kiskereskedelem;szakszervezet;bér;szegénység;dolgozók;

2021-02-25 07:30:00

Fáradtak és idegesek a bolti eladók

Lesújtó képet fest a kereskedelemben dolgozók anyagi helyzetéről és mentális egészségéről egy friss felmérés. Nem csak nyaralásra, tűzifára és rezsire sem mindig futja a bérből.

Se a napi szintű zöldség-gyümölcs fogyasztásra, se a viseltes ruhák lecserélésére nem telik a fizetésből a kereskedelemben dolgozók jelentős részének. A nyaralásról pedig a többség legföljebb csak álmodhat – derül ki a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) felkérésére készült kutatásból, amelynek eredményei még a nagy kereskedelmi láncok egyes vezetőit is meglepték. A tavaly ősszel készült online felmérés kérdéseire 1133 dolgozó válaszolt: háromnegyedük a négy nagy kiskereskedelmi áruházlánc - Auchan, Penny, Spar, Tesco - valamelyikében dolgozik, ezen kívül az OBI munkavállalói képviseltették még nagy számban magukat. Mivel a többség családban él, a kutatás során csaknem 3400 ember megélhetési körülményeire derült fény.

A válaszok nem túl szívderítők: a dolgozók negyede nem tud mindennap húst tenni az asztalra, 40 százalékuk számára elérhetetlen a zöldség-gyümölcs napi fogyasztása, 54 százalékuk nem tudja idejében lecserélni a családtagok viseltes ruhaneműit, 45 százalékuknál nincs a családban minden évszakra 2 pár cipője a családtagoknak, így ha a lábbelivel netán történik valami, nincs miben munkába vagy iskolába menni. A saját autó 42, a megfelelő méretű és beosztású ingatlan 58 százalékuk számára elérhetetlen, de a lakás megfelelő kifűtése vagy a rezsi időben történő befizetése is egyaránt negyedüknek okoz gondot. A kereskedelemben dolgozók 70 százaléka nem tud elmenni belföldre egy évben egy hétre nyaralni, külföldre pedig még kisebb arányban, csupán 11 százalékuk jut el.

A koronavírusjárvány idején különösen figyelemre méltó, hogy a nagy munkaterhelésnek és fertőzésveszélynek kitett kereskedelemi dolgozók háromnegyede nem engedheti meg magának, hogy egy kisebb betegség esetén táppénzre menjen. Ötödük még a gyógyszereit sem tudja megvenni, csaknem felük nem tud vitaminokat, gyógyhatású készítményeket vásárolni.

Karsai Zoltánt, a KASZ elnökét nem érték váratlanul a fenti válaszok, a szakszervezetnél ugyanis gyakran igényelnek anyagi gondok miatt segélyt a dolgozók. Előfordul, hogy a gyerek elszakadt nadrágja helyett nem tudnak másikat venni, vagy a fűtéshez nem tudják megvásárolni a fát. A szakszervezet balatoni üdülője is minden nyáron dugig van, pedig nem kínálnak luxus-körülményeket, viszont kedvezményes áron lehet ott pihenni. Karsai Zoltán szerint táppénzre is azért nem tudnak elmenni a dolgozók, mert nem engedhetik meg maguknak a jövedelemkiesést, annyira „ki vannak centizve”.

A KASZ a felmérés eredményeit az év eleji bértárgyalásokon a munkáltatókkal is ismertette, egyes vezetők egészen meg voltak döbbenve a dolgozók helyzetén – mondja a szakszervezeti vezető. A fenti válaszokon ugyanakkor nem nagyon van mit csodálkozni, hiszen a kereskedelemben dolgozók fizetése a hivatalos KSH statisztikák szerint is elmarad az átlagbértől. Tavaly októberben például a nemzetgazdasági nettó átlagkereset 264 ezer, a kereskedelemben pedig 248 ezer forint volt a KSH szerint. A KASZ megbízásából készült felmérésre válaszolók viszont mindössze nettó 198 ezer forintos jövedelemről számoltak be. A vezető beosztás vagy az éjszakai műszak persze növeli a kereseteket, az azonban már kevésbé természetes, hogy a nők fizetése 25 ezer forinttal marad el a férfiakétól. Ezek után nem meglepő, hogy a kereskedelemben dolgozók 94 százaléka elégedetlen a fizetésével. A vezető beosztásúak között némileg jobb az arány, de körükben is ötből négy dolgozó elégedetlen.

A bérek vizsgálatakor azt is figyelembe kell venni, hogy abból több családtagot is el kell tartani. A megkérdezett kereskedelmi dolgozók többsége ugyanis nem egyedül él: harmaduk kétszemélyes, negyedük háromszemélyes, ötödük négyszemélyes, 15 százalékuk ennél is nagyobb családban él. A háztartások átlagos összbevétele 355 ezer, az egy főre jutó jövedelem 117 834 forint. Ez 20 ezer forinttal elmarad a KSH által mért 2019-es egy főre jutó - az aktív keresővel rendelkező háztartásokra vonatkozó - havi átlagjövedelemtől. A biztonságos megélhetéshez ugyanakkor a kereskedelmi dolgozók azt tartanák jónak, ha minden egyes családtagnak havi 40 ezer forinttal több jutna.

A tisztes megélhetési bér azért lenne fontos, mert hozzájárulna ahhoz, hogy a munkavállalók kiegyensúlyozottabb, egészségesebb, életükkel elégedettebb emberek legyenek, és ebből következően hatékonyabban végezzék munkájukat. Ehhez képest a kereskedelmi dolgozóknak csupán a harmada tudja „megvenni, ami kell”, másik harmada „épp, hogy kijön”, ötöde viszont „nehezen jön ki” a jövedelméből, minden tizedik dolgozónak pedig „gondjai, elmaradásai vannak”. Az ország állapotát jól jellemzi, hogy ezek az arányok nem számítanak kirívónak, hiszen a KSH adatgyűjtése szerint a nagy nehézségekkel, illetve nehézségekkel élő háztartások aránya országosan 28, a kereskedelemben dolgozók körében pedig 30 százalék. A kereskedelmi dolgozók helyzetét ugyanakkor az is nehezíti, hogy ötből négyüknek van valamilyen hiteltartozása: az átlagos havi törlesztőrészlet 77 800 forint háztartásonként. Ezt levonva a jövedelemből, még rosszabb anyagi helyzet körvonalazódik.

Ebben a helyzetben pedig nem mondhatók éppen kiegyensúlyozottnak a kereskedelmi dolgozók. Harmaduk küzd valamilyen krónikus betegséggel, ötödük rossznak vagy nagyon rossznak ítéli meg egészségi állapotát. A mentális helyzetük pedig még rosszabb. Kétharmaduk állandóan, vagy gyakran fáradt, kimerült. Minden második dolgozó állandóan, vagy gyakran ideges, feszült. Az állandó, illetve gyakori fásultság, egykedvűség szintén a dolgozók felét jellemzi. Az állandó idegesség, feszültség a vezető beosztású fizikai dolgozók körében még gyakoribb, 63 százalékuk küzd ezzel. A kutatás egyik figyelemreméltó megállapítása ugyanakkor, hogy ez a probléma a fiatalokat hatványozottan érinti. A legfiatalabb munkavállalók háromnegyede ugyanis állandóan vagy gyakran ideges. A kereskedelmi dolgozók csaknem harmada tervezi is, hogy hamarosan munkahelyet vált, ennek okaként pedig kiemelkedő arányban jelölték meg az alacsony fizetést, a munkakörülmények okozta stresszt és a vezetők felől érzékelt rossz bánásmódot.