Előfizetés

Rettenetes nyílméregbékák költöztek Pécsről a debreceni állatkertbe

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.23. 15:37

Fotó: LUIS ROBAYO / AFP
Nemcsak a neve félelmetes, egyetlen példány a bőrén található méreggel akár 20 embert is meg tud ölni.
Öt rettenetes nyílméregbéka (Phyllobates terribilis) érkezett a pécsi állatkertből Debrecenbe, a jövevényeket a nagyerdei állatkertben, a trópusok egzotikus állatvilágát bemutató pálmaházban helyezték el – közölte a park igazgatója. Nagy Gergely Sándor közleménye szerint a különleges békák már elfoglalták természethű kialakítású terráriumukat, ahol az újranyitást követően a látogatók is megtekinthetik majd őket. A rettenetes nyílméregbéka ritka a hazai állatkertekben: csak Pécsett és immár Debrecenben találkozhatnak vele az érdeklődők. A nagyerdei állatkert új lakóinak neme ugyan ismeretlen, a remények szerint ivararányuk lehetővé teszi majd a szaporítást, amely terén az intézmény több békafajnál is szép sikereket ért el tavaly – tette hozzá az igazgató A kizárólag Kolumbia csendes-óceáni partvidékének esőerdőiben őshonos rettenetes nyílméregbéka nemcsak a legnagyobb termetű - akár 5,5 centiméter hosszúra is megnövő -, hanem a leghalálosabb nyílméregbéka-faj is. A bőrén található méreggel, amelyet feltehetően a természetben elfogyasztott hangyákból nyer, egyetlen egyed akár 20 embert vagy két kifejlett afrikai elefántbikát is képes lehet megölni. A nyílméregbékákra jellemző evolúciós védekezési stratégia, hogy élénk színezetükkel - e faj esetében a citromsárga, mentazöld vagy narancssárga valamelyikével - kifejezetten felhívják a ragadozók figyelmét az elfogyasztásukkal járó veszélyre. Az emberi gondozásban nevelkedett egyedektől - amilyenek az új debreceni lakók is - ugyanakkor nincs miért tartani, miután ők nem jutnak hozzá a méreg forrásául szolgáló speciális táplálékhoz. Élőhelyének rohamos pusztulása miatt a faj veszélyeztetett besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján, és bekerült a washingtoni egyezmény (CITES) védettséget adó II. mellékletébe is - jelezte Nagy Gergely Sándor. 

Csak tavaly 16 édesvízi halfaj pusztult ki

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.23. 12:50
Illusztráció
Fotó: BRUNO CAVIGNAUX/Biosphoto / AFP
A túlélésért küzd az élővilág a szennyezett vizekben.
Az édesvízi halak „katasztrofális” fajpusztulásáról számolt be egy jelentés, amely szerint a világ 80 faja már kihalt, közülük 16 tavaly, egyetlen év alatt. A édesvízi halak embermillióknak jelentenek táplálékforrást, a halászaton és a díszhalkereskedésen át pedig megélhetést – írta a BBC hírportálja. A szennyezés, a túlhalászat, a duzzasztógátak építése és a folyók kiszáradása, a vizenyős területek lecsapolása miatt a halak száma drámaian csökken. A jelentés szerint a vándorhalak populációja az elmúlt 50 évben háromnegyedével zsugorodott. Ugyanebben az időszakban a nagyobb testű halfajok populációja 94 százalékkal lett kisebb. A The World's Forgotten Fishes (A világ elfelejtett halai) című jelentést 16 környezetvédő szervezet készítette, köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Londoni Állattani Tásaság (ZSL). A WWF szerint a halpusztulás fő oka a folyók rossz állapota, ami leginkább a szennyezés, a gátak és a csatornák számlájára írható. Dave Tickner, a WWF munkatársa elmondta, hogy noha az édesvizek a Föld legdinamikusabb élőhelyei közé tartoznak, az egész világon a katasztrofális pusztulás képét mutatják. 
„A természet szabadesésben van, az élővilág küzd a fennmaradásért a szennyezett vizekben”

– fogalmazott a szervezet édesvizekért felelős szakértője.

Továbbra sincsenek biztonságban a delfinek Új-Zélandon

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.23. 11:47

Fotó: MARTY MELVILLE / AFP
Nem akarnak beljebb úszni, így félő, hogy megint szárazra kerülnek.
Az Új-Zéland Déli-szigeténél partra vetődött, de a dagállyal a tengerbe visszaterelt hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfinek még nincsenek biztonságban, mert a helyi természetvédelmi illetékesek szerint olyan közel maradtak a parthoz, hogy ismét szárazra kerülhetnek. A Déli-sziget Farewell Spit homokos partján körülbelül 50 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin rekedt meg. A bajbajutott állatokat hétfőn állatmentők és önkéntesek próbálták életben tartani, hogy majd a dagállyal visszatereljék őket a mélyebb vizekbe. Az erőfeszítések ellenére a tengeri emlősök közül keddre 26 elpusztult, csak néhány példány úszott ki a dagállyal a nyílt tengerre, a csorda többségét kedd reggel is a part menti sekély vízben találták, és félő, hogy ismét szárazra kerülnek. Az új-zélandi Természetvédelmi Hivatal munkatársai és önkéntesek derékig a tengerben állva próbálják megakadályozni, hogy a delfinek megint partra ússzanak. Noha az állatok nem mutatnak lelkesedést a mélyebb vizekre való kiúszásra, a parton dolgozók optimisták, úgy vélik, meg tudják akadályozni, hogy a mintegy két tucat delfin ismét szárazra kerüljön. Farewell Spit egy 26 kilométer hosszú, lapos homokos part, ahol az utóbbi 15 évben már legalább tíz alkalommal vetődtek partra gömbölyűfejű delfinek. Legutóbb 2017-ben, amikor csaknem 700 emlős esett csapdába a parton, és 250 el is pusztult. A tudósok még nem találtak egyértelmű magyarázatot a tömeges partra vetődések okára. Egy elmélet szerint ezen a partszakaszon a homokos tengerfenék megzavarja az állatok tájékozódási képességét.