Előfizetés

Az Uránia a következő áldozat

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2021.02.24. 12:00

Miközben a tanárok mintegy nyolcvan százaléka elhagyta az SZFE-t, lapunk értesülései szerint az intézményt kezelő alapítvány, napokban a Nemzeti Filmszínházat is „átveszi”.
Nyilatkozatháború jött létre a Színház és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) a modellváltás óta fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke és az intézményt elhagyók között, miután utóbbiak bejelentették: mintegy huszonhatan elhagyják az intézményt. A félmondási idő ugyan még tart, de ha egy intézmény oktatóinak mintegy nyolcvan százaléka távozik, az már a működést veszélyezteti. Megkérdeztük az SZFE-t a helyzetről, de lapzártánkig nem érkezett válasz az intézmény kommunikációs osztályáról annak kapcsán, hogy vajon kérdéses-e a 2020/21-es tanév második félévének érvényessége jelen pillanatban. Miképpen arra sem kaptunk választ, hogy külön engedéllyel, pontosan mely tanegységeket kezdik el oktatni a színházi és a filmes képzésen, a Szentkirályi utcai, illetve a Rákóczi úti termekben, illetve a Duna TV egykori épületében, ahol Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök szerint a felújítások megtörténtek, és korszerű infrastruktúra várja a hallgatókat – igaz a nemrég megtartott bejárásra csak baráti médiumok bocsájttattak be. A színházi szakember, nem mellékesen a távozó tanárok kapcsán az állította, hogy azok ott hagyták a diákjaikat, ezt kategorikusan cáfolja Schwechtje Mihály, az MA filmrendező osztály vezető oktatója, hangsúlyozva: az általa gondozott teljes diákság passziváltatott az SZFE-n és a jövő héttől folytatják együtt a tanulmányaikat, konkrétan a harmadik félévet a freeSZFE keretein belül. A jövővel kapcsolatosan bizakodóak és azon vannak, hogy fokozatot, diplomát tudjanak majd adni a hallgatóknak, az ezzel kapcsolatos munka most is folyamatban van. Az SZFE új vezetésének szimbolikus lépése, melyről effektíve „mellékesen” ejtett el információkat Vidnyánszky Attila, jelesül, hogy az Uránia Nemzeti Filmszínház lesz a Vas utcai Ódry Színpad utódja, is több sebből vérzik. A kuratóriumi elnök állítja a Magyar Nemzet hasábjain, hogy az Uránia Nemzeti filmszínház nagyterme, mint ahogy korábban is színházként működött, lesz majd a vizsga előadások helyszíne. Szavai szerint alakítanak majd a színpadon, felszerelik, semmivel sem lesz rosszabb a Vas utcai Ódry Színpadnál. A hangsúly pedig az alakítunk szó van: Schwechtje Mihály szerint az Uránia már csak azért is alkalmatlan színházi előadásokra, mert mozi és konkrétan nincs meg az a klasszikus színpad, amin bármit is alakítani lehetne. Több lapunk által megkérdezett mozis szakember szerint az Uránia színházi átszabása nonszensz gondolat, hiszen próbatermek, öltözők és semmiféle ehhez szükséges technika nincs meg benne, viszont műemlék, mely miatt az átépítése nemcsak költséges, de – elviekben – nem lehetséges misszió. Mindazonáltal tény: az Uránia sohasem működött dedikált színházként. Megépítése után Uránia Tudományos Színház néven ismeretterjesztő előadások színtere volt, ahol idejekorán képekkel és filmbetétekkel illusztrálták az előadásokat. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakult az Uránia Ismeretterjesztő Társaság, mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára, és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére. Az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel – így indult útjára az Uránia, mely 1916-tól, kisebb-nagyobb megszakításokkal a mai napig moziként funkcionál. Ugyanakkor azt érdemes tudni, hogy az SZFE tavalyi modellváltása során, nem csak az egyetem által használt felsőbb szintek, de a mozi és a kávézó és a Vidnyánszky vezette Színház és Filmművészetért Alapítvány kezébe került, a mozifunkciót garantáló cég, viszont nem. Lapunk információ szerint ez a közeljövőben változhat és tényleg csak napok kérdése, mikor veszik át az Emberi Erőforrások Minisztériumáról a vezetést Vidnyányszkyék – erről persze sem az egyetem, sem a minisztérium nem nyilatkozott lapunknak. Nagy kérdés tehát, hogy ezek után mi történik – nem nagy akadály manapság átépíteni valamit, még ha műemlék is – jegyezte meg lapunknak több szakértő. Illetve nyitott kérdés, hogy az első Orbán-kormány által alapított „Nemzeti Filmszínház” intézménye érdemes, méltó-e a túlélésre. Már, ha még értjük, mi van a jelzős szerkezet mögött.   

Filmtörténeti helyszín

Az Uránia neve elválaszthatatlan A táncztól, ez lett a címe ugyanis az első, tudatosan rendezett magyar mozgófilmnek, melynek jeleneteit az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán rögzítette Zsitkovszky Béla. A táncz kultúrtörténeti anyagát Pekár Gyula és Kern Aurél zenetörténész állította össze. A filmen Blaha Lujza, Márkus Emília, Pálmay Ilka, Fedák Sári és a budapesti Operaház balerinái különböző táncokat mutatnak be a csárdástól az angol táncig. A magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege. 

A Hofi Géza-filmre és Mundruczó Kornél új alkotására is jutott állami támogatás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.23. 17:14

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Több filmes pénz kiosztásáról döntöttek.
A Nemzeti Filmintézet 150 millió forintos gyártási támogatást ad Mundruczó Kornél következő filmjének megvalósításához

- írja a hvg.hu.

A portál szerint az Evolúció című alkotás egy háromgenerációs családtörténet, forgatókönyvét Wéber Kata jegyzi. Az Evolúciót hazai és nemzetközi szereplőgárdával készítik majd német többségi koprodukcióban. A forgatás Magyarországon kezdődik március végén, és Németországban folytatódik májusban, a film teljes költségvetése 1,4 millió euró lesz, gyártója a Match Factory és a Proton Cinema. 4 millió forintból támogatja a Nemzeti Filmintézet Somogyi György és Szélesi Sándor írók és Dombrovszky Linda rendező produkcióját. Szabó Magda életében megjelent utolsó regénye alapján a Für Elise forgatókönyvén dolgoznak.  2 millió forintos állami apanázs érkezett a Hofi című film fejlesztésére, amelynek fejlesztése a második szakaszába lép. A legendás humoristáról és kollégájáról, Komlós Jánosról szóló filmet Petrik András és Horváth Áron írják, rendezője Tóth Barnabás.

Visszavonják a József Attilának tulajdonított kéziratot az árverésről

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.23. 15:13

Alapos kétségek merültek fel a dokumentum eredetiségét illetően.
Visszavonja jelenleg zajló, online árveréséről a József Attilának tulajdonított, Edit című vers kéziratát az Antikvárium.hu a tétel eredetiségével kapcsolatban felmerült kétségek miatt; József Attila szerzőségét írás-, valamint tintaszakértői vizsgálatok tisztázhatják.  – Az aukcióra bocsátott kéziratot hétfőn a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) tartott szemlén vizsgálták meg a József Attila Társaság képviselői, a PIM restaurátora és gyűjteményi szakemberei, az Antikvárium.hu képviselője, valamint a kéziratról az első szakvéleményt adó Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész – közölte a múzeum kedden az MTI érdeklődésére. A közlemény szerint
a szemlén „alapos kétségek merültek fel a József Attila-kézirat eredetiségét illetően”.

Chovanecz Balázs, az Antikvárium.hu tulajdonosa az MTI megkeresésére kedden elmondta, hogy a cég kezdeményezésére megtartott, hétfői vizsgálaton a kézirat hitelességéről semmilyen perdöntő cáfolat nem hangzott el, a PIM és a József Attila Társaság képviselői azonban azt javasolták, hogy a kéziratot vessék alá írás-, valamint tintaszakértői vizsgálatoknak. Chovanecz Balázs hozzátette: ilyen vizsgálatok csak a kézirat tulajdonosának engedélyével és költségén végezhetők el. A vers mellé az árverésre becsatolt, rendőrségi elkobzó iratról az Antikvárium.hu közlése szerint a restaurátor szakértő megállapította, hogy az 50 évnél nem fiatalabb.
A kialakult tudományos véleménykülönbség miatt az Edit című vers kéziratát és a hozzá kapcsolódó, Arany János által aláírt Ballagi Mór-szótárat az Antikvárium.hu a 12. dedikált könyvek és kéziratok internetes árveréséről visszavonja.

A tételek értékesítésére a minden kétséget kizáró vizsgálatok után kerülhet sor. A kéziratot február 28-án árverezte volna el az Antikvárium.hu. A kéziraton néhány gondolat szerepel, amelyet József Attilának tulajdonítottak azzal, hogy a költő 1935. március 8-án vetette papírra. Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerint ez akár az első Edit-versnek is tekinthető. Gyömrői Edit a költő analitikusa volt, aki szerelmét nem viszonozta. A József Attila Társaság azonban közölte, hogy nem ismeri el a kézirat hitelességét. Tverdota György irodalomtörténész ezt azzal magyarázta, hogy a dokumentum vizsgálatakor olyan problémák merültek föl, amelyek fölvetik a kézirat hamisítvány voltának gyanúját.