Előfizetés

Megszépített jövedelmek: a dolgozók fele az átlagbér 80 százalékát sem keresi meg

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.02.25. 14:51

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A dolgozók fele bruttó 320 ezer forintnál kevesebbet keresett tavaly, mégis 400 ezer forint feletti átlagbérről szólnak a híradások.
A kiugróan magas, a novemberi átlagkeresetnél 12 ezer forinttal nagyobb átlagbéradatot tett közzé csütörtökön a KSH 2020 utolsó hónapjára vonatkozóan. Eszerint tavaly decemberben 600 forint híján 450 ezer forint volt a bruttó átlagfizetés. A jelentős növekményt az indoklás szerint a nem rendszeres kereseti elemek eredményezték: a jutalmak és prémiumok átlagosan 66 100 forinttal dobták meg a fizetéseket. Ez jelentős, 10,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz képest – írja a KSH. Az egész évre vonatkozóan pedig 403 600 forintos bruttó, és 268 400 forintos nettó átlagbért mértek. A gyorstájékoztatóban a KSH nem ejt szót róla, de a kereseti adatok frissített táblázataiban megtalálható a 2020-as évre vonatkozó bruttó mediánbér is. Ennek összege az átlagbér 79 százaléka, azaz mindössze 320 582 forint. A nettó mediánbér nem szerepel az éves táblázatban, de a bruttó és a nettó átlagkereset 66,5 százalékos arányát kivetítve mindössze 213 187 forintos nettó mediánbér jönne ki. Mindez azt jelenti, hogy a dolgozók fele bruttó 320 ezer forintnál kevesebbet keresett tavaly, és 213 ezer forintnál kevesebbet vitt haza, miközben a hivatalos átlagbér ennél 83 ezer, illetve 55 ezer forinttal magasabb volt. A mediánbért úgy számolják ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, és az így középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Az átlagszámítás legfőbb kritikája, hogy egy-két magasabb bér jelentősen megdobja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit. Éppen ezért mondana jóval többet a valós kereseti viszonyokról, ha a mediánbért is havonta közölné a KSH. Ez azonban mind a mai napig csak ígéret maradt. Pedig lehetőség éppen lenne rá, hiszen két éve egy új metódus és adatbázis alapján számolják az átlagbért, mégpedig a Nemzeti Adó és Vámhivatal havi járulékbevallásaiból, ahol az összes munkából származó jövedelem pontosan megtalálható (a korábbi adatgyűjtés nem tette lehetővé a havi mediánszámítást, mert nem az összes dolgozóról állt rendelkezésre havi adat).  
A havi átlagbéradatot - és az éves mediánbért is - az is torzítja, hogy csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek teljes munkaidős dolgozóinak keresete alapján számolja ki a KSH. Pedig a járulékbevallások alapján lenne lehetőség a kisebb cégek kereseti viszonyait és a részmunkaidősök helyzetét is vizsgálni. Ez minden bizonnyal lejjebb húzná az átlagot, hiszen a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabbak a fizetések, mint ahogyan a részmunkaidőre járó bér is alacsonyabb. A koronavírusjárvány idején egy ilyen adat sokkal pontosabb képet mutatna a dolgozók valós helyzetéről, hiszen rengeteg munkavállalót soroltak át az alacsonyabb fizetéssel járó négy- vagy hatórás munkavégzésre. Ők nem látszanak a havonta közölt statisztikában, mint ahogyan értelemszerűen az elbocsátottak sem. Így az egyre szebb átlagbér adatokat egy, a koronavírusválság által kevésbé sújtott dolgozói réteg keresete alapján közli a KSH. S hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja, hogy bár a hivatalos foglalkoztatási adatok szerint tavaly decemberben már éppúgy 4,5 millióan dolgoztak az országban, mint egy évvel korábban, a KSH átlagbéradatainál figyelembe vett dolgozói kör 110 ezer fővel, 3 millió 186 ezerről 3 millió 77 ezerre csökkent.    

Megint lejtmenetben a foglalkoztatás

Mintegy 13 ezer dolgozó tűnt el egy hónap alatt az 5 fősnél nagyobb vállalkozásoktól: létszámuk a novemberi 2 millió 176 ezerről decemberre 2 millió 163 ezerre csökkent – olvasható ki a KSH adatiból. Ezzel megállt a tavaszi zuhanás után nyár óta tapasztalható folyamatos létszámnövekedés. Az adatsorból az nem derül ki, hogy a csökkenés elbocsátások, vagy részmunkaidős átsorolások miatt következett-e be, mivel csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók számát mutatja. Decemberre ugyanakkor a KSH már a munkanélküliek számának 10 ezer fős növekedését jelezte. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint januárban 8 ezer fővel 298 715 főre nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Több, mint 30 ezren januárban kerültek be a nyilvántartásba, 2802-en életükben először váltak regisztrált álláskeresővé. Az érintettek fele, mintegy 147 ezer ember semmilyen pénzbeli ellátásra nem volt jogosult.  

Gázra állítják át 2025 végére a Mátrai Erőművet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.25. 10:36

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az MVM Zrt. a következő hónapokban véglegesíti az átalakítás ütemtervét.
Az 500 megawattos, gázüzemű blokknak 2025 végére már állnia kell a Mátrai Erőmű területén, amelynek technológiaváltása során az egyik kiemelt szempont a foglalkoztatás fenntartása – mondta a Világgazdaságnak Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. 
Az MVM Zrt. a következő hónapokban véglegesíti a Mátrai Erőmű átalakításának ütemtervét

– tette hozzá.

Közlése szerint az átalakítás révén a Klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően az ország szén-dioxid-kibocsátásának 14 százalékáért felelős komplexum működése a jelenleginél sokkal környezetkímélőbbé válik, miközben megmarad a térségi szerepe a foglalkoztatásban és az ellátásbiztonság terén. További érv a váltás mellett, hogy 2025 végén lejár az összes lignittüzelésű blokk üzemideje. Az erőmű átalakításának ütemezésére – a közbeszerzések kiírására, a tervek elkészítésére és az építkezés kezdetére – vonatkozó kérdésekre az államtitkár azt válaszolta, hogy a lignitblokkok leállására el kell készülnie a beruházássorozat fő elemének, az 500 megawattos, gázturbinás erőműnek. A nagy hatékonyságú, legmodernebb technológiájú berendezés üvegházhatásúgáz-kibocsátása körülbelül a negyede lesz a kiváltott lignites blokkokénak.

Nem hagy alább a sztrájkhangulat a makói gumigyárban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.25. 09:42

Fotó: Béres Márton / Népszava
A sztrájkbizottság tagjai szerint többeknek felajánlotta a cégvezetés: vegyen részt a munkabeszüntetésben úgy, hogy szabadságra megy.
Nem hagy alább a sztrájkhangulat a makói gumigyárban: a Makói Gumiipari Szakszervezet és a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség közlése szerint a Continental AG Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. délutáni és éjszakai műszakban dolgozó 70 százaléka nem vette fel a munkát, de többen menet közben is csatlakoztak az újabb tiltakozó megmozduláshoz

– derült ki az érdekképviselet lapunkhoz is eljuttatott tájékoztatásából.

A sztrájkőrök és a sztrájkbizottság tagjai szerint a munkáltató megpróbálja szépíteni a statisztikát azzal, hogy a tiltakozó dolgozók közül többnek felajánlotta: vegyen ki szabadságot, így is sztrájkolhat, de legalább fizetik is neki. Pár tucat embert megtévesztett az ajánlat, néhányan éltek a „szabadságon sztrájkolás” lehetőségével, így ők a cég nyilvántartásában a sztrájkolók névsorából átkerültek a szabadságos listára – ismertette Radics Gábor, az érdekképviselet elnöke. Beszámolója szerint már többen megbánták, hogy így döntöttek. A történtek alapján a szakszervezet felkészült rá, hogy a cégvezetés a szakszervezetitől teljesen eltérő számot fog közölni a munkabeszüntetésen résztvevőkről. Mint a Népszava is megírta, a dolgozók azért döntöttek a munkabeszüntetés mellett, mert a kedvezőtlen munkakörülmények, egyebek között a túl sok túlóra és a tíz évnél hosszabb ideje ott dolgozók plusz juttatásainak elvétele ellen tiltakoznak ilyen módon.

Csütörtökön ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a felek

A ma 14:00-kor véget érő 24 órás munkabeszüntetésben, a három műszak alatt összesen 592 fő vett részt az 1.700 munkatársunkból – közölte később a Continental Magyarország. Eszerint a munkabeszüntetésben részt vevő munkavállalók az előzetes munkáltatói tájékoztatás alapján, a jogszerű sztrájk követelményeinek megfelelően írásban tettek nyilatkozatot a részvételi szándékukról, mely dokumentumok a munkaügyi elszámolások alapjai és tényszerű forrásai a részvételi adatoknak. A következő tárgyalási fordulót csütörtök délután tartják.