Előfizetés

Fantommilliárdok a fővárosi cégeknek

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.02.23. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kormányfő állításával szemben a fejlesztési pénzek nem 40, hanem négy százaléka jutott tavaly Budapestnek, de még ebben sem volt sok köszönet.
A főváros az állami gazdaságfejlesztési forrásokból több mint 40 százalékban részesedett az elmúlt évben, és mintegy 3000 milliárd forint került a fővároshoz – közölte Orbán Viktor a parlament idei évadnyitóján. A miniszterelnök nem támasztotta alá állítását, így nem lehet tudni mire is gondolt. A kormány tavaly 3628 milliárd forintot osztott szét a költségvetés gazdaságvédelmi alapjából, ezt lehet fejlesztési pénznek tekinteni, más forrás ugyanis nem is létezett a büdzsében. Ebből ténylegesen a főváros területén elköltött - de nem nem a fővárosnak adott - pénz 135 milliárd forint volt, ez az összes költés négy százalékát sem éri el.  Ám ennek a pénznek is végső haszonélvezői több esetben a NER-cégek tulajdonosai, illetve néhány felcsúti család volt.  A kormány tavaly mintegy 494 milliárd forintot költött el különféle versenyképességi (nagyvállalati, egészségipari, külgazdaságfejlesztési) támogatásokra. Ebből a budapesti cégekre - a főváros GDP-ből való részesedése alapján - arányosan 40 százalék, 197 milliárd forint juthatott, ha a feltételezzük, hogy támogatások elosztása egyenletes volt. A fejlesztési és versenyképeségi költéseket összevonva adódik, hogy a gazdaságvédelmi alap kiadásainak 9,2 százaléka landolt a fővárosban. A HVG.hu összegyűjtötte, hogy mire is költötte el a kormány 3620 milliárd forintot, így ezt az adatbázist használtuk, ugyanis bár a költségvetés naprakész elszámolása a Pénzügyminisztérium feladata lenne, a szaktárcának mind a mai napig nem sikerült egyetlen ilyen statisztikát sem publikálnia tavalyi költésekről. Az adatbázis szerint mindössze hét olyan dedikált kiadási tétel található, amely fővárosi költésként értelmezhető. A legtöbb pénz, 81,1 milliárd forint, a Nemzeti Hauszmann Tervre (NHT) ment el. Az NHT a budai vár felújítását takarja, a projekt teljes egészében a kormány ellenőrzése alatt folyik, abba sem az első kerületi önkormányzatnak, sem a fővárosnak nincs beleszólása. A budai vár felújítása a kormány számára azóta kiemelt költségvetési kiadás, mióta döntés született arról, hogy a miniszterelnök hivatala a várba költözik. Az NHT keretében több, a második világháborúban lerombolt épületet is újjáépítettek, ám azok hasznosításáról a köz javára eddig nem született döntés. A második legnagyobb kiadási tétel, 14,6 milliárd forinttal a Nemzetközi Atlétikai Központ. A ferencvárosi  stadion szintén olyan kiadási tétel, amelyről elmondható, hogy ugyan az a főváros területén épül, így elvileg Budapestet gazdagítja, ám sem a kerületi, sem a fővárosi önkormányzat, de még a fővárosi lakosság többsége sem támogatja a kormány projektjét.  A stadion elvileg a 2023-as budapesti atlétikai vb helyszíne lesz, valójában azonban a kormány lopakodó olimpiai beruházási programjának a része. A stadion a kormány döntése szerint összesen 192 milliárd forintnyi közpénz fog elnyelni az előttünk álló szűk három évben. A Hungexpo fejlesztésére tavaly csak 10 milliárd forint ment gazdaságvédelmi alapból, annak ellenére, hogy annak kevés köze van a gazdaságvédelemhez, annál több 2020-ra tervezett eucharisztikus világkongresszushoz, illetve a idénre tervezett vadászati világkiáltáshoz, ugyanis e két rendezvény számára fejleszti a vásárvárost a kormány 50 milliárd forintból. A Betegápoló Irgalmasrend projektjeire a kormány tavaly a gazdaságvédelmi alapból 11,3 milliárd forintot költött, a rend legnagyobb fejlesztése főváros II. kerületében található Irgalmasrendi Kórház új tömbjeinek építése, ezért a rend teljes támogatását fővárosi támogatásként számoltuk el. Míg az Irgalmasrendnek 11,3 milliárd jutott a gazdaságvédelmi alapból, addig a teljes Egészséges Budapest projektre 4,6 milliárdot költött a kormány. Az Egészség Budapest projekt nevével ellentétben nem csak a fővárosi, de a Pest megyei egészségügyi fejlesztések forrása is: a 2020-as költségvetésben eredetileg 40 milliárd forint szerepelt, ebből novemberig 11 milliárdot fizettek ki – vagyis a teljes program negyedét. Ennél nem sokkal kevesebb - 9,3 milliárd -  jutott az Állami Operaház új próbahelyének, az Eiffel Műhelyház felújítására. A pénzt ugyan a főváros területén költik el, ám a kormány döntése alapján, és egy állami intézményre. Vagyis a miniszterelnök állításával szemben ez sem került a fővároshoz. A sor végére maradt volna az egyetlen olyan program, amelyet még fővárosi támogatásként lehetett volna elszámolni, ez pedig a belterületi utak felújításra szánt 5 milliárd forint. Ám míg Tarlós-érában maga a főpolgármester dönthetett ezen költségvetési források elosztásról, tavaly a kormány már elvonta ezt a döntési jogkört az önkormányzattól, és maga döntött arról, hogy mely utakat lehet felújítani ebből a pénzből. 

Van olyan statisztika...

Mint látható a tavalyi fejlesztési kiadások 4-9 százaléka jutott a főváros gazdaságának, ám biztos létezik olyan statisztika, mely szerint a pénzek akár 40 százaléka is a fővárosi cégekhez került. Ennek oka a statisztikai székhely: csak tavaly kiemelt közúti projektre 318 milliárd forintot költöttek a gazdaságvédelmi alapból, a pénz a budapesti székhelyű NIF Zrt.-hez került, ám abból egyetlen fillért sem költöttek el gyakorlatban fővárosi fejlesztésekre. A szintén budapesti székhelyű a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. 20,4, az Adria Port Zrt. pedig 5,4 milliárd forintos támogatást kapott. A HUMDA a Debrecen melletti új motorversenypálya állami fejlesztő cége, az Adria Port pedig a külügy száz százalékos tulajdonában lévő társaság, amelynek feladata, hogy az olaszországi Triesztben építsen egy új magyar állami kikötőt. Vagyis papíron e néhány esetben is több száz milliárdnyi kormányzati támogatás fővárosi címre ment, ám a gyakorlatban arra sincs garancia, hogy e pénzek az országhatárokon belül maradnak. 

Újra elfogadták a hulladékmódosítást

M. I.
Publikálás dátuma
2021.02.22. 19:41

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A parlament kormánypárti többsége ismét elfogadta a kukakoncesszós tervek - első körben részben alaptörvény-ellenesnek ítélt - alapelveit. Az ezzel szintén érvénybe lépő italcsomagolás-visszaváltási elképzeléseket a Greenpeace kevesli.
A parlament kormánypárti többsége a törvényalkotási bizottság módosító javaslataival ismét elfogadta a tavaly év végén egyszer már jóváhagyott energetikai és hulladékgazdálkodási módosítócsomagot. Az új fordulóra azért volt szükség, mert Áder János köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a koncessziós tervek ama pontját, miszerint az értékes hulladék birtokosának ingyen kellett volna átadnia a szemetet a leendő koncesszornak. A most érvényesített, a két fél között lényegében hatósági árat bevezető módosítás szakértők szerint féloldalas, mert nem vonatkozik a cégeken kívüli hulladéktulajdonosokra. A módosítást az ellenzék zöme elvetette, a szocialisták pedig tartózkodtak. Ha Áder János most már átengedi a csomagot, úgy ezen kívül is számos hulladékos és energetikai szabály lép érvénybe. Eszerint 2023 nyarától új italcsomagolás-visszaváltási rendszert is bevezetnének. A Greenpeace hétfői közleménye az újból elfogadott javaslatot jó, de nem elég lendületes lépésnek nevezi. Javasolják, hogy a rendszer bevezetését hozzák 2022. január 1-ig előre, 2024-ig oldják meg az egyszer használatos italcsomagolások teljes körű újrahasznosítását, illetve legkésőbb 2026-pedig az összes italcsomagolás 70 százalék váljon újratölthetővé.
Kapcsolódó
Felemás a kukakoncesszió-alkotmányosításCsak látszatmódosítás lesz a hulladéktörvényen

Matolcsy jól megmondta, hogy merre van az előre

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.22. 15:16

Fotó: Népszava
Észtország rekordszintű fejlődésére Magyarországnak érdemes példaként tekinteni.
Észtország rekordszintű fejlődésének sok olyan tanulsága van, amelyet Magyarországnak is érdemes figyelembe vennie – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a növekedés.hu oldalon hétfőn közzétett elemzésében. Matolcsy György azért tekinti példának Észtországot, mert a fejlettségi szintje az EU-átlag 64,6 százalékáról 84 százalékára emelkedett 2009 óta, miközben V4-ek jóval kevesebbet dolgoztak le a hátrányukból: Lengyelország 13 százalékot, Magyarország és Csehország körülbelül 10 százalékot, Szlovákia pedig még vissza is esett - tette hozzá. Az MNB-elnök szerint a balti ország fejlődése csak részben magyarázható azzal, hogy nem örököltek jelentős államadósságot. Az észtek a felzárkózásukat a digitális forradalomra építették, és csakhamar annak egyik vezetőjévé váltak. Majdnem az összes állami szolgáltatásukhoz kapcsolódik online ügyintézés, és mind az innováció, mind a technológiai cégek beruházásai terén a legkiválóbbak közé tartoznak Európában. Matolcsy György hangsúlyozta, hogy Magyarországnak is sürgetnie kell a digitális átmenetet, erősítenie kell a technológiai ágazatot, amihez innovációkra és világszínvonalú egyetemekre van szükség. A jegybank elnöke a magas beruházási rátát, a tartósan dinamikus termelékenység-növekedést, a bérfelzárkózást, a külföldön dolgozók hazahívását is követendő példának tekinti Észtország elmúlt évtizedéből.