Előfizetés

Vakcinavizsgálat: igen, nem, talán

Boda András Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.02.23. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Valójában nem a gyógyszerhatóság engedélyére gondolt Müller Cecília, amikor a kínai szer OGYÉI jóváhagyásáról beszélt – derült ki az operatív törzs lapunknak küldött leveléből.
„Ha a gyógyszerészeti intézet is jóváhagyja az emberi alkalmazását, akkor elkezdhető vele az oltásoknak a beadása” – így fogalmazott a kínai Sinopharm vakcináról Müller Cecília országos tisztifőorvos pénteken. Noha az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) jóváhagyásról péntek óta nem adott hírt az állami apparátus, azt már szombaton bejelentették: a héten "a háziorvosok 275 ezer adag Sinopharm- és AstraZeneca-vakcinát kapnak. Előbbivel korcsoporti korlátozás nélkül a krónikus betegeket, utóbbival a 18-59 éves krónikus betegeket oltják." Megkerestük az operatív törzset, hogy megtudjuk, megkapta-e az országos tisztifőorvos által pénteken említett, a szer használatának feltételéül szabott jóváhagyást a készítmény. Az operatív törzs válasza szerint azonban ilyen OGYÉI-engedélyezés nem is volt. Azt írták: „Az országos tisztifőorvos pénteki sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy az OGYÉI hamarosan közzéteszi a vakcina alkalmazási előiratát. Ez aznap meg is történt.” Valójában a felvételek tanúsága szerint Müller Cecília pénteken nem tett említést az engedélyezés kapcsán az alkalmazási előiratról. Az MTI is úgy idézte szavait: „a kínai Sinopharm-vakcina megfelel a gyártói leírásnak, magyarországi felhasználásának megkezdéséhez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet engedélye van hátra.” Mindemellett – és ez még átláthatatlanabbá tesz a procedúrát – az operatív törzs közölte azt is, hogy valójában „a kínai Sinopharm január 29-én kapta meg a gyógyszerészeti hatóság (OGYÉI) engedélyét.” Mindezek szerint Müller Cecília pénteken úgy várta az OGYÉI-jóváhagyást, hogy azt a hatóság – állításuk szerint – már egy hónapja megadta. Az sem teremtene tisztább helyzetet, ha az operatív törzs szerinti jóváhagyást valójában az úgynevezett alkalmazási előirat közzététele jelentette volna. A hatóság ugyanis – mint arról már beszámoltunk – valójában csak egy gyári termékismertető magyarított verzióját hozta nyilvánosságra. Ez pedig már csak azért sem könnyíti meg az oltást beadó háziorvosok és a páciensek döntését, mert a dokumentum kevés támpontot ad például az eddigi vizsgálatokról. Ezek eredményét is csak december 30-ig követi. Bár a kormányzat azzal érvel, hogy már több millió emberen alkalmazták a szert, a dokumentumban csak a klinikai vizsgálat első két fázisában résztvevő 1120 ember adatai láthatóak. Az viszont ennyiből is kiderül, hogy ezekben a klinikai teszteken nem is voltak 60 éve felüliek. A Kínán kívül zajló hármas fázis 45000 résztevevőjének is csak 0,72 százaléka volt 60 éven felüli. Velük kapcsolatban említi meg időközi értékelésként a dokumentum, hogy erre a korcsoportra vonatkozóan a súlyos COVID-19-fertőzéssel szembeni védőhatás még nem megbecsülhető. Emellett a leírás tartalmaz bizonyos adatokat az alanyoknál kiváltott immunválaszra, aminek az értékelése a laikusok számára nem könnyű, ezért kértük szakember értelmezését. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a 60 évnél idősebbeknél 38 százalékkal kevesebb antitest termelődött a vakcina hatásra, mint a fiatalabb korosztályokban. Azt már a szakértőnk sem értette, hogy ezen adatok fényében, miért a 60 év felettieket oltatják a kínai vakcinával. A kínai Sinopharm vakcinájának előnye, hogy jelentős, erőteljes immunválaszt vált ki - közölte az országos tisztifőorvos hétfőn. Azt ugyanakkor nem mondta, hogy melyik korosztályra gondolt. Müller Cecília tegnap azt mondta, a vakcina leiratában szerepel, hogy 60 év felett nincs elég tapasztalat róla. Hangsúlyozta azonban, hogy ez majdnem minden oltóanyagról elmondható. "Bizonyos életkor felett az immunrendszer nem reagál olyan aktívan az oltóanyagra, mint egy fiatal szervezetben, ettől függetlenül képes megvédeni a szövődménytől vagy halálos megbetegedéstől" – jelentette ki. Hozzátette: "Sokan bizakodnak, hogy tartósabb, esetleg magasabb fokú védelmet adhat, ezt a jövő dönti el."

Veszélyhelyzet május végéig

Élve a kétharmados többséggel, 133 igen, 55 nem, egy tartózkodás mellett a Fidesz-KDNP koalíció megszavazta a veszélyhelyzet újabb meghosszabbítását 90 nappal. Az ellenzék előre jelezte, hogy szemben a tavaly novemberivel, ezúttal nem adja meg a felhatalmazást, hiába szerepel a határozatban a konkrét határidő. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában azzal indokolta ezt, hogy az elmúlt hónapokban számos olyan rendeletet hozott a kormány a különleges felhatalmazással élve, ami számukra elfogadhatatlan. Példaként azt említette: a járvány elleni védekezésre hivatkozva csökkentették jelentősen az önkormányzatoknak járó iparűzési adót és törölték a Színház-, és Filmművészeti Egyetem alapítványi kezelése ellen tiltakozó diákjainak a félévét. A veszélyhelyzet jelenleg május 23-ig tart, igaz, azt elvileg a kormány, vagy egy parlamenti határozat korábban is feloldhatja.

Itt a harmadik hullám

Meghalt 48 beteg, és újabb 2623 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést - közölte a koronavirus.gov.hu hétfőn. Az elhunytak száma 14 347-re emelkedett. Kórházban 4489 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 394-en vannak lélegeztetőgépen. A brazil és dél-afrikai vírusvariációt Magyarországon még nem mutatták ki, de a laboratóriumi mintákban egyre többször fedezik fel a brit vírusvariációt, eddig 378 esetben. 

Enying, ahol az egészségügyi rendszer miatt nincs „oltakozás”

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.22. 20:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A két körzetet is ellátó háziorvosnak minden perce foglalt, eddig senkit sem oltott be, és ezután sem tud.
Farkas Csilla háziorvos 20 éve dolgozik Fejér megyében, az enyingi rendelőintézetben; a koronavírus elleni oltásokból ő még egyelőre egyet sem adott be – hangzott el az RTL Híradó hétfői riportjából.  Az, hogy a környéken miért nem tudtak senkit sem beoltani, annak számos oka van. Az egyik, esetünkben a legfontosabb, hogy egyelőre azt sem tudni, kit kell beoltani.
„Nekünk az oltási listákat az e-jelentés rendszerében küldték, de nem tudtam oda bejutni, ahol az oltandók listája szerepel. A rendszer egyszerűen nem engedett be, rendszer- vagy jelszóhiba miatt”

– panaszolta a háziorvos.

Mint sorolta, két körzetet lát el egyszerre, az egyik az tartós helyettesítés. ezen felül van egy ötven tagú idősek otthona az egyik körzetben, ott hetente kétszer-háromszor kell ügyelni.
„Nincs kapacitásom. (...) Egy-egy asszisztenssel dolgozom, és miközben egy beteg beoltása öt perc, 25 perc míg az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) rögzítik, fél órát pedig meg kell figyelni. (...) Ha én is „oltogatni” fogok, ki fogok dőlni, és akkor ki dolgozik majd helyettem”

– vetette fel Farkas Csilla.

Az enyingi rendelőhöz csaknem négyezer ember tartozik, március 8-tól két héten át itt hivatalosan kijelölt oltópont lesz. A háziorovos szerint azt az egy-egy ampullát, ami ide érkezik a központból, azoknak kellene beadniuk, akiknek erre meg van a megfelelő személyzetük. Hozzátette:
„Egy napban csak 24 óra van, nem tudok mit csinálni, de nincs mikor oltanom. Én nem félek a munkától, hiszen hétvégén is éjjel-nappal dolgozom, de ilyen terhelés mellett nem tudom vállalni a felelősséget.”

Amint azt szombaton a Népszava megírta: György István, az Operatív Törzs oltási munkacsoportjának vezetője tervei szerint e hét szerdától eddig még nem látott mennyiségben, több mint 465 ezer koronavírus elleni vakcinát akarnak beadni az embereknek országszerte.

Támad az adóhatóság: újabb manőver Iványi Gáborék ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.22. 19:23

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség intézményei anyagilag ismét kritikus helyzetbe kerültek.
– A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) meg sem várva azt, hogy az ítéletet kézhez kapjuk, vagy valamennyi jogi fórumon ügyünk végigfusson, a mai napon számlánkra terhelte azt a 246 millió 131 ezer forintot, amely az egyes intézményeink bérkifizetésével kapcsolatos járulékterhet jelenti – adta hírül lapunkhoz is eljuttatott közleményében Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője. Ebből 90 millió forint a késedelmi büntetés. „Azt az összeget, ami jogosan járna, és évek óta mégsem kapjuk meg, mi sem tudjuk visszafizetni járulék vagy más tartozás formájában” – tette hozzá Iványi Gábor, aki szerint az a feltevés, hogy technikai számuk (0444) váratlan visszaadása mögött valamilyen taktikai megfontolás áll, sajnos, beigazolódni látszik. A testvérközösség vezetője fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a költségvetési tétel, amit egyházi státuszuk alkotmánysértő elvételéből csak az egy százalékok felajánlása révén veszítettek az elmúlt években, ennek a mostani összegnek két-háromszorosát teszi ki. Pert kellett indítaniuk, hogy a jogtalanul visszatartott egyszázalékos felajánlások összegét megkapják. Az eredmény kérdéses, és még abban az esetben is, ha a bíróságok jog szerint járnak el, a procedúra hosszú hónapokat, éveket vesz igénybe. Milliárdos tételt jelent az egyházakat megillető költségvetési kiegészítő támogatás, amely az állam által átadott, a legszegényebbek közötti szociális, egészségügyi, oktatási, családvédelmi feladatok ellátása alapján járna: a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség azonban évek óta ezt se kapja meg. Rendszeres válaszként azt kapják, hogy a magyar állam kártérítést fizetett számukra. Az igazság ezzel szemben az, hogy az eddig kapott kártérítés csak részleges volt. A magyar állam csupán a 2017 előtti tartozását óhajtotta elismerni, de például a jogosan járó egyszázalékos kötelezettségét már a 2015-ös évből is ki akarja metszeni. Azzal a ténnyel, hogy a Strasbourgi Bíróság közbelépésére a magyar kormány fizetett, a jogsértést elismerte. „Ez azonban nem lehet alapja újabb jogsértéseknek, sem annak, hogy az egyházi törvény újabb deformálásával gyakorlatilag lehetetlenné tették egyházi státuszunk visszaszerzését” – áll a közleményben. 2017 óta tehát semmilyen kártérítést nem fizet a magyar állam, sőt újabb több 100 milliós elvonásokat hajtott végre, és „egyoldalúan, határozott akaratunk ellenére vallási tevékenységet végző egyesületté silányított minket”. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek 2010-ig nem voltak tartozásai, és nem volt számottevő nyeresége sem. „Gondjaink kizárólag abból adódnak, hogy a magyar állam minden pártatlan szemlélő által látható módon, politikai megfontolásból vette el egyházi státuszunkat, a diszkrimináció eszközével élve, a maga módján a jogfosztással üldözte és üldözi mai is közösségünket. Amennyiben nem történik változás, s a magyar állam nem ül tárgyalóasztalhoz és nem követi a magyar Alkotmánybíróság, a Velencei Bizottság és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság iránymutatását, akkor elveszítjük a jó lelkiismerettel vállalt és eddig tisztességesen végzett, egyébként pedig hitvalló feladatainkat, ahogyan ennek veszélyeire a Velencei Bizottság rá is mutatott” – folytatódott a közlemény. Iványi Gábor hangsúlyozta, hogy a tőlük elvett pénzből nem egyházuk hitéleti tevékenységét finanszírozzák, hanem a legszegényebbeknek adnak reményt gyógyulásra a mindennapok méltó megéléséhez vagy jövőjük építéséhez. Amennyiben a NAV nem látja be úgy, mint a Nemzeti Közművek az ősz folyamán, hogy a gáz elzárásával várnia kell, és nem ad haladékot, „akkor márciusban nem tudunk bért fizetni”. Mintegy ezer munkavállaló és nagyjából ennyi család veszítheti el a munkalehetőségét, megélhetését, az ellátottakról, intézményekről nem is beszélve. Iványi Gábor szerint erre nem válasz az, hogy az állam átveszi feladataikat. A szelektív államosítás ugyanolyan bűn, mint az általános. Ezzel a tájékoztatással szeretnék hazai és nemzetközi támogatóikat értesíteni, bátorítani, hogy mindenki, ami tőle telik – azt tegye meg.