– Az egyetemek működési formájának megváltoztatása nagy horderejű döntés, ami évtizedekre meghatározza Magyarország jövőjét, ezért kellő időt kell szánni a kidolgozására. A döntéseket előkészítő vitákba be kell vonni az érintetteket, a döntések során és azokat követően is tiszteletben kell tartani az egyetemi autonómiát. Tájékoztatni kell a nyilvánosságot és biztosítani a társadalmi kontrollt – írták.
Mint arról a Népszava is beszámolt, eddig 15 egyetem esetében született döntés a fenntartóváltásról, legutóbb a nagy vidéki egyetemek – a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem – szenátusainak kellett néhány hét leforgása alatt, számos megválaszolatlan kérdés mellett eldönteniük, csatlakozni kívánnak-e a modellváltók sorához.
Az MTA szerint az átalakítások előnyei és hátrányai vizsgálatra szorulnak, azok eredményeit három év elteltével értékelni kell a hatóságok, az érintett egyetemek, az Akadémia és független külföldi szaktekintélyek bevonásával. Fontosnak tarják azt is, hogy az új fenntartó alapítványoknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak. Az alapítványi kuratóriumok – élükön kormánypolitikusokkal és kormányközeli szereplőkkel – tagjainál biztosítani kell a rotáció lehetőségét. Jelenleg egyik feltétel sem teljesül: a kuratóriumok számos kérdésben dönthetnek az egyetemi szenátusok nélkül, a kinevezett tagok pedig legfeljebb maguk mondhatnak le tagságukról.
Mindemellett az Akadémia azt is szükségesnek tartja, hogy az alapítványoknak átadott egyetemi vagyon tulajdonjoga visszakerüljön az államhoz.
