Budapest;Városliget;park;

Városliget: az élmény felzabálja a zöldet

Olyan sok épületet, futókört, játszóteret, sportpályát, pavilont, ballonkilátót, miegyebet zsúfolnak a parkba, hogy lassan elveszíti park jellegét.

A Városliget átalakulása immáron visszafordíthatatlannak tűnik. A városi közpark gyorsuló ütemben alakul át tematikus szórakozónegyeddé, némi zölddel körítve. Ahogy Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója mondta a Mandinernek: „a vízióból valóság lett. Ez már nem az árnyas liget, ahová kiülünk egy üveg vörösborral.” Valóban. A projekt még évekre van a befejezéstől, de a városi park már most csak nyomokban fedezhető fel a különféle szórakoztató és sportlétesítmények egymás mellett elszórt egyvelegében.

Az elsők között készült el a kutyás élménypark, amelyből alig két hónap alatt kikopott a fű. Hogy ez ne történhessen meg még egyszer, speciális kutyabarát műfű burkolatot tettek le fű helyett. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint ez is jelzi, hogy rossz az irány. Már a projekt indítása előtt is túlhasznált volt a Liget, ami a létesítmények megnyitása után az elviselhetetlenségig növekszik majd. Baán László, a projekt megálmodója szerint ez nem igaz, a Liget korábban alulhasznosított volt, de a beruházás lezárása után Élménypark, nem liget annyi turistát vonz majd, hogy 10-20 év alatt visszahozza a ráfordított pénzt. (Ez azért a számokat látva erősen kérdéses.)

Látványosságból mindenesetre lesz bőven. A parkban eddig felépült futópálya, illetve a kültéri fitneszparkok és sportpályák mellett megújult a most zárva tartó Vakok Kertje és Mőcsényi Mihály neves tájépítész botanikus kertje is, amelyet tavaly decemberben adtak át, de néhol máris romlásnak indult. Az újjászületett Olof Palme-ház Millennium Háza néven nyitott meg, belsejében egy étteremmel és egy a Városliget aranykorát bemutató új kiállítással, amelybe sikerült becsempészni egy nagy képet Orbán Viktorról, ahogy a Hősök terén Nagy Imre 1989-es újratemetésén beszédet mond.

Hatalmas népszerűségnek örvend a léghajós játszótér, amely egy téli hétköznap délelőtt is tele van. (A szintén Szinyei Merse Pál festménye ihlette ballonkilátót az eddig érintetlen Mimóza-dombon alakítják ki, ahonnan egy 150 méter magasra emelkedő hőlégballonból lehet majd gyönyörködni a panorámában.) A létesítményeket átadásuk óta több mint másfél millióan látogatták meg. A Liget terhelése azonban ennél is nagyobb, mivel a park be nem épített részét eddig csaknem száz alkalommal adta bérbe a Városliget Zrt. például bárányfesztiválra, a Kun Hagyományok Kulturális bemutatójára, filmforgatásra, pörköltfőzésre és őszi ízek vásárára.

A Dózsa György út alatti 800 férőhelyes mélygarázs – tetején a korábban ígért park helyett javarészt kőburkolattal – viszont egyelőre csaknem üresen tátong, ami az ingyenes parkolás visszavonásával és a Néprajzi Múzeum és a Zene Háza megnyitása után megváltozhat. Épülnek az új éttermek, kávézók, a Páva-sziget, a Városligeti Színház, az Új Nemzeti Galéria és az Innováció Háza.

A Városliget egy része most építési felvonulási terület, a másik része végletekig lepusztult. A fű megkopott, kiszáradt, az átültetésre váró vagy már át is ültetett, fakerítéssel körbezárt, pányvával kifeszített öreg fák java szánalmas látványt nyújt. A Néprajzi Múzeum mögött elültetett új fenyőfák többsége kiszáradt. A szintén frissen ültetett többi fáról egyelőre nehéz megállapítani, hogy túlélték-e a telet. 

A fű viszont egy nagyobb eső után ki se látszik a vízből. Az építkezések megkezdése előtti időkben legfeljebb felhőszakadások idején tárult olyan látvány a parklátogatók elé, mint ami most februárban fogadta őket. – Több oka is van ennek. Egyrészt itt mindig is magas volt a talajvíz, hiszen a középkorban itt még mocsár volt. Másrészt az öntözésfejlesztés, a föld alá telepített szikkasztók, talajszondák, záportározók, a hatalmas föld alatti építmények elzárják a föld alatti vizek áramlását. A Liget projekt tervezésekor készült hidrogeológiai modellszámítások csupán a résfalakkal 21 méter mélyre lenyúló Dózsa György úti mélygarázs építése miatt 30–60 cm-es talajvíz-emelkedéssel számoltak. Emellett a felszín egyre nagyobb részére kerül valamiféle burkolat. Egyszerűen nem tud leszivárogni a víz – magyarázza Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő, aki szerint nemcsak a felgyülemlő talajvíz, hanem a föld alatti vízfolyások elzárása miatt kiszáradó talaj is gondot okozhat, megsüllyedhetnek a Dózsa György út másik oldalán álló házak.

Átalakuló számokA kezdetben még 50 milliárdosra becsült projekt teljes költsége 2015-ben már 160 milliárd volt. A Városliget Zrt. vezetője legutóbb 1 milliárd euróról (mai árfolyamon 357 milliárd forint) beszélt. Baán László, a projekt megálmodója pedig már azt mondta a G7-nek a végső árról, hogy „felelősen ilyen szám nem prognosztizálható”. Mindenesetre tavaly év végén a projekt kapott újabb 3,9 milliárdot parkfejlesztésre, idén februárban pedig a gazdaságvédelmi alapból csoportosították át a beruházásra 62,8 milliárdot. A projekt megvalósításából a NER teljes válogatottja kiveszi a részét: Valton-Sectől, Hungarikum Alkuszon, B+N Referencián, a ZÁÉV-en, WHB-n, a Magyar Építőn, a Marketen át egészen a New Land Médiáig. De ez korántsem a teljes névsor. 
Vásárolt elismerésekA Városliget Zrt. mindent elkövet, hogy elhitesse a Liget Projekt szakmailag is kiváló. Ha nem megy másként, akkor fizetnek érte. A Városliget Zrt. 2018-ban különleges építészeti diadalokról számolt be. A Néprajzi Múzeum tervét előbb Európa, majd a világ legjobb középületévé választották, a majdani biodómot pedig Európa legjobb szabadidős épületévé. Csakhogy az előbbi az International Property Awards ingatlanszakmai versenyen kapta az elismerést, amelyen csak Európában 35 „legjobbat” hirdettek. A pályázaton 400–500 ezer forintos nevezési díjjal lehet részt venni. Az utóbbi pedig csak két törökországi épülettel „versenyzett” a címért. De a MIPIM 2017-es ingatlanszakmai kiállításán a Best Futura Mega Project kategóriában a japán Kashiwa-no-ha Smart City nyert, a többi induló helyezéséről a MIPIM nem döntött – azaz a Liget „európai győztesként” tálalása enyhén szólva is vitatható. Tavaly az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) nyerte el az „Európa legjobb középület fejlesztése” díjat. A versenyen 630-2500 font közötti regisztrációs díj befizetése után indulhatnak az épületek, több kategóriában több tucatnyi díjat osztanak. Szinte mindenkinek jut valami. Speciel az OMRRK kategóriájában nem volt más európai versenyző.