Előfizetés

Deficit az oltási tervben

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.26. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A jelek szerint 717 ezer 18 év feletti magyar állampolgár nem szerepel az oltási listán.
Ugyanis az oltási sorrend összeállításakor összesen 7 millió 343 ezer 894 embert sorolt be valamilyen kategóriába a kormány és a terv kidolgozásával foglalkozó szervei - derül ki abból a dokumentumból, amelyet a 444.hu ismertetett február elején. Csakhogy a nagykorú magyar lakosság száma 2020 év elején 8 millió 60 ezer volt, ez a szám év végéig mindösszesen 38,5 ezerrel csökkent – hívta fel a figyelmet az eltérő adatokra Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke Mint ismert, a kormány és az operatív törzs hetek óta nem hajlandó nyilvánosságra hozni a hazai lakosság beoltásának menetrendjét tartalmazó, különféle csoportokat kialakító, azok között prioritási sorrendet kialakító részletes koncepciót. Ugyanakkor a 444.hu február elején megszerezte a tervet, amely konkrét számokat tartalmazott a különféle csoportok – többek között az egészségügyi dolgozók, a szociális ellátásban részesülők, a 60 évesnél idősebbek, a kritikus infrastruktúrában dolgozók, végül valamennyi 18-59 éves, más csoportokba nem tartozó állampolgárok – létszámáról. A hírportál által ismertetett tervben foglalt adatok és a KSH-számok között 717 ezer fős különbség mutatkozik. Megkérdeztük a Koronavírus Sajtóközpontot, miből adódik az eltérés, egyáltalán valósak-e azok a hírek, amelyek szerint 7,344 millió 18 éven felüli állampolgár szerepel az oltási listán. Válaszukban nem kifogásolták a 444.hu által nyilvánosságra hozott számokat, nem jelezték, hogy azok ne felelnének meg a hivatalos tervben szereplő adatoknak. A hírportál cikkét azóta számos orgánum átvette, ám a kormányzat azóta sem tett közzé hibaigazítást. Az eltérésre lapunknak semmilyen magyarázatot nem adtak. Érdekesség viszont, hogy amikor azt írták, „Magyarországon potenciálisan beoltható minden 18 év feletti személy”, akkor megadtak egy számot („8 millió ember”), ami viszont a hivatalos statisztikáknak felel meg. A KSH adatai alapján nagyjából két és félmillióan élnek jelenleg az országban, akik már betöltötték a 60. életévüket – ők azok akiket a harmadik fázisban terveztek oltani. A kiszivárgott adatsorban viszont ennél a csoportnál 1,7 millió fő látható. Igaz, a szöveg elég pongyolán van megfogalmazva, még az sem zárható ki, hogy ez a szám nem a teljes csoportra, hanem azon belül egy külön kategóriára vonatkozik. Ugyanis ezen belül említenek 60 feletti krónikus betegeket például, akiket előbbre vesznek. Egészségügyi kutatások azt mutatják, hogy ennek a 60 feletti korosztálynak már a 80 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben. Ám ha a KSH adatait vesszük figyelembe ennél a korosztálynál, akkor a krónikus betegségben szenvedők csoportja (hozzávetőleg 2 millió állampolgár) jóval több mint a tervben megadott 1,7 millió. Említenek még egy, krónikus betegségben nem szenvedő 60-65 év közötti kategóriát is, de az meg jóval kevesebb, mint 1,7 millió fő. Hasonlóan kérdéses, hogy a 18-59 évesek körében figyelembe vették-e a külföldön dolgozó állampolgárokat. A KSH hivatalosan ebbe a csoportba mindösszesen 95 ezer főt sorolt tavaly, viszont más számítások szerint ez a szám akár jóval magasabb is lehet, de biztosan nincsenek 717 ezren. Sem Katona Tamás, sem Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter nem talált elfogadható magyarázatot az eltérésre. Nem zárható ki, hogy pontatlanság – egy adott csoport létszámának hibás meghatározása –, esetleg figyelmetlenség állhat a háttérben. Mint láttuk, a Koronavírus Sajtóközpont ezen a kérdésen átsiklott és a megszokott kormányzati üzenettel fejezte be a lapunknak küldött választ: „a baloldal oltásellenes, orosz és kínai vakcinaellenes kampánya rendkívül felelőtlen,  bevallottan azért teszik ezt, mert szerintük minél tovább tart a járvány, minél több a beteg és a halott, annál nagyobb a baloldal választási esélye”.  

Elszigetelték a várdaiakat a Fonyód-Kaposvár vonal új menetrendjével

Vas András
Publikálás dátuma
2021.02.26. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
A MÁV és a Volán összeolvadásával új menetrend is készült a Fonyód-Kaposvár vonalon, és ezzel a várdaiakat is sikerült jobban elszigetelni.
Várda a vasúti menetrend szerint 14 kilométer Kaposvártól, a vonat 14-15 perc alatt ér a somogyi megyeszékhely agglomerációjának félezres falujába, a teljes árú menetjegy 310 forint. Naponta többször mégis 33 kilométeres utat ír a menetrend, 650 forintos jeggyel, jobb esetben 40, rosszabban 133 perces menetidővel. A MÁV a tavaly év végén ugyanis úgy változtatta meg a menetrendet, hogy a Kaposvár-Fonyód vonalon több szerelvény nem áll meg a megyeszékhelytől második megállónak számító településen, hanem két faluval tovább, Osztopánig kell utazni, majd ott átszállni a Fonyód felől, ugyanazon a vonalon szemből érkező járatra, mely megáll aztán Várdán is. - Az évtizedekkel ezelőtti állapotokhoz képest már az elmúlt években is rosszabb volt a helyzetünk – mondta Varga András várdai polgármester –, hiszen a korábbi tucatnyi vonat helyett Fonyód felé már csak napi nyolc, Kaposvár irányába pedig kilenc vonat állt meg. Igaz, emellett még ott voltak a buszok is, így a faluból egész nap el lehetett jutni nemcsak a Balatonhoz vagy a városba, de még Pécsre, illetve Hévízre is. A MÁV és a Volánbusz összeolvadása viszont teljesen új menetrendeket hozott, s így a vonat reggel háromnegyed hét és délután háromnegyed egy között, míg busz reggel nyolc és háromnegyed tizenkettő között egyik irányba sincsen. Így például, aki reggel átmegy a háziorvoshoz a szomszédos Somogyjádra, csak kora délután tud hazajönni, de ugyanez igaz a városba dolgozni, tanulni járókra is. Vonattal ráadásul délután háromnegyed öt és éjjel háromnegyed tizenegy között megint csak nincs vonat Kaposvárról. Legalábbis közvetlen, ugyanis a menetrend a 18:09-es viszonylatot ajánlja, igaz, a 33 kilométeres verziót. Amihez azonban Osztopánban nincs azonnal szemből érkező „csatlakozás”, csak egy és háromnegyed óra múlva, ami azt jelenti, hogy az elvileg 14 kilométeres, negyedórás út közel két óra 15 percig tart. - Nem is tudom, sírjunk vagy nevessünk ezen – jegyezte meg Varga András. – Érthetetlen a helyzet, négy éve lett kész 15 milliárdért az új pálya, ráadásul nekünk áthelyezték, közelebb hozták a megállónkat a faluhoz, s ezek után nem állnak meg a vonatok. Írtam a MÁV régiós közlekedésszervező irodájának, megígérték, egyeztetnek majd az ügyről, remélem, átérzik a problémánkat. Itt vagyunk a város mellett, mégsem lehet hozzánk eljutni, pedig talán, ha két perccel nőne a menetidő, ha nem csak átrobognának rajtunk a vonatok és a buszok. A vonalon minden állomáson és megállóhelyen megálló vonatokkal tudnak utazni az utasok, azokat a járatokat a munkába, iskolába utazásokhoz igazították, munkanapokon Kaposvárról öt, oda négy vonat áll meg Várdán – felelte a menetrenddel kapcsolatos megkeresésünkre a MÁV. A vasúttársaság hozzátette, a Győr–Balatonszentgyörgy közötti InterRégió vonatok közlekedését Kaposvárig – illetve néhány vonat erejéig Pécsig – kiterjesztették, ezek kétóránként közlekednek. Igaz, Várdán nem állnak meg, megállási helyeit ugyanis az utasforgalmi adatok alapján alakították ki, ami Várdán alacsony, napi 2-5 fő, de nem állnak meg Kaposfüreden, Tatárváron és Pusztaberényben sem. Varga András erre úgy reagált, utóbbi kettő nem önálló település, hanem Öreglak, illetve Lengyeltóti része, s az anyatelepüléseken megállnak a szerelvények, míg Kaposfüred Kaposvárhoz tartozik, s oda helyi járatú buszok járnak. A váradi utasforgalommal kapcsolatban pedig elmondta, ez a fizető utasok száma, ám mivel a falu negyede nyugdíjas, így nekik nem kell jegyet váltaniuk, s közülük a menetrend megváltozásáig sokan használták a vonatokat. A MÁV szerint ráadásul Várdára tíz busz is jár, azaz aki akar, tud utazni. Hogy erre órákon át nincs semmiféle lehetőség, arra nem tértek ki.  

Mészárosék csaknem dupla áron újították fel a vonalat

Az 51 kilométeres Kaposvár–Fonyód vasútvonalat 1896. július 15-én nyitották meg. Komolyabb felújítást 1963-65 között végeztek, ekkor tették alkalmassá a 80 kilométer/órás pályasebességre, ám az ezredforduló utánra annyira leromlott a pálya állapota, hogy 60 kilométer/órára csökkentették a sebességet, s több helyen 30 kilométer/órás korlátozást kellett bevezetni. A balatoni déli vasút felújításához csatolva – az unió felé elővárosi vonalként lejelentve – 2016-ban kezdődött meg a teljes felújítás. A kivitelezést a Mészáros Lőrinc-féle R-Kord Kft.-t is magába foglaló Déli-part 2016 Konzorcium végezte, mely eredendően nettó 7,8 milliárd forintért nyerte el a munkát, ám egy kormányhatározat még 2016-ban ezt 7,2 milliárddal megtoldotta, így nettó 15 milliárd forintért újult meg a vonal, mindezt úgy, hogy nem új, hanem máshol elbontott, használt síneket építettek be. 

Az oltást és a gyártást is fel kell gyorsítani

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.26. 06:20

Fotó: OLIVIER HOSLET /
Az uniós vezetők exporttilalommal sújtanák a szerződéses vállalásaikat nem teljesítő vakcinagyártókat.
A gyártókapacitások bővítését és közös vakcina igazolvány bevezetését sürgették az uniós országok vezetői csütörtökön kezdődött videokonferenciájukon, amelyet beárnyékoltak a járvány harmadik hullámának lesújtó adatai. Lassan halad az oltási kampány, a vakcinagyártás bővítése sem megy máról holnapra és döcög a tagállamközi egyeztetés. Az uniós állam- és kormányfők virtuális találkozójukon sürgették az oltóanyagok engedélyezésének, előállításának és elosztásának, valamint az oltási kampányoknak a felgyorsítását. Emellett szorgalmazták a felkészülést az új vírusvariánsok megjelenésére is, elsősorban a gyártókapacitások felfuttatása és a kutatások támogatása révén. Felszólították a gyógyszercégeket, hogy tartsák tiszteletben a szállítási határidőket és megbízhatóan, előrelátóan tervezzék a vakcinák előállítását. A tanácskozás résztvevői az exportengedélyezés szigorítását helyezték kilátásba arra az esetre, ha a gyártók nem teljesítenék szerződéses vállalásaikat. A megbeszélésen szó esett a belső határellenőrzések visszaállításáról, amely itt-ott káoszhoz és fennakadásokhoz vezetett az unióban. A záróközlemény ezzel kapcsolatban megjegyzi: a nem létfontosságú utazásokat el kell halasztani, a tagállami intézkedéseket pedig egyeztetni kell. Biztosítani kell az áruk és szolgáltatások szabad áramlását, többek között a határállomásoknál kialakított zöld folyosók használatával. Mint beszámoltunk róla, az Európai Bizottság néhány napja Magyarországnak is levelet küldött, mert túlzónak és a szabályokkal ellentétesnek tartja a ki- és beutazásokat sújtó korlátozásokat. A huszonhét vezető egyetértett, hogy Európa-szerte egységesen elfogadható vakcina igazolványt kell bevezetni, amelynek részleteit a közeljövőben kell kidolgozni.  
Éjt nappallá téve A gyártókapacitások bővítését, a vakcinák gyártásának felfuttatását nevezték a legfontosabb és egyben legnehezebb feladatuknak a világ vezető gyógyszercégeinek első számú vezetői az Európai Parlamentben tartott csütörtöki meghallgatáson. Egyikük sem ígérte, hogy máról holnapra megszűnnek az ellátási gondok és Európát ellepik az oltóanyagok. Ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a második negyedévben, majd azután teljesíteni tudják a vállalásaikat, és egyszerre több százmillió adag vakcinával látják el a kontinenst. A vezetők hangsúlyozták: rekordgyorsasággal fejlesztették ki az oltóanyagot, amelyet azonnal és nagy mennyiségben kell előállítaniuk, ami nem megy zökkenők nélkül. A szerződéses kötelezettségeit egyelőre csak részben teljesítő AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot azt mondta, éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy behozzák a lemaradást. A szakember nem tagadta, hogy az Egyesült Királyság — amely jóval előrébb tart az oltásokban, mint az Európai Unió — előbb és többet áldozott az oltóanyaguk kifejlesztésére, mint az huszonhetek. Ugyanakkor leszögezte, hogy az unió területén előállított vakcinájuk nagy részét a kontinens országai használják fel. Mint elhangzott, az EU-ban eddig jóváhagyott Pfízer/BioNTech, Moderna és AstraZenca készítményei rendkívül hatásosan védenek a koronavírus ellen, és jó eredményeket produkálnak az eddig megismert mutációkkal szemben is. Pascal Soriot nem tartja problémának, hogy az Egyesült Királyságban a második oltást elhalasztják, és hosszú hetekkel az első után adják be. Az AstraZeneca vezérigazgatója szerint a vakcinájuk így is megfelelő immunitást eredményez. A német CureVac vezetője bejelentette, hogy készítményüket április végén, május elején valószínűleg jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), ahol már a Johnson&Johnson oltóanyagát is vizsgálják. Ez utóbbi vezetője bejelentette, idén leszállítják az európai országoknak ígért 200 millió dózis oltóanyagot. H. K. 
Magyarország nagyon rosszul áll Miközben a hazai nyilvánosságban tág teret kap a súlyos szlovákiai járványhelyzet ismertetése, a legmegbízhatóbbnak tartott nemzetközi adatbázis szerint hazánk a legfontosabb mutatókat tekintve nem csak északi szomszédunknál, de szinte minden országnál rosszabbul áll. Az összehasonlító statisztika azt mutatja, hogy a magyar járványvédekezés egyáltalán nem áll a helyzet magaslatán. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem szerint a két legfontosabb, a pandémiás helyzetet legpontosabban mutató szám alapján Magyarországon súlyos a helyzet: a 100 ezer lakosra jutó halálozás és a regisztrált fertőzöttek halálozási aránya tekintetében is a legrosszabbul teljesítő országok legszűkebb mezőnyében vagyunk. Az összehasonlítás kiindulópontjául érdemes Szlovákiát választani: az 5,46 millió lakosú szomszédunknál az egyetem adatai szerint 295 ezren fertőződtek meg, 6671 haláleset történt a járvány miatt, ami 2,5 százalékos halálozási rátát, illetve (kerekítve) 100 ezer lakosonként 122 elhunytat jelent. Ezzel szemben a 9,77 milliós Magyarországon, ahol a nemzeti adatközléseket néhány napos lemaradással követő amerikai adatbázis szerint 407 ezren fertőződtek meg, eddig 14,4 ezren haltak bele a fertőzésbe, ami a szlovákiainál sokkal magasabb, 3,5 százalékos halálozási rátát, illetve 100 ezer lakosonként 148 halálozást jelent. A Johns Hopkins Egyetem adat-összesítő oldalán oszlopdiagrammal is ábrázolják a húsz legérintettebb ország mutatóit. Ebben a szomorú rangsorban Magyarország jelenleg a második (Mexikó mögött) a regisztrált fertőzötteknél számított halálozási arányt tekintve, a 100 ezer lakosra számított halálozást tekintve pedig – Csehország, az Egyesült Királyság, Olaszország és az USA után – az ötödikek vagyunk. A 10,7 milliós Csehországot – amely szintén negatív pólusként tűnik fel a magyar médiában – külön is érdemes megvizsgálni, mivel tanulságul szolgál abban a tekintetben, hogy mi a magyar járványvédelem legnagyobb gyengesége. Csehországban kiugróan sokan, több mint egymillióan fertőződtek meg eddig, és közülük 19,5 ezren sajnos meg is haltak, de ez a regisztrált esetekre nézve csak 1,7 százalékos halálozási ráta – kevesebb mint fele a magyarénak –, és 100 ezer lakosra számítva sem kiugróan magasabb a magyar aránynál. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor által gyakran laboratóriumnak nevezett, és követendő példaként tekintett 8,8 milliós Ausztriában eddig 8470-en haltak meg. Magyarországon eleve a súlyosabb esetek kerülnek az egészségügy látókörébe, őket pedig a leromlott állapotú magyar ellátórendszer nemzetközi összehasonlításban is drámaian rossz hatékonysággal képes csak gyógyítani. 

Ki kaphat igazolványt?

Az Európai Néppárt (EPP) azt javasolja, hogy a vakcina igazolványt “közegészségügyi okokból” csak azok az európaiak kaphassák meg, akiket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott készítménnyel oltottak be. Többek között ezt tartalmazta a levél, amelyet Manfred Weber frakcióvezető és a politikai csoport néhány szakpolitikusa küldött a csúcstalálkozó előtt Charles Michelnek, az állam- és kormányfőkból álló Európai Tanács elnökének. Akármilyen döntés is szülessen később a tanusítványról, az indítvány jól jelzi, hogy EU-szerte fenntartások vannak a - Magyarországon már alkalmazott - orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharma biztonságosságával szemben. Christian Ehler német kereszténydemokrata EP-képviselő ezt azzal magyarázta egy brüsszeli háttérbeszélgetésen, hogy vakcinafronton két rendszer néz farkasszemet egymással. Az egyik oldalon áll az autoriter Oroszország és Kína, amely közvetlenül beveti hadiipari kapacitásait a járvány legyőzésére. A központosított tervgazdaságra és a szinte korlátlan állami forrásokra támaszkodva, viszonylag hamar képesek létrehozni gyártókapacitásokat. Az állami irányítás alatt álló centralizált rendszer gyorsan mozdul, de átláthatatlan, ezért nem tudjuk, hogy az előállított termék mennyire megbízható — mondta Ehler. Szerinte az oroszokkal és a kínaiakkal szemben áll a jóval bonyolultabban működő piaci alapú nyugati modell, ahol a gyártás tervezése decentralizált, a termelést szabad vállalkozások végzik, amelyeket nem köt gúzsba közvetlen állami irányítás. Ilymódon a termékek minőségét és biztonságosságát átláthatóan ellenőrzik.