A főváros az állami gazdaságfejlesztési forrásokból több mint 40 százalékban részesedett az elmúlt évben, és mintegy 3000 milliárd forint került a fővároshoz – közölte Orbán Viktor a parlament idei évadnyitóján. A miniszterelnök nem támasztotta alá állítását, így nem lehet tudni mire is gondolt. A kormány tavaly 3628 milliárd forintot osztott szét a költségvetés gazdaságvédelmi alapjából, ezt lehet fejlesztési pénznek tekinteni, más forrás ugyanis nem is létezett a büdzsében. Ebből ténylegesen a főváros területén elköltött - de nem nem a fővárosnak adott - pénz 135 milliárd forint volt, ez az összes költés négy százalékát sem éri el. Ám ennek a pénznek is végső haszonélvezői több esetben a NER-cégek tulajdonosai, illetve néhány felcsúti család volt.
A kormány tavaly mintegy 494 milliárd forintot költött el különféle versenyképességi (nagyvállalati, egészségipari, külgazdaságfejlesztési) támogatásokra. Ebből a budapesti cégekre - a főváros GDP-ből való részesedése alapján - arányosan 40 százalék, 197 milliárd forint juthatott, ha a feltételezzük, hogy támogatások elosztása egyenletes volt. A fejlesztési és versenyképeségi költéseket összevonva adódik, hogy a gazdaságvédelmi alap kiadásainak 9,2 százaléka landolt a fővárosban.
A HVG.hu összegyűjtötte, hogy mire is költötte el a kormány 3620 milliárd forintot, így ezt az adatbázist használtuk, ugyanis bár a költségvetés naprakész elszámolása a Pénzügyminisztérium feladata lenne, a szaktárcának mind a mai napig nem sikerült egyetlen ilyen statisztikát sem publikálnia tavalyi költésekről. Az adatbázis szerint mindössze hét olyan dedikált kiadási tétel található, amely fővárosi költésként értelmezhető. A legtöbb pénz, 81,1 milliárd forint, a Nemzeti Hauszmann Tervre (NHT) ment el. Az NHT a budai vár felújítását takarja, a projekt teljes egészében a kormány ellenőrzése alatt folyik, abba sem az első kerületi önkormányzatnak, sem a fővárosnak nincs beleszólása. A budai vár felújítása a kormány számára azóta kiemelt költségvetési kiadás, mióta döntés született arról, hogy a miniszterelnök hivatala a várba költözik. Az NHT keretében több, a második világháborúban lerombolt épületet is újjáépítettek, ám azok hasznosításáról a köz javára eddig nem született döntés.
A második legnagyobb kiadási tétel, 14,6 milliárd forinttal a Nemzetközi Atlétikai Központ. A ferencvárosi stadion szintén olyan kiadási tétel, amelyről elmondható, hogy ugyan az a főváros területén épül, így elvileg Budapestet gazdagítja, ám sem a kerületi, sem a fővárosi önkormányzat, de még a fővárosi lakosság többsége sem támogatja a kormány projektjét. A stadion elvileg a 2023-as budapesti atlétikai vb helyszíne lesz, valójában azonban a kormány lopakodó olimpiai beruházási programjának a része. A stadion a kormány döntése szerint összesen 192 milliárd forintnyi közpénz fog elnyelni az előttünk álló szűk három évben.
A Hungexpo fejlesztésére tavaly csak 10 milliárd forint ment gazdaságvédelmi alapból, annak ellenére, hogy annak kevés köze van a gazdaságvédelemhez, annál több 2020-ra tervezett eucharisztikus világkongresszushoz, illetve a idénre tervezett vadászati világkiáltáshoz, ugyanis e két rendezvény számára fejleszti a vásárvárost a kormány 50 milliárd forintból.
A Betegápoló Irgalmasrend projektjeire a kormány tavaly a gazdaságvédelmi alapból 11,3 milliárd forintot költött, a rend legnagyobb fejlesztése főváros II. kerületében található Irgalmasrendi Kórház új tömbjeinek építése, ezért a rend teljes támogatását fővárosi támogatásként számoltuk el. Míg az Irgalmasrendnek 11,3 milliárd jutott a gazdaságvédelmi alapból, addig a teljes Egészséges Budapest projektre 4,6 milliárdot költött a kormány. Az Egészség Budapest projekt nevével ellentétben nem csak a fővárosi, de a Pest megyei egészségügyi fejlesztések forrása is: a 2020-as költségvetésben eredetileg 40 milliárd forint szerepelt, ebből novemberig 11 milliárdot fizettek ki – vagyis a teljes program negyedét. Ennél nem sokkal kevesebb - 9,3 milliárd - jutott az Állami Operaház új próbahelyének, az Eiffel Műhelyház felújítására. A pénzt ugyan a főváros területén költik el, ám a kormány döntése alapján, és egy állami intézményre. Vagyis a miniszterelnök állításával szemben ez sem került a fővároshoz.
A sor végére maradt volna az egyetlen olyan program, amelyet még fővárosi támogatásként lehetett volna elszámolni, ez pedig a belterületi utak felújításra szánt 5 milliárd forint. Ám míg Tarlós-érában maga a főpolgármester dönthetett ezen költségvetési források elosztásról, tavaly a kormány már elvonta ezt a döntési jogkört az önkormányzattól, és maga döntött arról, hogy mely utakat lehet felújítani ebből a pénzből.
