Előfizetés

Stummer János: Rejtett alagutat akart építtetni a Puskás Aréna alá Orbán Viktor

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.23. 16:42

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Állítólag egy titkos tervet fedett fel az ellenzéki politikus.
Ha igazak azok az állítások, amiket Stummer János osztott meg, akkor minden bizonnyal távoznia kell a nemzetbiztonsági bizottság éléről. 
"Az utóbbi harminc évben példátlan lépésre szántam el magamat, amikor úgy döntöttem, hogy egy, a kormány által titkosított információt most a nyilvánosságra hozok."

- kezdte mondandóját.

Stummer János azt mondta, hétfőn egy olyan papírt adtak a kezébe, amely szerint Orbán Viktor saját alagutat akar építeni a Puskás Arénába, 2 milliárd forintért. Mindez azért juthatott a birtokába, mert a nemzetbiztonsági bizottságon keresztül akarták sok évre titkosítani a beruházást, "elkerülve a botrányt, amit ez a hír okozhat." Beszámolója alapján a fideszes képviselők a testület mai ülésén meg is szavazták ezt a "titkosított alagutat a főnöküknek." Jelezte, nem maradt más lehetősége, mint hogy a nyilvánosság elé forduljon. Tisztában van azzal, hogy a Fidesz el fogja mozdítani a nemzetbiztonsági bizottság éléről és bíróság elé állítja. Csak úgy világos számára mindennek jogi és politikai következménye. Azt hangoztatta, nem lehet titkos alagutakat építeni ilyen válságos időkben.   
"Hogy ha ezért a véleményemért és tettemért bíróság elé kell állnom, akkor a hazám érdekében azt is meg fogom tenni."

- zárta videóját Stummer János.

A hvg.hu nemzetbiztonsági forrásai nem kívánták sem megerősíteni, sem cáfolni Stummer fő állítását, egyikük mindössze annyit mondott: a jobbikos politikus “nem rugaszkodott el a valóságtól” a videóban. Később a Jobbik elnöke, Jakab Péter jelezte, kiállnak Stummer János közlése mellett.  Időközben a Puskás Aréna azt közölte Facebook-oldalán, kacsa a hír. Erről bővebben ide kattintva olvashat. 

Nagyon képlékeny, hogy felelősségrevonható-e Stummer János

Noha a jobbikos politikus arra számít, bíróság elé fogják állítani, a Népszava által megkérdezett büntetőjogász szerint sok tényezőn múlik, megállapítható-e bűncselekmény. A név nélkül nyilatkozó neves szakértő szerint a minősített adattal visszaélés bűncselekménye jöhet szóba, aminek annál nagyobb a büntetési tétele, minél magasabb fokú minősítést kapott az adott irat.  Így a nemzetbiztonsági bizottság elnökének bejelentése adott esetben megalapozhatja a bűncselekményt. Ugyanakkor a törvénysértés csak akkor állapítható meg, ha az irat minősítése ténylegesen megtörtént vagy azt már kezdeményezték. Utóbbi esetben 30 napig él a védelem.  
"A kérdés tehát az ügyben, az, hogy a sajtóbeli bejelentés csak a minősítési szándékról szólt, vagy már hivatalos kezdeményezésről, vagyis a vonatkozó eljárás megindításáról lehet beszélni. Ha például csak egy belső egyeztetésig jutott el az ügy, a védelem még nem jött létre"

-fogalmazott.

A szakértő jelezte, bizonyos szintű titkosításoknál az előkészületet is bünteti a törvény. "Ha tehát ilyen minősítés volt a terv, a nyilvánosságra hozatal az előkészületet akkor is megvalósíthatja, ha a minősítési eljárás még meg sem indult." - magyarázta. 

Emberi mulasztás idézte elő az egri várfal omlását a polgármester szerint

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.23. 15:55

Fotó: Facebook/Mirkóczki Ádám
A városvezető jelezte, nem is igényelnek állami forrásokat a kár helyreállítására, ezzel szeretnének precedenst teremteni és példát mutatni a közpénzek felelős felhasználására.
Az egri várban múlt szerdán leomlott támfalszakasz ügyét jogi útra terelve a város önkormányzata megkeresi a felelősöket és az adófizetők helyett velük térítteti meg a költségeket, ezért nem is igényel állami vis maior támogatást

- mondta a hevesi megyeszékhely polgármestere kedden az MTI szerint.

Mirkóczki Ádám (Egységben a Városért Egyesület) kiemelte: az eddigi vizsgálatok alapján annyi már biztosan kijelenthető, hogy nem természeti csapás, hanem emberi mulasztás idézte elő az omlást, ezért határoztak így. Hozzátette, a további károk megelőzéséhez szükséges munkák költségét rendkívül szűkös pénzügyi mozgástere ellenére is megelőlegezi a város, ám azt és a helyreállítás költségeit végül a felelősöknek kell kifizetniük. "Ezzel a politikai döntéssel a nehezebb utat választjuk ugyan, ám szeretnénk precedenst teremteni és példát mutatni a közpénzek felelős felhasználására" - jelentette ki. Mindez azért is fontos mert a Modern városok program részeként a várban hamarosan legalább 3,5 milliárd forint összértékben kezdődnek jelentős fejlesztések, és fontos, hogy a jövőben sem ezek, sem más egri beruházások ne jussanak hasonló sorsra. Szólt arról is, hogy "erős presszióval" próbálták arra ösztönözni, az állami vis maior alapból igényelt forrással oldja meg ezt a helyzetet, ám az egri városvezetés bírósági eljárás keretében szeretné tisztázni a káreset okait és megtalálni annak felelőseit. 
A felelősöket el kell számoltatni, a hibákat fel kell tárni, a költségeket pedig a felelősökkel kell megfizettetni

- hangsúlyozta, megjegyezve: ez minden egri és a helyi önkormányzat közös érdeke.

Mirkóczki Ádám közölte, a helyhatóság és a kivitelezésben részt vevők hosszú ideje jelezték, hogy nincs megfelelő állapotban a 2016-ban elkészült és átadott Szép-bástya. A beruházás 5 éves garanciális ideje az omlás előtt mintegy két héttel járt le.  Kitért arra, hogy biztosítás van az épületen, a káreseményt a biztosítónak jelentették. Kedden kért árajánlatot az önkormányzat az omlás által érintett rész állagmegóvására és a további károk megelőzéséhez szükséges munkákra, amelyek összege várhatóan több tízmillió forintra rúg majd, míg a teljes és végleges helyreállítás költségét több száz millió forintra becsülik. Mint a Népszava is megírta: az egri vár Szép-bástyájának mintegy 20 méter hosszú támfalszakasza február 17-én kora délelőtt omlott le. Nem sérült meg senki. A helyszíni vizsgálatokat végző szakemberek véleménye szerint az omlás közvetlen előidézője a sok csapadék és a fagy volt.

Egymásnak esett Kövér László és Szabó Tímea a Covid-vizsgálóbizottság miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.23. 15:06

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A házelnök szerint a testület alkalmas arra, hogy megtévessze a nyilvánosságot. A Párbeszéd politikusa visszaüzent: folytatják a munkát.
Noha az Országgyűlés hivatalosan nem szavazta meg, hogy létrejöjjön az a vizsgálóbizottság, amely a koronavírus-járvány kezelésére vonatkozó kormányzati intézkedéseket tekintette volna át, de a hatpárti együttműködés ennek ellenére felállított egy kvázi "árnyék-testületet". Aligha nézheti ezt jó szemmel Kövér László házelnök, mivel levelet küldött Szabó Tímeának, mondván a  "vizsgálóbizottság szerinte alkalmas arra, hogy megtévessze a nyilvánosságot, ezért fejezzük be gyorsan" - közölte Facebook-oldalán a Párbeszéd frakcióvezetője. Az ő megfogalmazásában Kövér László "megfenyegette" a testületet. 
"Kövér Lászlónak küldök egy hivatalos levelet is, de itt is szeretném leszögezni: pontosan tudjuk, Orbán Viktor és tolvaj bandája fél. Fél, mert nem érdeke, hogy kiderüljön, a lopáson kívül gyakorlatilag alig foglalkozott bármivel is a járvány során. Üzenem Kövér Lászlónak, hogy az elnevezés teljesen jogszerű, a bizottságnak pedig minden jogalapja megvan a működésre."

- fogalmazott Szabó Tímea.

Mint írta, a vizsgálóbizottság tovább folytatja a munkát és nem érdekli annak tagjait a házelnök fenyegetőzése. Megjegyezte, a Covid 2021 Vizsgálóbizottság következő ülésén – most pénteken – többek között Karácsony Gergely főpolgármestert hallgatják meg "az Orbán-féle önkormányzati kifosztásról." "Úgyhogy ráérzett, házmester úr: önök most bajban vannak." - zárta bejegyzését az ellenzéki politikus.