Előfizetés

Újabb jogkört vonna el az önkormányzatoktól a kabinet

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.23. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tovább szűkítenék a helyhatóságok szerepét abban, hogy hol és mi épülhet – értesült lapunk.
Egy önkormányzat egy terv – ezzel a szlogennel venné ki a kormány a fővárosi és a megyei önkormányzatok kezéből a településszerkezeti terv készítésének jogát, illetve elvonná a többi településrendezési eszközt is. De elképzelhető az is, hogy korlátozzák a kerületi, illetve települési önkormányzatok építési szabályzat alkotási jogkörét is. Holott az önkormányzatoknak az építési hatósági jogkörök tavaly márciusi elvétele óta ez az egyetlen eszközük a beruházói vágyak mederben tartására.
Budapesten a speciális kétszintű önkormányzati rendszer okán kissé bonyolultabb a helyzet. A főváros készíti el a településszerkezeti tervet, amelyben megállapítja az adott terület beépítési kereteit. Azt például, hogy hol építhető lakóház, hol lehet park, hol húzható fel gyár vagy valamilyen intézmény. A kerületek ennek a keretnek megfelelően alkotják meg saját építési szabályzatukat, amely már építési jogot keletkeztet, vagyis az építési engedélyeket ezen szabályzatok alapján adják ki.
Ha ezeket a jogköröket is elveszi vagy kiüresíti a kormány, akkor az önkormányzatoknak gyakorlatilag semmi beleszólásuk nem lesz abba, hogy mi épül a területükön. Ezzel rendszerszintre emelkedhetne a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknál jól ismert mindenféle gát nélküli ingatlanfejlesztési gyakorlatát. A települési önkormányzatokat pedig megfosztanák attól az alkupozíciótól, hogy a fejlesztői szándékokért cserébe utat, közműfejlesztést, netén óvodát, parkot kérjenek – aggodalmaskodott a Népszavának egy neve elhallgatását kérő önkormányzati szakember.
A kiszivárgott információk szerint a településszerkezeti tervek készítését egy kézbe adnák, Budapest esetében ez lehet akár a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ is. A hivatalos indok a hatósági ügyintézés egyszerűsítése, illetve a bürokráciacsökkentés. Budapest vezetése azonban az önkormányzati rendszer, illetve a főváros elleni újabb támadásként értékeli a kormány törekvését. A főváros egyébként más önkormányzatoktól, illetve az érintett kamara képviselőitől értesült arról a jogalkotói szándékról, amely megújítaná a településfejlesztési terveket és településrendezési eszközöket érintő jogszabályi környezetet. Ennek előkészítése a hírek szerint már meg is kezdődött.
Egy a Népszava birtokába került levélben Karácsony Gergely főpolgármester Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől vár részletes tájékoztatást az ügyben, másrészt azt kéri, hogy a fővárost soron kívül vonják be a jogszabályváltozás véleményezési eljárásába.
A tervezett jogszabály-módosításról megkérdeztük a Miniszterelnökséget, de lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.
A településszerkezeti tervek, építési szabályzat készítését az 1996-ban hatályba lépett építési törvény bízza az önkormányzatokra. A településszerkezeti tervek és más településrendezési eszközök tartalmát pedig 2012-es kormányrendelet részletezi. Egyelőre nem tudni melyiket módosítaná a kormány.
– Irdatlan káoszt eredményzene a helyi építési szabályzatok elvétele a települési önkormányzatoktól – vélte egy kerületi főépítész, hozzátéve, hogy nem ismeri a tervezett változás tartalmát. Már az építési engedélyezési eljárásokkal is alig tudnak megbirkózni a kormányhivatalok, a kerülethez napi szinten érkeznek panaszok és kérdések különféle engedélyezési ügyekben. Esetenként pedig olyan építkezések is engedélyt kapnak, amelyek semmiféle szabályzatnak nem felelnek meg.

Nem csak a pénz számít

A fővárosi önkormányzat most készült el a Településszerkezeti Tervének (TSZT) felülvizsgálatával, amelynek során példa nélküli lépésre szánták el magukat. A főváros önként lemondott sok milliárdról annak érdekében, hogy egy III. kerületi természetvédelmi területet megmentsenek a fejlesztőktől és megmaradhasson zöldnek. A szóban forgó Mocsarasdűlő 156 hektáros területére a nyolcvanas években a káposztásmegyerihez hasonló hatalmas lakótelepet álmodtak. A házak szanálása meg is kezdődött, de a rendszerváltozás megakasztotta a beruházást. A tervezett lakóterület helyét azonban a fejlesztési és rendezési tervekben tartalék területként ezt követően is fenntartották. Tarlós István még óbudai polgármesterként 1992-ben kötött beépíthetőséget lehetővé tévő megállapodást Demszky Gábor főpolgármesterrel. A terület nagy részét egyébként a főváros birtokolja. 2002-ben 25 hektárt védetté nyilvánítottak. Az új városvezetés a fővárosi településszerkezeti terv időszerű felülvizsgálata során a Mocsárosdűlő helyzetét is vizsgálta és kezdeményezte a zöldfelületi értékek megőrzése érdekében a korábban beépítésre szánt területek csökkentését. Erre egy úgynevezett LIFE programot is előkészített a főváros. Egy másik, a Magyar Madártani Egyesület közreműködésével megvalósuló program – amelynek keretében a felhagyott parkoló helyén látogatóközpontot és ökológiai gyepgazdálkodást bemutató mintaprojektet hoznak létre – már zöld utat kapott. Az új jóváhagyásra váró TSZT pedig a jelenlegi 60 százalékról 32 százalékra csökkentené a beépíthető terület arányát. Sz. A.

M3-as metró: Orosz mutyi, magyar buhera

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.23. 06:20

Fotó: Jani Martin / Népszava
A BKV menedzsmentje kijavítaná az orosz metrókocsik súlyos hibáit, a kormány kiegyezne a gyártóval, a főváros vezetése kiakadt az "arcpirító" ötletelésen.
A budapesti közlekedési vállalat három hónapig dugdosta az M3-as metróvonalra szállított metrókocsik beszerzésének körülményeit és a leszállított szerelvények műszaki színvonalát értékelő jelentést, így sokáig el sem jutott a BKV igazgatósága és felügyelőbizottsága elé. A BKV Zrt. igazgatósága mindenesetre decemberben felkérte a menedzsmentet, hogy értékelje a jelentést és dolgozzon ki részletes intézkedési tervet a hibák felszámolására. Ez a múlt hétre el is készült.  Ám a helyzetértékelésükkel a főpolgármesteri kabinetben sem értett egyet mindenki. A Népszava forrásai egyenesen arcpirítónak nevezték az előterjesztést, amelyet a BKV menedzsmentje végül kénytelen volt visszavonni, így azt le is kellett venni az igazgatóság hétfői ülésének napirendjéről.  Nem véletlenül rejtegették hónapokig a jelentést. Mint arról a Népszava számolt be elsőként, a műszaki, gazdasági és jogi kérdéseket külön-külön tárgyaló dokumentumban egészen durva megállapítások szerepeltek. A jelentés szerint az új kocsik vásárlásához képest a korábbi városvezetés által választott orosz – felújításnak beállított – konstrukció „igen szerénynek mondható megtakarítást eredményezett”, különös tekintettel „az üzemeltetés és karbantartás egyelőre nehezen prognosztizálható költségére”.  A jelentés összeállítói 18 sorozathibát találtak tavaly nyárig. Az önmagában is súlyos problémaként jelentkező visszatérő rozsdásodás mellett, a pocsék hegesztés, az ülések esetenként balesetveszélyes törése, alkalmatlan anyagok használata, elavult felfüggesztési rendszer, ügyetlenül megvalósított ideiglenesnek szánt megoldások, orosz szabványok, gondatlan kivitelezés is kétes értékűvé teszi a beszerzést. A BKV vezetése a most visszavont intézkedési tervében továbbra is úgy tartja, hogy a lehetséges legjobb döntést hozták, a közbeszerzési eljárás tökéletes volt, a felmerült hibákat pedig a szállító Metrowagonmash folyamatosan javítja. A BKV vezetői szerint a „felújított” metrókocsik eleget tesznek a kor elégséges szintű műszaki elvárásainak. Korszerűnek nevezik például a kocsikon alkalmazott fékrendszert, bár ezeket a „tuskós” fékeket ma új járműveknél csak tehervagonokon használják. A kábelek gyorskötözővel és szigetelőszalaggal való rögzítését a BKV sem tartja elfogadhatónak, de majd az ütemezett karbantartások alkalmával kicserélik. Ugyanakkor szemrevételezéssel vizsgálják majd a hevenyészett hegesztéseket és felmérik a hiányzó tűzgátakat. Ez félmillió kilométer után várható. Addig remélhetőleg semmiféle baleset nem lesz, mert az oroszok által a belső burkolathoz használt furnérlemezekről és üveggyapotról kiderült, hogy nincs érvényes tanúsítványuk arról, hogy állják a tüzet. A korrózióra is van megoldás: bővítik az ajtósínekben kialakított furatokat. Igaz ez több ezer furatot jelent, így a BKV is „támogatná” egy utólagos korrózióvédelmi technológia alkalmazását. Az intézkedési terv legtöbb pontja arról szól, hogy felmérik a hibákat és felszólítják a vállalkozót javításra. A BKV többször is hangsúlyozza, hogy az MWM együttműködő. Bár egyelőre ahhoz nem járult hozzá az orosz cég, hogy az utólag klímával szereljék fel a kocsikat.  A metrókocsik körüli problémák folyamatos szőnyeg alá söprése, az erősen vitatható eredményű metrókocsi-beszerzés miatti feljelentés halogatása komoly koalíciós feszültséget okoz a városvezetésben. Az is felmerült, hogy az egyik párt külön tesz feljelentést az ügyben, ha záros határidőn belül nem születik erről döntés. Sokan úgy vélik, hogy a bizonytalankodással a Karácsony-kabinet magára húzza a hármas metró kocsibeszerzésének botrányos ügyét, holott a választási kampány idején ellenzékiként hevesen ostorozták miatta a Tarlós-féle városvezetést.

Tovább csúszhat az alagútfelújítás

Erősen kétséges, hogy az uniós források felhasználását engedélyező magyar irányító hatóság hozzájárul ahhoz, hogy a BKV összesen 9,5 milliárddal többet fizessen az M3-as metró alagút-rekonstrukcióját végző cégnek az eredeti szerződéses árnál – értesült a Népszava. Ha megakad az ügy, akkor a hármas metró utasainak még tovább kell várniuk a felújított vonal átadására. A szerződésmódosítás több mint egy hónapja fekszik az uniós források felett őrködő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Miniszterelnökség illetékes helyettes államtitkársága asztalán, de a döntés csak nem akar megszületni. Márpedig jóváhagyás nélkül a fővárosnak magának kellene előteremtenie a pénzt, amire csekély az esély. Ha pedig nincs rá fedezet, akkor a tavalyi sok hónapos tárgyalássorozat ellenére mégis új tendert kell kiírnia a BKV-nak az alagútfelújítás még hátra levő feladatinak elvégzésére, hiába ódzkodott tőle. Mint arról a Népszava elsőként beszámolt: az M3-as metró alagútfelújítását 47,8 milliárdért elvállaló Swietelsky Vasúttechnika Kft. tavaly márciusban 18 milliárdos többletkövetelést nyújtott be az északi és a déli szakaszon előállt sorozatos csúszásra és extra feladatokra hivatkozva. A BKV lázas alkudozásba kezdett, mivel erre egyrészt nem volt forrása, másrészt a cég szakértői szerint legfeljebb 8 milliárd volt alátámasztható a követelésből. A döcögős tárgyalások lezárásához két tényezőre is szükség volt: az osztrák anyacég új vezetőt nevezett ki a magyar leányvállalat élére, a BKV pedig felmérte egy új tender kiírásának kockázatait. Végül decemberben középértéken megállapodtak. Csakhogy a magyar irányító hatóság ennél jóval csekélyebb áremelést tart elfogadhatónak, így erősen vonakodnak kiadni a hozzájárulást. Enélkül viszont nem írható alá a szerződésmódosítás, ez pedig további költség- és határidő-növekedést okozhat és veszélybe kerülhet az európai uniós forrásból történő megvalósítás – válaszolta a Népszava kérdésére a BKV. A fővárosi közlekedési cég a szerződésmódosításra vonatkozó szándéknyilatkozatban megjelölt 9,1 milliárd forint – továbbá 5 százalékos tartalékkeret – többletet a költségek átcsoportosításával fedezné, ami állításuk szerint nincs hatással a metróállomások akadálymentesítésére, bár azt nem tudatták, hogy az eddig is kifeszített költségkeretben hol találtak másutt szabadon felhasználható milliárdokat. A jelenlegi ütemezés mellett a középső vonalszakasz forgalomba helyezése a cég szerint 2023 januárjában várható (amit a munkára rálátó forrásaink erősen kétségesnek tartanak). Ez megfelelne a projekt európai uniós forrásból történő költségelszámolás időzítésének. Egy új közbeszerzési eljárás azonban borítaná az ütemtervet. Ráadásul az sem biztos, hogy olcsóbb ajánlatot kapnak.

A kormány peren kívül egyezkedne

Az MWM 69 milliárd forintért vállalta a metrókocsik felújítását, de végül nem a kiküldött szerelvényeket újította fel, hanem újakat szállított. Csakhogy sorra jöttek elő a hibák, időnként néhány szerelvényt ki is kellett vonni a forgalomból. A dagadó botrány hatására a BKV 2019 februárjában beperelte az orosz céget. A BKV Zrt. kárigénye tavaly év végén megközelítette a 13 milliárd forintot (kamat nélkül), amiből a bíróságon egyelőre 8,3 milliárdot plusz kamatait követeli. Ebből az MWM kevesebb mint 500 millió forintot ismer el. A jogvita azóta egy jottányit sem haladt előre. A BKV szerint „a per első fokon folyamatban van”. A Fővárosi Törvényszék a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium megkeresését követően a bíróság a keresetlevelet magyar nyelven, jogsegély keretében a nemzetközi egyezmény alapján kézbesítette. Ugyancsak e nemzetközi egyezmény alapján, az abban foglalt lehetőségével élve az alperes MWM fordítás hiányára hivatkozva megtagadta a keresetlevél átvételét.Időközben a főváros is módosította a keresetét, ezért a BKV-t a bíróság a módosított keresetet tartalmazó keresetlevél fordításának csatolására hívta fel. Ez csak többször meghosszabbított határidővel sikerült.A vizsgálati jelentés a kárátalány érvényesítésére buzdította a közlekedési céget. A BKV szerint az MWM érdemi ellenkérelmének beérkezéséig nincs indok további lépések megtételének. Mindezek után aligha meglepő, hogy a főváros a BKV-tól kapott információ szerint folytatta a tárgyalásokat a kormánnyal a per átvételéről. A korábban körvonalazódott paktum szerint az Orbán-kormány fizetné ki a BKV-nak az orosz cégtől követelt kötbért, amiből a főváros elektromos buszokat vásárolhatna. A BKV az ITM-re engedményezné a követelést és kiszállna a perből. A kormány pedig peren kívül megegyezne az orosz céggel.

Vakcinavizsgálat: igen, nem, talán

Boda András Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.02.23. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Valójában nem a gyógyszerhatóság engedélyére gondolt Müller Cecília, amikor a kínai szer OGYÉI jóváhagyásáról beszélt – derült ki az operatív törzs lapunknak küldött leveléből.
„Ha a gyógyszerészeti intézet is jóváhagyja az emberi alkalmazását, akkor elkezdhető vele az oltásoknak a beadása” – így fogalmazott a kínai Sinopharm vakcináról Müller Cecília országos tisztifőorvos pénteken. Noha az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) jóváhagyásról péntek óta nem adott hírt az állami apparátus, azt már szombaton bejelentették: a héten "a háziorvosok 275 ezer adag Sinopharm- és AstraZeneca-vakcinát kapnak. Előbbivel korcsoporti korlátozás nélkül a krónikus betegeket, utóbbival a 18-59 éves krónikus betegeket oltják." Megkerestük az operatív törzset, hogy megtudjuk, megkapta-e az országos tisztifőorvos által pénteken említett, a szer használatának feltételéül szabott jóváhagyást a készítmény. Az operatív törzs válasza szerint azonban ilyen OGYÉI-engedélyezés nem is volt. Azt írták: „Az országos tisztifőorvos pénteki sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy az OGYÉI hamarosan közzéteszi a vakcina alkalmazási előiratát. Ez aznap meg is történt.” Valójában a felvételek tanúsága szerint Müller Cecília pénteken nem tett említést az engedélyezés kapcsán az alkalmazási előiratról. Az MTI is úgy idézte szavait: „a kínai Sinopharm-vakcina megfelel a gyártói leírásnak, magyarországi felhasználásának megkezdéséhez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet engedélye van hátra.” Mindemellett – és ez még átláthatatlanabbá tesz a procedúrát – az operatív törzs közölte azt is, hogy valójában „a kínai Sinopharm január 29-én kapta meg a gyógyszerészeti hatóság (OGYÉI) engedélyét.” Mindezek szerint Müller Cecília pénteken úgy várta az OGYÉI-jóváhagyást, hogy azt a hatóság – állításuk szerint – már egy hónapja megadta. Az sem teremtene tisztább helyzetet, ha az operatív törzs szerinti jóváhagyást valójában az úgynevezett alkalmazási előirat közzététele jelentette volna. A hatóság ugyanis – mint arról már beszámoltunk – valójában csak egy gyári termékismertető magyarított verzióját hozta nyilvánosságra. Ez pedig már csak azért sem könnyíti meg az oltást beadó háziorvosok és a páciensek döntését, mert a dokumentum kevés támpontot ad például az eddigi vizsgálatokról. Ezek eredményét is csak december 30-ig követi. Bár a kormányzat azzal érvel, hogy már több millió emberen alkalmazták a szert, a dokumentumban csak a klinikai vizsgálat első két fázisában résztvevő 1120 ember adatai láthatóak. Az viszont ennyiből is kiderül, hogy ezekben a klinikai teszteken nem is voltak 60 éve felüliek. A Kínán kívül zajló hármas fázis 45000 résztevevőjének is csak 0,72 százaléka volt 60 éven felüli. Velük kapcsolatban említi meg időközi értékelésként a dokumentum, hogy erre a korcsoportra vonatkozóan a súlyos COVID-19-fertőzéssel szembeni védőhatás még nem megbecsülhető. Emellett a leírás tartalmaz bizonyos adatokat az alanyoknál kiváltott immunválaszra, aminek az értékelése a laikusok számára nem könnyű, ezért kértük szakember értelmezését. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a 60 évnél idősebbeknél 38 százalékkal kevesebb antitest termelődött a vakcina hatásra, mint a fiatalabb korosztályokban. Azt már a szakértőnk sem értette, hogy ezen adatok fényében, miért a 60 év felettieket oltatják a kínai vakcinával. A kínai Sinopharm vakcinájának előnye, hogy jelentős, erőteljes immunválaszt vált ki - közölte az országos tisztifőorvos hétfőn. Azt ugyanakkor nem mondta, hogy melyik korosztályra gondolt. Müller Cecília tegnap azt mondta, a vakcina leiratában szerepel, hogy 60 év felett nincs elég tapasztalat róla. Hangsúlyozta azonban, hogy ez majdnem minden oltóanyagról elmondható. "Bizonyos életkor felett az immunrendszer nem reagál olyan aktívan az oltóanyagra, mint egy fiatal szervezetben, ettől függetlenül képes megvédeni a szövődménytől vagy halálos megbetegedéstől" – jelentette ki. Hozzátette: "Sokan bizakodnak, hogy tartósabb, esetleg magasabb fokú védelmet adhat, ezt a jövő dönti el."

Veszélyhelyzet május végéig

Élve a kétharmados többséggel, 133 igen, 55 nem, egy tartózkodás mellett a Fidesz-KDNP koalíció megszavazta a veszélyhelyzet újabb meghosszabbítását 90 nappal. Az ellenzék előre jelezte, hogy szemben a tavaly novemberivel, ezúttal nem adja meg a felhatalmazást, hiába szerepel a határozatban a konkrét határidő. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában azzal indokolta ezt, hogy az elmúlt hónapokban számos olyan rendeletet hozott a kormány a különleges felhatalmazással élve, ami számukra elfogadhatatlan. Példaként azt említette: a járvány elleni védekezésre hivatkozva csökkentették jelentősen az önkormányzatoknak járó iparűzési adót és törölték a Színház-, és Filmművészeti Egyetem alapítványi kezelése ellen tiltakozó diákjainak a félévét. A veszélyhelyzet jelenleg május 23-ig tart, igaz, azt elvileg a kormány, vagy egy parlamenti határozat korábban is feloldhatja.

Itt a harmadik hullám

Meghalt 48 beteg, és újabb 2623 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést - közölte a koronavirus.gov.hu hétfőn. Az elhunytak száma 14 347-re emelkedett. Kórházban 4489 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 394-en vannak lélegeztetőgépen. A brazil és dél-afrikai vírusvariációt Magyarországon még nem mutatták ki, de a laboratóriumi mintákban egyre többször fedezik fel a brit vírusvariációt, eddig 378 esetben.