Előfizetés

Az üzemeltető szerint kacsa, hogy titkos alagút épülne a Puskás Arénában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.23. 17:31

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A védett személyek közlekedését szolgálná a létesítmény.
"Mai kacsa: titkos alagút épül a Puskásban..."

- így kezdődik az a bejegyzés, amely kedden délután került ki a Puskás Aréna Facebook-oldalára.

Mint a Népszava is megírta, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke, Stummer János azzal ált elő, hogy Orbán Viktor 2 milliárd forintért akar "saját magának alagutat építettni" a stadionnál.  Az üzemeltető azt írja, a Puskás Aréna úgy kapott engedélyt, hogy fél év után felül kell vizsgálni: jól működő közlekedési megoldás-e, hogy a hazai és külföldi védett személyeket a rendes közönség forgalmának időnkénti akadályoztatásával, várakoztatásával szállítják az Arénába. Végül arra jutottak, jobb lenne, ha a védett személyek és a kiemelt vendégek nem kereszteznék a több tízeres közönség gyalogos útvonalát, és célszerű a fizikai elkülönítés.  
"A tervezett megoldás egy mindösszesen 50 méter hosszú autós aluljáró. Ahhoz, hogy a rövid aluljárót nemzetbiztonságilag kockázatmentesen lehessen megépíteni, hogy a közönség és a védett személyek biztonsága érdekében semmilyen információ – speciális menekülési lehetőségek, térfigyelők pozíciója, stb. – ne kerüljön illetéktelen kezekbe, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága jóváhagyta, hogy a tervezési és kivitelezési munkák egy nemzetbiztonságilag minősített, meghívásos, többszereplős versenyeztetés keretében legyenek pályáztatva."

A bejegyzés azzal zárul, hogy a költségekről a pályáztatás után az építtető köteles beszámolni a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának.

Fideszes össztűz a korrupció feltárásán dolgozó szakértőre

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.23. 17:23
Kósa Ádám
Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament
A CEU egyetemi tanárát próbálta lejáratni az Európai Parlamentben a fideszes Kósa Ádám, de nem sikerült neki
Teljes gőzre kapcsolt a fideszes lejárató kampány kedd délután az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságában, ahol a képviselők külsős szakértők előadásait hallgatták meg arról, milyen szerepet játszhat a mesterséges intelligencia az uniós forrásokkal elkövetett korrupció és csalások leleplezésében. Az egyik prezentációt Fazekas Mihály, a CEU tanára tartotta. A hozzászólások órájában Kósa Ádám fideszes EP-képviselő is véleményt nyilvánított, és felszólalásának legalább felét a magyar szakértő lejáratásának szentelte. A politikus a konferenciát megelőzően alapos kutatást végezhetett, mert bejelentette, hogy Fazekas Mihály korábban a Budapesti Korrupciókutató Központban (BKK) dolgozott, amelyet egy magyar bíróság adatok manipulálása miatt ítélt el. Ezért szerinte a szakember előadását nem lehet hitelesnek, elfogadhatónak tekinteni. Azt is Fazekas szemére hányta, hogy a szakbizottsági tagoknak eljuttatott önéletrajzában nem jelezte, hogy valaha is a korrupciót vizsgáló fővárosi intézményben dolgozott. A képviselői kérdésekre válaszolva a CEU tanára csupán annyit jegyzett meg, hogy már rég nem dolgozott az általa is alapított Budapesti Korrupciókutató Központban, amikor azt bíróság elé citálták. Kósa Ádám ezt nem hallhatta, mert már elhagyta az üléstermet. Az Átlátszó annak idején cikket írt az ügyről. Eszerint a BKK egy 2018-ban megjelent tanulmányában bírálta a magyar Közbeszerzési Hatóság adatközlési gyakorlatát, és összehasonlította a KH honlapját Zambia és Banglades közbeszerzési hatóságának honlapjával. Megállapításaik szerint Zambia online adatszolgáltatása akkor némiképp előrébb tartott, mint Magyarországé. A Közbeszerzési Hatóság bírósági keresetet nyújtott be a BKK ellen, kifogásolva annak kutatási módszereit. A kutatóintézet egy adminisztratív hiba miatt késve nyújtotta be a keresetben foglaltakat cáfoló ellenkérelmét, ezért a bíróság eljárási okokból, hivatalból helyt adott a felperes Közbeszerzési Hatóság beadványának. Vagyis nem vizsgálta meg, hogy a BKK valóban tett-e valótlan tényállításokat a szóban forgó tanulmányban. Kósa Ádám vádjai tehát nem állják meg a helyüket sem Fazekas Mihállyal, sem a BKK-val szemben. A fideszes politikus egyébként a költségvetési ellenőrző bizottság egyik alelnöki helyére pályázik, mivel az Európai Néppárt frakciója által lemondatott Deutsch Tamás nemrégiben távozott onnan.

Izgalmas téma a Márkamonitor második L20 blokkjában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.23. 17:10

Fotó: Shutterstock
A márkabiztonság talán soha korábban nem kapott akkora hangsúlyt, mint manapság. Az online térben számos, előre nem is látható veszély leselkedik cégünk és brandünk megítélésére, ami közvetlenül is befolyásolhatja az üzleti eredményeket. A terület legfontosabb trendjeit vitatták meg a DOT Creative szakértői az L20-ban, a Lounge Group marketingkommunikációs műsorblokkjában, a 90.9 Jazzy Rádió Márkamonitor című adásában.
Az online márkabiztonság kérdése 2015-ben kapott először nagyobb hangsúlyt, amikor a legnagyobb videómegosztó portálon terrorszervezetekhez köthető tartalmaknál jelentek meg egyes márkák hirdetései –ezzel az eredeti hirdetői szándékkal homlokegyenest ellentétes hatásokat kiváltva. A Google és a YouTube természetesen azóta már lépett, így meghatározott szavak és kifejezések előfordulása esetén nem engedik megjelenni a reklámanyagokat. A brand safety biztosításának két legfőbb eszköze ma, a hirdetések biztonságos környezetben történő elhelyezése, illetve, ha az esetleges veszélyeknél működésbe lép az algoritmus és blokkolja a reklámokat, hogy ne kerüljenek ilyen tartalmak mellé. Mint mindennek, természetesen ennek is lehet árnyoldala, például egy, az állatvilágból származó hír is aktiválhatja a biztonsági rendszert, elég egy olyan hírre gondolni, hogy „A gyilkosbálna, aki megtanult énekelni”. Mivel már az anyag címében szerepel a „gyilkos” szó, várhatóan a piacon jelenleg használt rendszerek nem tudják megfelelően kezelni a helyzetet és eldönteni, hogy az adott környezetben a hirdetés megjelenthet-e vagy sem. A döntést segíti egy magyar brand safety fejlesztés, amely többek között már 18 nyelven érti az iróniát, a szarkazmust és listát készít a biztonságos és nem biztonságos tartalmakról egyaránt. Arról, hogy mit jelent az online világban a márkabiztonság, milyen problémákat vet fel a fogalom napjainkban, Kassitzky Attila, a DOT Creative ügyvezető igazgatója, valamint Papp Zoltán, az ügynökség médiaigazgatója beszélt a Lounge Group L20 műsorblokkjában, a Jazzy Rádió Márkamonitor című adásában. A szakértők válaszait a Márkamonitor február 17-i adásából ismerheti meg a Lounge Group oldalán,ahol a korábbi adások is visszahallgathatók.

Új műsor

Február 3-án startolt el a L20, a Lounge Group műsorblokkja, a Jazzy Rádió Márkamonitor című adásában. A műsorban Szakács László műsorvezető és vendégei segítségével a kommunikációs szakmát érintő, izgalmas témákkal ismerkedhetnek meg a hallgatók.