Előfizetés

Az oltást és a gyártást is fel kell gyorsítani

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.26. 06:20

Fotó: OLIVIER HOSLET /
Az uniós vezetők exporttilalommal sújtanák a szerződéses vállalásaikat nem teljesítő vakcinagyártókat.
A gyártókapacitások bővítését és közös vakcina igazolvány bevezetését sürgették az uniós országok vezetői csütörtökön kezdődött videokonferenciájukon, amelyet beárnyékoltak a járvány harmadik hullámának lesújtó adatai. Lassan halad az oltási kampány, a vakcinagyártás bővítése sem megy máról holnapra és döcög a tagállamközi egyeztetés. Az uniós állam- és kormányfők virtuális találkozójukon sürgették az oltóanyagok engedélyezésének, előállításának és elosztásának, valamint az oltási kampányoknak a felgyorsítását. Emellett szorgalmazták a felkészülést az új vírusvariánsok megjelenésére is, elsősorban a gyártókapacitások felfuttatása és a kutatások támogatása révén. Felszólították a gyógyszercégeket, hogy tartsák tiszteletben a szállítási határidőket és megbízhatóan, előrelátóan tervezzék a vakcinák előállítását. A tanácskozás résztvevői az exportengedélyezés szigorítását helyezték kilátásba arra az esetre, ha a gyártók nem teljesítenék szerződéses vállalásaikat. A megbeszélésen szó esett a belső határellenőrzések visszaállításáról, amely itt-ott káoszhoz és fennakadásokhoz vezetett az unióban. A záróközlemény ezzel kapcsolatban megjegyzi: a nem létfontosságú utazásokat el kell halasztani, a tagállami intézkedéseket pedig egyeztetni kell. Biztosítani kell az áruk és szolgáltatások szabad áramlását, többek között a határállomásoknál kialakított zöld folyosók használatával. Mint beszámoltunk róla, az Európai Bizottság néhány napja Magyarországnak is levelet küldött, mert túlzónak és a szabályokkal ellentétesnek tartja a ki- és beutazásokat sújtó korlátozásokat. A huszonhét vezető egyetértett, hogy Európa-szerte egységesen elfogadható vakcina igazolványt kell bevezetni, amelynek részleteit a közeljövőben kell kidolgozni.  
Éjt nappallá téve A gyártókapacitások bővítését, a vakcinák gyártásának felfuttatását nevezték a legfontosabb és egyben legnehezebb feladatuknak a világ vezető gyógyszercégeinek első számú vezetői az Európai Parlamentben tartott csütörtöki meghallgatáson. Egyikük sem ígérte, hogy máról holnapra megszűnnek az ellátási gondok és Európát ellepik az oltóanyagok. Ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a második negyedévben, majd azután teljesíteni tudják a vállalásaikat, és egyszerre több százmillió adag vakcinával látják el a kontinenst. A vezetők hangsúlyozták: rekordgyorsasággal fejlesztették ki az oltóanyagot, amelyet azonnal és nagy mennyiségben kell előállítaniuk, ami nem megy zökkenők nélkül. A szerződéses kötelezettségeit egyelőre csak részben teljesítő AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot azt mondta, éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy behozzák a lemaradást. A szakember nem tagadta, hogy az Egyesült Királyság — amely jóval előrébb tart az oltásokban, mint az Európai Unió — előbb és többet áldozott az oltóanyaguk kifejlesztésére, mint az huszonhetek. Ugyanakkor leszögezte, hogy az unió területén előállított vakcinájuk nagy részét a kontinens országai használják fel. Mint elhangzott, az EU-ban eddig jóváhagyott Pfízer/BioNTech, Moderna és AstraZenca készítményei rendkívül hatásosan védenek a koronavírus ellen, és jó eredményeket produkálnak az eddig megismert mutációkkal szemben is. Pascal Soriot nem tartja problémának, hogy az Egyesült Királyságban a második oltást elhalasztják, és hosszú hetekkel az első után adják be. Az AstraZeneca vezérigazgatója szerint a vakcinájuk így is megfelelő immunitást eredményez. A német CureVac vezetője bejelentette, hogy készítményüket április végén, május elején valószínűleg jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), ahol már a Johnson&Johnson oltóanyagát is vizsgálják. Ez utóbbi vezetője bejelentette, idén leszállítják az európai országoknak ígért 200 millió dózis oltóanyagot. H. K. 
Magyarország nagyon rosszul áll Miközben a hazai nyilvánosságban tág teret kap a súlyos szlovákiai járványhelyzet ismertetése, a legmegbízhatóbbnak tartott nemzetközi adatbázis szerint hazánk a legfontosabb mutatókat tekintve nem csak északi szomszédunknál, de szinte minden országnál rosszabbul áll. Az összehasonlító statisztika azt mutatja, hogy a magyar járványvédekezés egyáltalán nem áll a helyzet magaslatán. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem szerint a két legfontosabb, a pandémiás helyzetet legpontosabban mutató szám alapján Magyarországon súlyos a helyzet: a 100 ezer lakosra jutó halálozás és a regisztrált fertőzöttek halálozási aránya tekintetében is a legrosszabbul teljesítő országok legszűkebb mezőnyében vagyunk. Az összehasonlítás kiindulópontjául érdemes Szlovákiát választani: az 5,46 millió lakosú szomszédunknál az egyetem adatai szerint 295 ezren fertőződtek meg, 6671 haláleset történt a járvány miatt, ami 2,5 százalékos halálozási rátát, illetve (kerekítve) 100 ezer lakosonként 122 elhunytat jelent. Ezzel szemben a 9,77 milliós Magyarországon, ahol a nemzeti adatközléseket néhány napos lemaradással követő amerikai adatbázis szerint 407 ezren fertőződtek meg, eddig 14,4 ezren haltak bele a fertőzésbe, ami a szlovákiainál sokkal magasabb, 3,5 százalékos halálozási rátát, illetve 100 ezer lakosonként 148 halálozást jelent. A Johns Hopkins Egyetem adat-összesítő oldalán oszlopdiagrammal is ábrázolják a húsz legérintettebb ország mutatóit. Ebben a szomorú rangsorban Magyarország jelenleg a második (Mexikó mögött) a regisztrált fertőzötteknél számított halálozási arányt tekintve, a 100 ezer lakosra számított halálozást tekintve pedig – Csehország, az Egyesült Királyság, Olaszország és az USA után – az ötödikek vagyunk. A 10,7 milliós Csehországot – amely szintén negatív pólusként tűnik fel a magyar médiában – külön is érdemes megvizsgálni, mivel tanulságul szolgál abban a tekintetben, hogy mi a magyar járványvédelem legnagyobb gyengesége. Csehországban kiugróan sokan, több mint egymillióan fertőződtek meg eddig, és közülük 19,5 ezren sajnos meg is haltak, de ez a regisztrált esetekre nézve csak 1,7 százalékos halálozási ráta – kevesebb mint fele a magyarénak –, és 100 ezer lakosra számítva sem kiugróan magasabb a magyar aránynál. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor által gyakran laboratóriumnak nevezett, és követendő példaként tekintett 8,8 milliós Ausztriában eddig 8470-en haltak meg. Magyarországon eleve a súlyosabb esetek kerülnek az egészségügy látókörébe, őket pedig a leromlott állapotú magyar ellátórendszer nemzetközi összehasonlításban is drámaian rossz hatékonysággal képes csak gyógyítani. 

Ki kaphat igazolványt?

Az Európai Néppárt (EPP) azt javasolja, hogy a vakcina igazolványt “közegészségügyi okokból” csak azok az európaiak kaphassák meg, akiket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott készítménnyel oltottak be. Többek között ezt tartalmazta a levél, amelyet Manfred Weber frakcióvezető és a politikai csoport néhány szakpolitikusa küldött a csúcstalálkozó előtt Charles Michelnek, az állam- és kormányfőkból álló Európai Tanács elnökének. Akármilyen döntés is szülessen később a tanusítványról, az indítvány jól jelzi, hogy EU-szerte fenntartások vannak a - Magyarországon már alkalmazott - orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharma biztonságosságával szemben. Christian Ehler német kereszténydemokrata EP-képviselő ezt azzal magyarázta egy brüsszeli háttérbeszélgetésen, hogy vakcinafronton két rendszer néz farkasszemet egymással. Az egyik oldalon áll az autoriter Oroszország és Kína, amely közvetlenül beveti hadiipari kapacitásait a járvány legyőzésére. A központosított tervgazdaságra és a szinte korlátlan állami forrásokra támaszkodva, viszonylag hamar képesek létrehozni gyártókapacitásokat. Az állami irányítás alatt álló centralizált rendszer gyorsan mozdul, de átláthatatlan, ezért nem tudjuk, hogy az előállított termék mennyire megbízható — mondta Ehler. Szerinte az oroszokkal és a kínaiakkal szemben áll a jóval bonyolultabban működő piaci alapú nyugati modell, ahol a gyártás tervezése decentralizált, a termelést szabad vállalkozások végzik, amelyeket nem köt gúzsba közvetlen állami irányítás. Ilymódon a termékek minőségét és biztonságosságát átláthatóan ellenőrzik. 

Orbán Viktor rossz példát mutatott szabálykövetésből

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.26. 06:00

A vallási rendezvényekre nem vonatkoznak a gyülekezési korlátozások, a kormányfő mellett ezért jelenhetett meg 250 ember egy miskolci templomban.
Legalább 200-250 ember vehetett részt meghívóval január 30-án Kriza Ákos, a fideszes miskolci polgármester emlékére szervezett templomi búcsúztatáson, ahol Orbán Viktor miniszterelnök maszk nélkül mondott beszédet a gyászolók előtt. Kriza temetésére azonban már jóval kevesebben mentek el – tudtuk meg Sándor Frigyes evangélikus esperestől. Szerinte a tömeges részvétel nem jelentett fertőzésveszélyt, hiszen az 1500 férőhelyes templomban akár kétszer ennyien is gond nélkül elfértek volna, betartva a járványügyi szabályokat. „A miniszterelnöki beszédet nem számítva mindenki maszkot viselt, a padsorok között üres helyet hagytunk, a bejáratnál pedig kézfertőtlenítőt helyeztünk ki” – magyarázta az esperes. Mint hozzátette, inkább az a gond, hogy a fenti számnál általában jóval kevesebben látogatják az istentiszteleteket. A búcsúztatásról beszámolt a sajtó, ám a szertartás hetekkel később újabb országos médiavisszhangot kapott. 
Két személy ugyanis feljelentést tett „Orbán Viktor Mihály” és ismeretlen társai ellen a Miskolci Rendőrkapitányságon, amiért a miniszterelnök és a szertartás résztvevői megsérthették a veszélyhelyzetről hozott kormányrendelet előírásait, és a megengedett 50 főnél többen vettek részt a temetésen. A feljelentésről február 22-én számolt be az Északhírnök portál, Orbán érintettsége miatt pedig láthatóan felpörögtek a kormányközeli fogaskerekek. A Magyar Nemzet már másnap arról írt, hogy a rendőrség elutasította a lakossági feljelentést „a szabálysértési törvényre” hivatkozva. A lap olyan gyors volt, hogy még a a címzettek előtt értesült a hatósági döntésről. Beszéltünk a feljelentést tevők egyikével, a miskolci Heffner Attilával, aki állítása szerint még nem kapott hivatalos választ. A táltosként is ismert Heffnert mindenesetre felháborítja a döntés: „Én nem tarthatok szakrális szertartást a Pilisben, mert az a járvány idején tilos, de egy templomban tömegek zsúfolódhatnak össze egy istentiszteleten?” - mutatott rá a kettősségre. Szerinte Orbán Viktornak bocsánatot kellene kérnie felelőtlensége miatt: fittyet hányt a járványügyi előírásokra, a kormány első embereként kockáztatta egészségét - ezzel az ország irányítását – és rossz példát mutatott a nyilvánosság előtt. Sikerült kiderítenünk azt is, hogy a rendőrség milyen indoklással utasította vissza a feljelentést. A Miskolci Rendőr-főkapitányság kérdésünkre jelezte: 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet értelmében vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem számít államilag meghatározott rendezvénynek. Ez azt jelenti, hogy az adott vallási közösség maga dönt arról, hány embert hívnak el egy búcsúztató istentiszteletre – a miskolci esetben pedig „a résztvevők számszerű korlátozás nélkül megjelenhettek”. A templomtól több kilométerre megtartott temetésen viszont már a csak a szűk családi-baráti kör vett részt, külön meghívóval (Orbán Viktor itt is jelen volt). A miskolci kapitányság megvizsgálta az itt készült felvételeket is, és a temetőben szerintük már nem lehettek többen ötven főnél. A rendőrségi válaszban is hivatkozott kormányrendelet is mutatja, hogy az Orbán-kabinet milyen kettős mércét alkalmaz a járványügyi korlátozásokban. Miközben saját lakásunkban sem lehetünk tíz főnél többen, az éttermek, színházak, mozik hónapok óta üresen konganak, egy polgári esküvőn pedig csak a házasulók szűk rokonsága vehet részt, az egyházak gyakorlatilag szabad kezet kaptak a járvány idején, és több száz, de akár több ezer ember is elmehet egy misére, körmenetre. A kormányrendelet csupán kéri, de nem kötelezi a vallási közösségeket, hogy „a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.” Az ügyben megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant, hogy Orbán Viktor mennyire gondolja példaértékűnek miskolci szereplését, nem tartja-e nemzetbiztonsági kockázatnak, hogy oltás és védekezés nélkül beszélt a szertartáson. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért járnak külön előjogok a vallási közösségeknek – és ha 300 ember maszkban együtt lehet egy templomban, miért nem találkozhatnak ugyanennyien megfelelő óvintézkedések mellett a szabad ég alatt. A kérdésekre lapzártáig nem érkezett válasz.  

Pintér Sándor megígérte Stummer Jánosnak, hogy egyeztetnek a Puskás Arénába tervezett alagútról

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.25. 22:12

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A Jobbik politikus közölte, hogy „egy egyenes és karakán beszélgetésen” vett részt a belügyminiszterrel.
Egyelőre nem lesz Orbán-alagút, és ahogy a kormány eddig tervezte, már biztosan nem is lesz – közölte Stummer János, a Jobbik országgyűlési képviselője Facebook-oldalán. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke elmondta, hogy „egy egyenes és karakán beszélgetésen” vett részt Pintér Sándor belügyminiszterrel csütörtökön. A találkozót megelőzően a Jobbik politikusa kedden arról számolt be, hogy a nemzetbiztonsági bizottság fideszes többsége megszavazott egy előterjesztést, amely szerint alagutat építenének a Puskás Arénába, és a beruházást sok évre titkosítanák. Stummer azt állította, hogy olyan papírt kapott, amely szerint Orbán Viktor miniszterelnök akar saját magának alagutat építeni. A Puskás Aréna „kacsának” nevezte a hírt, de közölték, hogy valóban terveznek olyan földalatti VIP-utat, amely külön bejárást biztosít, mert célszerű lenne a védett személyeket jobban elkülöníteni a tömegtől. Stummer János az újabb videóban azt mondta, hogy arra kérte a belügyminisztert, hogy halassza el a kormány a beruházást a 2022-es országgyűlési választásokat követő időszakra. Ha erre nem hajlandó a kormány, akkor azt egy nyílt közbeszerzési eljárásban bonyolítsa le. Azt is kérte, hogy a továbbiakban ne forduljon elő, hogy egy olyan ügy kerül a nemzetbiztonsági bizottság elé, amit nem is kellene titkosítani, és semmilyen titkolnivaló nincsen benne. A képviselő elmondta, hogy a belügyminiszter megígérte neki, hogy szakértői egyeztetést hív össze, amire Stummer is meghívást kap bizottsági elnökként, majd ezután ismét a nemzetbiztonsági bizottság elé kerül az ügy.
A Belügyminisztérium az alábbi közleményben számolt be a találkozóról:   „Megbeszélést folytatott egymással Stummer János országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke és Pintér Sándor, a Nemzetbiztonsági Kabinet elnöke a Puskás Aréna biztonsági aluljárójának megvalósítását célzó beruházásról 2012. február 25-én a Belügyminisztériumban. A megbeszélésen Stummer János kifejtette, hogy nem kapott kellően alapos tájékoztatást a beruházás tartalmi részeiről. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke – jelenlegi ismeretei alapján – több javaslatot tett a beruházással kapcsolatban. A két vezető megállapodott egy szakmai egyeztetés összehívásában, a javaslatok közös áttekintésében.”