Előfizetés

Fáradtak és idegesek a bolti eladók

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.02.25. 07:30

Fotó: Shutterstock
Lesújtó képet fest a kereskedelemben dolgozók anyagi helyzetéről és mentális egészségéről egy friss felmérés. Nem csak nyaralásra, tűzifára és rezsire sem mindig futja a bérből.
Se a napi szintű zöldség-gyümölcs fogyasztásra, se a viseltes ruhák lecserélésére nem telik a fizetésből a kereskedelemben dolgozók jelentős részének. A nyaralásról pedig a többség legföljebb csak álmodhat – derül ki a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) felkérésére készült kutatásból, amelynek eredményei még a nagy kereskedelmi láncok egyes vezetőit is meglepték. A tavaly ősszel készült online felmérés kérdéseire 1133 dolgozó válaszolt: háromnegyedük a négy nagy kiskereskedelmi áruházlánc - Auchan, Penny, Spar, Tesco - valamelyikében dolgozik, ezen kívül az OBI munkavállalói képviseltették még nagy számban magukat. Mivel a többség családban él, a kutatás során csaknem 3400 ember megélhetési körülményeire derült fény. A válaszok nem túl szívderítők: a dolgozók negyede nem tud mindennap húst tenni az asztalra, 40 százalékuk számára elérhetetlen a zöldség-gyümölcs napi fogyasztása, 54 százalékuk nem tudja idejében lecserélni a családtagok viseltes ruhaneműit, 45 százalékuknál nincs a családban minden évszakra 2 pár cipője a családtagoknak, így ha a lábbelivel netán történik valami, nincs miben munkába vagy iskolába menni. A saját autó 42, a megfelelő méretű és beosztású ingatlan 58 százalékuk számára elérhetetlen, de a lakás megfelelő kifűtése vagy a rezsi időben történő befizetése is egyaránt negyedüknek okoz gondot. A kereskedelemben dolgozók 70 százaléka nem tud elmenni belföldre egy évben egy hétre nyaralni, külföldre pedig még kisebb arányban, csupán 11 százalékuk jut el. A koronavírusjárvány idején különösen figyelemre méltó, hogy a nagy munkaterhelésnek és fertőzésveszélynek kitett kereskedelemi dolgozók háromnegyede nem engedheti meg magának, hogy egy kisebb betegség esetén táppénzre menjen. Ötödük még a gyógyszereit sem tudja megvenni, csaknem felük nem tud vitaminokat, gyógyhatású készítményeket vásárolni. Karsai Zoltánt, a KASZ elnökét nem érték váratlanul a fenti válaszok, a szakszervezetnél ugyanis gyakran igényelnek anyagi gondok miatt segélyt a dolgozók. Előfordul, hogy a gyerek elszakadt nadrágja helyett nem tudnak másikat venni, vagy a fűtéshez nem tudják megvásárolni a fát. A szakszervezet balatoni üdülője is minden nyáron dugig van, pedig nem kínálnak luxus-körülményeket, viszont kedvezményes áron lehet ott pihenni. Karsai Zoltán szerint táppénzre is azért nem tudnak elmenni a dolgozók, mert nem engedhetik meg maguknak a jövedelemkiesést, annyira „ki vannak centizve”.
A KASZ a felmérés eredményeit az év eleji bértárgyalásokon a munkáltatókkal is ismertette, egyes vezetők egészen meg voltak döbbenve a dolgozók helyzetén – mondja a szakszervezeti vezető. A fenti válaszokon ugyanakkor nem nagyon van mit csodálkozni, hiszen a kereskedelemben dolgozók fizetése a hivatalos KSH statisztikák szerint is elmarad az átlagbértől. Tavaly októberben például a nemzetgazdasági nettó átlagkereset 264 ezer, a kereskedelemben pedig 248 ezer forint volt a KSH szerint. A KASZ megbízásából készült felmérésre válaszolók viszont mindössze nettó 198 ezer forintos jövedelemről számoltak be. A vezető beosztás vagy az éjszakai műszak persze növeli a kereseteket, az azonban már kevésbé természetes, hogy a nők fizetése 25 ezer forinttal marad el a férfiakétól. Ezek után nem meglepő, hogy a kereskedelemben dolgozók 94 százaléka elégedetlen a fizetésével. A vezető beosztásúak között némileg jobb az arány, de körükben is ötből négy dolgozó elégedetlen. A bérek vizsgálatakor azt is figyelembe kell venni, hogy abból több családtagot is el kell tartani. A megkérdezett kereskedelmi dolgozók többsége ugyanis nem egyedül él: harmaduk kétszemélyes, negyedük háromszemélyes, ötödük négyszemélyes, 15 százalékuk ennél is nagyobb családban él. A háztartások átlagos összbevétele 355 ezer, az egy főre jutó jövedelem 117 834 forint. Ez 20 ezer forinttal elmarad a KSH által mért 2019-es egy főre jutó - az aktív keresővel rendelkező háztartásokra vonatkozó - havi átlagjövedelemtől. A biztonságos megélhetéshez ugyanakkor a kereskedelmi dolgozók azt tartanák jónak, ha minden egyes családtagnak havi 40 ezer forinttal több jutna. A tisztes megélhetési bér azért lenne fontos, mert hozzájárulna ahhoz, hogy a munkavállalók kiegyensúlyozottabb, egészségesebb, életükkel elégedettebb emberek legyenek, és ebből következően hatékonyabban végezzék munkájukat. Ehhez képest a kereskedelmi dolgozóknak csupán a harmada tudja „megvenni, ami kell”, másik harmada „épp, hogy kijön”, ötöde viszont „nehezen jön ki” a jövedelméből, minden tizedik dolgozónak pedig „gondjai, elmaradásai vannak”. Az ország állapotát jól jellemzi, hogy ezek az arányok nem számítanak kirívónak, hiszen a KSH adatgyűjtése szerint a nagy nehézségekkel, illetve nehézségekkel élő háztartások aránya országosan 28, a kereskedelemben dolgozók körében pedig 30 százalék. A kereskedelmi dolgozók helyzetét ugyanakkor az is nehezíti, hogy ötből négyüknek van valamilyen hiteltartozása: az átlagos havi törlesztőrészlet 77 800 forint háztartásonként. Ezt levonva a jövedelemből, még rosszabb anyagi helyzet körvonalazódik. Ebben a helyzetben pedig nem mondhatók éppen kiegyensúlyozottnak a kereskedelmi dolgozók. Harmaduk küzd valamilyen krónikus betegséggel, ötödük rossznak vagy nagyon rossznak ítéli meg egészségi állapotát. A mentális helyzetük pedig még rosszabb. Kétharmaduk állandóan, vagy gyakran fáradt, kimerült. Minden második dolgozó állandóan, vagy gyakran ideges, feszült. Az állandó, illetve gyakori fásultság, egykedvűség szintén a dolgozók felét jellemzi. Az állandó idegesség, feszültség a vezető beosztású fizikai dolgozók körében még gyakoribb, 63 százalékuk küzd ezzel. A kutatás egyik figyelemreméltó megállapítása ugyanakkor, hogy ez a probléma a fiatalokat hatványozottan érinti. A legfiatalabb munkavállalók háromnegyede ugyanis állandóan vagy gyakran ideges. A kereskedelmi dolgozók csaknem harmada tervezi is, hogy hamarosan munkahelyet vált, ennek okaként pedig kiemelkedő arányban jelölték meg az alacsony fizetést, a munkakörülmények okozta stresszt és a vezetők felől érzékelt rossz bánásmódot.      

A járvány tovább rontotta a családok helyzetét

Közepes osztályzattal értékelték a kereskedelemben dolgozók a koronavírus-járvány munkahelyi kezelését, ötödük kifejezetten elégedetlen volt e téren. A dolgozók saját jövedelmük elvesztéséről csak elenyésző arányban számoltak be, háromnegyedük nem érzékelt változást a saját bevételében. Ez érthető, hiszen a felmérésben élelmiszerláncok, illetve barkács áruházak dolgozói vettek részt, ezek a boltok pedig a kijárási korlátozások idején sem zártak be, és a kiskereskedelmi forgalom visszaesése idején is jól teljesítettek. A háztartások szintjén már más a helyzet: e téren minden negyedik válaszadó „elviselhető mértékű” jövedelmi romlást érzékelt, további 17 százalékuknak pedig „jelentős mértékben” romlott jövedelmi helyzete. Ennek oka részben az is, hogy 14 százalékuknál volt olyan háztartástag, aki a járvány miatt elveszítette állását. A családok felében viszont semmilyen elkölthető megtakarítás nem állt rendelkezésre. Minden ötödik válaszadónak volt valamilyen megtakarítása, amit teljes mértékben, vagy nagy részben felélt.  

Már az EU-s fizetések kétharmadával elégedettek lennének

A kutatás során megkérdezték azt is: mekkora bért tartanának méltányosnak a kereskedelemben dolgozók. Vagyis mi lenne az az összeg, amely lehetővé tenné az elemi szükségletek kielégítésén túl a pihenési, kikapcsolódási lehetőségek igénybevételét, a sportolást, művelődést, rekreációt, a felelős gyermekvállalást, és a máról holnapra élés helyett a megtakarítást. A kereskedelmi dolgozók válaszai szerint átlagosan 34 százaléknyi bér, azaz 101 ezer forint hiányzik a fizetésekből ahhoz, hogy keresetüket „biztonságot adó, méltányos bérnek” érezzék. A dolgozók ugyanis átlagosan nettó 299 159 ezer forintos fizetést tekintenének méltányosnak, ami némileg magasabb a hazai nemzetgazdasági átlagbérnél. A 357 forintos euróárfolyammal számolva ez az összeg ugyanakkor még mindig csak 838 euró, vagyis alig a kétharmada az EU-s nettó átlagkeresetnek.

Megint sztrájkolnak a Continentalnál - a dolgozók holnap délutánig nem veszik fel a munkát

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.02.24. 17:58

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ma délután 24 órás sztrájk kezdődött a gumigyárban a kedvezőtlen munkakörülmények miatt.
Megkezdődött a 24 órás sztrájk a Continental makói telephelyén. A gumigyárban – a Continental AG Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. telephelyén – szerda délután 14 órától csütörtök délután 14 óráig akadozni fog vagy teljesen leállhat a termelés – közölte lapunkkal a Makói Gumiipari Szakszervezet (MGSZ) és a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség. A gumigyári dolgozók a számukra kedvezőtlen módon megváltoztatott munkakörülmények, a túl sok túlóra és a tíz évnél hosszabb ideje ott dolgozók plusz juttatásainak elvétele ellen tiltakoznak, illetve a túlórákat is szabályozó, a korábbi kollektív szerződésben foglalt jogaikért harcolnak. A cég ugyanis tavaly nyáron egyoldalúan felmondta a kollektív szerződést, azóta pedig számos dolgozó kilépett. A maradókat a szakszervezet szerint agyonhajszolják, miközben a válságban is kitartó régi munkavállalók pluszjuttatásait elveszik. A kérdésben folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, a gyárban ezért sztrájkbizottság alakult. A dolgozók a múlt héten már tartottak egy 2 órás figyelmeztető sztrájkot, majd szombaton 8 órán keresztül nem vették fel a munkát, ám eddig az akció nem hozott megálapodást. A 24 órás munkabeszüntetés jogszerű és törvényes lebonyolítását most sztrájkőrség felügyeli.   A cég MTI-nek kiadott közleményében leszögezte: folytatni kívánják az új kollektív szerződésről zajló egyeztetéseket a szakszervezetekkel, ettől azonban az MGSZ elzárkózik. A szakszervezet igénye, hogy a sztrájk követeléseivel kapcsolatos eredményeket egy külön, az MGSZ és a munkáltató közötti megállapodásban rögzítsék. A vállalat álláspontja azonban az, hogy az egyenlő érdekképviselet jogát minden munkavállalónak és az üzemben működő mindhárom reprezentatív szakszervezetnek - MGSZ, MTSZSZ és a Contitech Dolgozók Független Szakszervezete - részére biztosítani kell. Az egyeztetéseket a munkáltató ezért továbbra is a kollektív szerződés tárgyalás keretei között kívánja folytatni. A cég munkavállalóinak az átmeneti időszakban is folyamatosan biztosítja a juttatásokat, belső szabályzatokban rögzítve az új kollektív szerződés megkötéséig. A jelenleg kialakult helyzet nem szolgálja a közös érdekeket, mivel üzleti károkat okoz és a makói gyár versenyképességét is rontja - áll a vállalkozás közleményében. 

Megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület

M. I.
Publikálás dátuma
2021.02.24. 11:45

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Magyarországon is megalakult az ENSZ hasonló szervezetének mintáját követő éghajlatváltozási tudományos testület. A szakmai alaposságú felfedezések elfogulatlan összegzését ígérik.
Kedden bejelentette megalakulását az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fóruma, a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC). Az egyesület - az IPCC alapelveinek megfelelően - nem önálló kutatásokat végez, hanem elfogulatlanul összegzi a klímaváltozással kapcsolatos tudományos munkákat - hangsúlyozta online sajtótájékoztatójukon Ürge-Vorsatz Diana alelnök, aki egyszersmind az IPCC egyik munkacsoportjának alelnöke és a CEU professzora is. Ennek megfelelően támogatásokat is csak kormányoktól fogadnak el. A kutatások összegzésével céljuk a pontos helyzet- és jövőkép bemutatása, elsősorban - az IPCC mintájára készülő - Nemzeti Értékelő Jelentéseken keresztül. A HuPCC áprilisban éghajlatváltozási tudományos konferenciát rendez.