélhetik.  

A szlovák államfő szerint igazak a gyanúk, amelyekről a meggyilkolt Kuciak írt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.21. 18:23

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Három éve ölték meg a fiatal oknyomozó újságírót és menyasszonyát.
Az utóbbi hónapok történései azt igazolják, hogy igazak azok a gyanúk, amelyekről Ján Kuciak, a meggyilkolt újságíró írt – jelentette ki Zuzana Čaputová köztársasági elnök vasárnap a pozsonyi SNP téren, ahol lerótta a kegyeletét Ján Kuciak és Martina Kušnírová emléke előtt. A bumm.sk beszámolója szerint az államfő bízik benne, hogy az elkövetkező hónapokban elérkezik a gyilkosság megrendelőinek elítélése. Ezt elengedhetetlennek tartja az igazságtétel helyreállítása szempontjából. 
– Három év telt el a tragikus esemény óta, amely történelmi mementóvá vált. Kezdettől fogva világos volt, hogy a haláluk nem volt véletlen, és szorosan összefügg Ján Kuciak oknyomozó tevékenységével. Az utóbbi hónapok történései azt igazolják, hogy igazak a gyanúk, amelyekről írt. Ma már tudjuk és ismerjük a gyilkosság elkövetőinek arcát, de a szlovákiai igazságszolgáltatásnak nagy szüksége van arra is, hogy elítéljék ennek a gyilkosságnak a megrendelőit is, és nagyon bízom benne, hogy az elkövetkező hónapokban ezt is megérjük. Kérem, ma este szenteljük egy perc csendet Ján és Martina emlékének

– jelentette ki Čaputová elnök.

2017. február 21-én gyilkolták meg Ján Kuciak oknyomozó újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát. A gyilkosság az országban közfelháborodást keltett, és sohasem látott méretű tüntetéssorozat követte, ami belpolitikai válsághoz vezetett, a kormány több tagja távozott, és lemondott Robert Fico kormányfő is.   A parameter.sk cikkében arra emlékeztet, hogy az ügyben a vádlottak padjára Marian Kočnert, Alena Zsuzsovát, Miroslav Marčeket és Szabó Tamást ültették. Az ötödik vádlott, Andruskó Zoltán, aki a közvetítő szerepét töltötte be, az elejétől fogva együttműködött a rendőrséggel. A bíróság őt 15 évre ítélte. Később Marček beismerte, hogy ő húzta meg a ravaszt, ezért a Specializált Büntetőbíróság először 23 évre ítélte, majd tavaly decemberben további két évvel meghosszabbította büntetését, többek közt Molnár Péter gútai vállalkozó megölése miatt.  Az ügyben megrendelőként szereplő Kočnert és a közvetítő szerepét betöltő Zsuzsovát tavaly szeptemberben felmentették, ugyanis nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani a bűnösségüket. Az ítéletek nem jogerősek, az ügyben a Legfelsőbb Bíróság hoz döntést. Ők egyébként mindketten rács mögött vannak már most is, más bűncselekmények miatt.