A kiugróan magas, a novemberi átlagkeresetnél 12 ezer forinttal nagyobb átlagbéradatot tett közzé csütörtökön a KSH 2020 utolsó hónapjára vonatkozóan. Eszerint tavaly decemberben 600 forint híján 450 ezer forint volt a bruttó átlagfizetés. A jelentős növekményt az indoklás szerint a nem rendszeres kereseti elemek eredményezték: a jutalmak és prémiumok átlagosan 66 100 forinttal dobták meg a fizetéseket. Ez jelentős, 10,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz képest – írja a KSH. Az egész évre vonatkozóan pedig 403 600 forintos bruttó, és 268 400 forintos nettó átlagbért mértek.
A gyorstájékoztatóban a KSH nem ejt szót róla, de a kereseti adatok frissített táblázataiban megtalálható a 2020-as évre vonatkozó bruttó mediánbér is. Ennek összege az átlagbér 79 százaléka, azaz mindössze 320 582 forint. A nettó mediánbér nem szerepel az éves táblázatban, de a bruttó és a nettó átlagkereset 66,5 százalékos arányát kivetítve mindössze 213 187 forintos nettó mediánbér jönne ki. Mindez azt jelenti, hogy a dolgozók fele bruttó 320 ezer forintnál kevesebbet keresett tavaly, és 213 ezer forintnál kevesebbet vitt haza, miközben a hivatalos átlagbér ennél 83 ezer, illetve 55 ezer forinttal magasabb volt.
A mediánbért úgy számolják ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, és az így középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Az átlagszámítás legfőbb kritikája, hogy egy-két magasabb bér jelentősen megdobja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit. Éppen ezért mondana jóval többet a valós kereseti viszonyokról, ha a mediánbért is havonta közölné a KSH. Ez azonban mind a mai napig csak ígéret maradt. Pedig lehetőség éppen lenne rá, hiszen két éve egy új metódus és adatbázis alapján számolják az átlagbért, mégpedig a Nemzeti Adó és Vámhivatal havi járulékbevallásaiból, ahol az összes munkából származó jövedelem pontosan megtalálható (a korábbi adatgyűjtés nem tette lehetővé a havi mediánszámítást, mert nem az összes dolgozóról állt rendelkezésre havi adat).
A havi átlagbéradatot - és az éves mediánbért is - az is torzítja, hogy csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek teljes munkaidős dolgozóinak keresete alapján számolja ki a KSH. Pedig a járulékbevallások alapján lenne lehetőség a kisebb cégek kereseti viszonyait és a részmunkaidősök helyzetét is vizsgálni. Ez minden bizonnyal lejjebb húzná az átlagot, hiszen a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabbak a fizetések, mint ahogyan a részmunkaidőre járó bér is alacsonyabb. A koronavírusjárvány idején egy ilyen adat sokkal pontosabb képet mutatna a dolgozók valós helyzetéről, hiszen rengeteg munkavállalót soroltak át az alacsonyabb fizetéssel járó négy- vagy hatórás munkavégzésre. Ők nem látszanak a havonta közölt statisztikában, mint ahogyan értelemszerűen az elbocsátottak sem. Így az egyre szebb átlagbér adatokat egy, a koronavírusválság által kevésbé sújtott dolgozói réteg keresete alapján közli a KSH. S hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja, hogy bár a hivatalos foglalkoztatási adatok szerint tavaly decemberben már éppúgy 4,5 millióan dolgoztak az országban, mint egy évvel korábban, a KSH átlagbéradatainál figyelembe vett dolgozói kör 110 ezer fővel, 3 millió 186 ezerről 3 millió 77 ezerre csökkent.
