Előfizetés

Megszűnhet a baleseti ellátás Hajdú-Bihar megyében

D. A.
Publikálás dátuma
2021.02.23. 06:54

Fotó: Népszava
A megyei centrum orvosai azonnali egyeztetést követelnek, ennek hiányában nem írják alá március elsejétől a munkaszerződésüket.
Megszűnhet a baleseti ellátás Hajdú-Bihar megyében – értesült a Népszava. A megyei centrum orvosai azonnali egyeztetést követelnek, ennek hiányában nem írják alá március elsejétől a munkaszerződésüket – áll a Debreceni Klinikai Központ elnökének Szabó Zoltánnak, és a centrum gazdasági alelnökének, Ónodi-Szűcs Zoltánnak írt levelükben. A traumatológusok azt kifogásolják, hogy az új bérük megállapításánál a Magyar Traumatológus Társaság ajánlásait figyelmen kívül hagyták. Mint az emlékezetes: a társaság 2019-ben hosszas nyomásgyakorlásra érte le, hogy javítsanak a baleseti ellátás finanszírozásán, valamint a feladatot végzők munkabérét is növelte a kormányzat összesen évi, mintegy 23 milliárdos többlet forrást biztosítottak a célra. Volt olyan traumatológus, akinek ezzel a lépéssel több százezer forinttal nőtt a jövedelme. Az új szolgálati jogviszonnyal ugyan nőtt az általános orvosbér, de ezt juttatás úgy tűnik, elveszítenék a traumatológusok. A cikket később frissítjük.

Kiadták a figyelmeztetést: sűrű köd lepi el az országot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.23. 06:40
Köd a somoskői vár körül Salgótarján közelében február 20-án
Fotó: Komka Péter / MTI
Azonban akár 17 fokot is mérhetünk napközben.
Keddre az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki a köd miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az előrejelzés szerint reggelre többfelé képződik köd, főleg az észak-dunántúli, alföldi és északkeleti tájakon. Észak-Magyarországon zúzmarás köd, ónos szitálás is előfordulhat. Napközben lassan zsugorodik a köddel borított tájak nagysága és jobb eséllyel a középső országrészben lehet legtovább korlátozott látási viszonyokra számítani. Késő estétől kiemelten az ország keleti felén ismét növekszik a ködhajlam. Az északnyugati szél napközben időnként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet a napos területeken 11 és 17, a tartósabban borult, ködös tájakon 6 és 10 fok között alakul. Késő estére -1, +8 fok közé hűl le a levegő.

Újabb jogkört vonna el az önkormányzatoktól a kabinet

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.23. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Tovább szűkítenék a helyhatóságok szerepét abban, hogy hol és mi épülhet – értesült lapunk.
Egy önkormányzat egy terv – ezzel a szlogennel venné ki a kormány a fővárosi és a megyei önkormányzatok kezéből a településszerkezeti terv készítésének jogát, illetve elvonná a többi településrendezési eszközt is. De elképzelhető az is, hogy korlátozzák a kerületi, illetve települési önkormányzatok építési szabályzat alkotási jogkörét is. Holott az önkormányzatoknak az építési hatósági jogkörök tavaly márciusi elvétele óta ez az egyetlen eszközük a beruházói vágyak mederben tartására.
Budapesten a speciális kétszintű önkormányzati rendszer okán kissé bonyolultabb a helyzet. A főváros készíti el a településszerkezeti tervet, amelyben megállapítja az adott terület beépítési kereteit. Azt például, hogy hol építhető lakóház, hol lehet park, hol húzható fel gyár vagy valamilyen intézmény. A kerületek ennek a keretnek megfelelően alkotják meg saját építési szabályzatukat, amely már építési jogot keletkeztet, vagyis az építési engedélyeket ezen szabályzatok alapján adják ki.
Ha ezeket a jogköröket is elveszi vagy kiüresíti a kormány, akkor az önkormányzatoknak gyakorlatilag semmi beleszólásuk nem lesz abba, hogy mi épül a területükön. Ezzel rendszerszintre emelkedhetne a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknál jól ismert mindenféle gát nélküli ingatlanfejlesztési gyakorlatát. A települési önkormányzatokat pedig megfosztanák attól az alkupozíciótól, hogy a fejlesztői szándékokért cserébe utat, közműfejlesztést, netén óvodát, parkot kérjenek – aggodalmaskodott a Népszavának egy neve elhallgatását kérő önkormányzati szakember.
A kiszivárgott információk szerint a településszerkezeti tervek készítését egy kézbe adnák, Budapest esetében ez lehet akár a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ is. A hivatalos indok a hatósági ügyintézés egyszerűsítése, illetve a bürokráciacsökkentés. Budapest vezetése azonban az önkormányzati rendszer, illetve a főváros elleni újabb támadásként értékeli a kormány törekvését. A főváros egyébként más önkormányzatoktól, illetve az érintett kamara képviselőitől értesült arról a jogalkotói szándékról, amely megújítaná a településfejlesztési terveket és településrendezési eszközöket érintő jogszabályi környezetet. Ennek előkészítése a hírek szerint már meg is kezdődött.
Egy a Népszava birtokába került levélben Karácsony Gergely főpolgármester Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől vár részletes tájékoztatást az ügyben, másrészt azt kéri, hogy a fővárost soron kívül vonják be a jogszabályváltozás véleményezési eljárásába.
A tervezett jogszabály-módosításról megkérdeztük a Miniszterelnökséget, de lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.
A településszerkezeti tervek, építési szabályzat készítését az 1996-ban hatályba lépett építési törvény bízza az önkormányzatokra. A településszerkezeti tervek és más településrendezési eszközök tartalmát pedig 2012-es kormányrendelet részletezi. Egyelőre nem tudni melyiket módosítaná a kormány.
– Irdatlan káoszt eredményzene a helyi építési szabályzatok elvétele a települési önkormányzatoktól – vélte egy kerületi főépítész, hozzátéve, hogy nem ismeri a tervezett változás tartalmát. Már az építési engedélyezési eljárásokkal is alig tudnak megbirkózni a kormányhivatalok, a kerülethez napi szinten érkeznek panaszok és kérdések különféle engedélyezési ügyekben. Esetenként pedig olyan építkezések is engedélyt kapnak, amelyek semmiféle szabályzatnak nem felelnek meg.

Nem csak a pénz számít

A fővárosi önkormányzat most készült el a Településszerkezeti Tervének (TSZT) felülvizsgálatával, amelynek során példa nélküli lépésre szánták el magukat. A főváros önként lemondott sok milliárdról annak érdekében, hogy egy III. kerületi természetvédelmi területet megmentsenek a fejlesztőktől és megmaradhasson zöldnek. A szóban forgó Mocsarasdűlő 156 hektáros területére a nyolcvanas években a káposztásmegyerihez hasonló hatalmas lakótelepet álmodtak. A házak szanálása meg is kezdődött, de a rendszerváltozás megakasztotta a beruházást. A tervezett lakóterület helyét azonban a fejlesztési és rendezési tervekben tartalék területként ezt követően is fenntartották. Tarlós István még óbudai polgármesterként 1992-ben kötött beépíthetőséget lehetővé tévő megállapodást Demszky Gábor főpolgármesterrel. A terület nagy részét egyébként a főváros birtokolja. 2002-ben 25 hektárt védetté nyilvánítottak. Az új városvezetés a fővárosi településszerkezeti terv időszerű felülvizsgálata során a Mocsárosdűlő helyzetét is vizsgálta és kezdeményezte a zöldfelületi értékek megőrzése érdekében a korábban beépítésre szánt területek csökkentését. Erre egy úgynevezett LIFE programot is előkészített a főváros. Egy másik, a Magyar Madártani Egyesület közreműködésével megvalósuló program – amelynek keretében a felhagyott parkoló helyén látogatóközpontot és ökológiai gyepgazdálkodást bemutató mintaprojektet hoznak létre – már zöld utat kapott. Az új jóváhagyásra váró TSZT pedig a jelenlegi 60 százalékról 32 százalékra csökkentené a beépíthető terület arányát. Sz. A.