Előfizetés

Elhúzódó „agyködöt” is okozhat a koronavírus

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.26. 17:34

Fotó: GARO/Phanie / AFP
Az akár enyhe tünetekkel átvészelt fertőzés idegrendszeri szövődményei hónapokon keresztül is megnehezíthetik a mindennapokat.
Bár a koronavírus elsősorban a tüdőt támadja meg, egyre többet lehet tudni a szívet érintő szövődményeiről, amelyek közül a leggyakoribb a szívizom-gyulladás, és sokan tapasztalnak neurológiai maradványtüneteket is. Van, akinél koncentrációs nehézség, memóriazavar, úgynevezett agyköd -feledékenységgel, a koncentrálóképesség romlásával, de akár tudatzavarral is járó állapot -, másoknál tartós szaglás- és ízérzésvesztés, fejfájás vagy szédülés zavarja hónapokon keresztül a mindennapokat. Ezeket a jelenségek akkor is megjelenhetnek, ha a koronavírus-fertőzés könnyen zajlott le. Azok esetében pedig, akik kórházi kezelésre szorultak, fokozott óvatosság szükséges, hiszen egy francia vizsgálat szerint 120, korábban kórházban ápolt beteg 34 százalékának hónapokkal később is volt memóriazavara, 27 százalék pedig koncentrációs problémákkal küzdött – mondta Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.    A The Lancet Neurology című szakmai folyóiratban megjelent tanulmány alapján a fertőzés elérheti a központi és a perifériás idegrendszert is, ennek megfelelően jelenhetnek meg az olyan szövődmények, mint például a maradandó íz- és szaglásvesztés, az agyhártyagyulladás, a Guillain-Barré szindróma, amelynek tünetei az érzéskiesés, a zsibbadás, az izombénulás és a stroke is. Jelentkezhetnek neurológiai-pszichés tünetek, kognitív zavarok, demencia, gyermekeknél pedig a Kawasaki betegség, amely az érfalak gyulladásával, súlyos tünetekkel járó kórkép. 
„A koronavírus neurológiai szövődményeinek kivizsgálásához szakorvoshoz kell fordulni”

– tette hozzá a szakorvos.

Megdőlt a melegrekord, Kiskunfélegyházán több mint 22 fok volt

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2021.02.26. 17:12

Fotó: Shutterstock
Megvan az új fővárosi hőmérsékleti csúcs is.
Megdőlt az országos és a fővárosi melegrekord pénteken. Bács-Kiskun megyében 22 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet is mértek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán azt írta: „igazán meleg, már-már május végének, június elejének megfelelően meleg” volt pénteken. Mostanáig a február 26-i fővárosi melegrekord 18,9 fok volt, amit 2008-ban rögzítettek. Most ennél több mint 1 fokkal melegebb volt Újpesten. Az új fővárosi napi rekord mostantól 20 fok. Az országos rekord korábban 20,7 fok volt, amit szintén 2008-ban mértek a Baja-Csávoly állomáson. Pénteken az előzetes adatok alapján a meteorológiai szolgálat 28 állomásán mértek magasabb értéket. A legmagasabb érték végül Kiskunfélegyházáé lett 22,4 fokkal.

Hidegfront jön

Az előrejelzés szerint szombaton hidegfront érkezik, hatására több fokkal visszaesik a hőmérséklet. Hajnalra plusz 1 és 7 fok közé hűl le a levegő, de az északi völgyekben gyenge fagy is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 8 és 13 fok között alakul.

„Kitúrták” a kamasz T-rexek a közepes termetű fajokat

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.26. 16:28

Fotó: Shutterstock
A kölyökkutya-méretű apróságok „kegyetlen tinédzserekké” váltak.
A nagytestű húsevő dinoszauruszok, úgy mint a Tyrannosaurus rexek kamaszkorú utódai kiszorították a dinoszauruszközösségekből a riválist jelentő, közepes termetű fajokat–- állapították meg amerikai kutatók. 
„A dinoszauruszközösségek olyanok voltak, mint egy bevásárlóközpontot szombat délután: telis-tele tinédzserekkel”

– mondta Kat Schroeder.

Az Új-Mexikói Egyetem munkatársa, a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezetője hozzátette: „ők tették ki egy-egy faj egyedeinek jelentős hányadát és nagy hatással voltak a közösségek számára elérhető erőforrásokra.” A fosszilis maradványok korlátozottsága ellenére is látszik, hogy a dinoszauruszok nem voltak kifejezetten sokszínűek: csak mintegy 1500 fajuk ismert, miközben a ma élő emlős- és madárfajok száma több tízezerre rúg. A 252 millió évvel ezelőtt kezdődő és 66 millió évvel ezelőtt véget érő mezozoikumban a nagytestű, egytonnás dinoszauruszok fajainak száma jóval meghaladta a kevesebb mint 60 kilogrammot nyomó fajokét. Néhány kutató elmélete szerint mivel még a leghatalmasabb dinoszauruszok is „apró kölykökként” kezdték az életüket, különböző erőforrásokra lehetett szükségük, ahogy növekedtek, elfoglalva az ökoszisztémákat, ahol a kisebb termetű fajok egyébként remekül boldogultak volna. Ennek az elméletnek a teszteléséhez Schroeder és kollégái a világ különböző részein lévő, fosszíliákban gazdag lelőhelyekről származó adatokat, köztük több mint 550 dinoszauruszfajra vonatkozó információkat elemeztek, csoportosítva a fajokat a testméretük, valamint aszerint, hogy hús- vagy növényevők voltak. Megállapították, hogy azokban a dinoszauruszközösségekben, amelyekben megatheropodák - óriási ragadozók, mint a T-rex - éltek, alig akadtak közepes termetű húsevők. „Van egy szembetűnő rés - elenyésző számú 100 és 1000 kilogramm közötti húsevő dinoszaurusz élt azokban a közösségekben, amelyekben voltak megatheropodák” – magyarázta Schroeder. Ezt a rést a jelek szerint a kamaszkorú megatheropodák jelenléte okozta, amelyek 
kölyökkutya-méretű apróságokként kezdték az életüket, majd „kegyetlen tinédzserekké” váltak, mielőtt elérték a felnőttkort.

 A szakemberek konklúzióját alátámasztja a dinoszauruszok sokszínűségének változása az idő előrehaladtával. A 200 millió éve kezdődő és 145 millió éve véget érő jura időszak közösségeiben kisebb rések voltak, míg az azt követő kréta időszak közösségeiben már nagyobbak. Ennek az az oka, hogy a jura időszakbeli tinédzser megatheropodák szinte akkorák voltak, mint a felnőtt példányok, és több volt a növényevő szauropoda, amelyet elejthettek. A kréta időszakot ugyanakkor teljes mértékben a tirannoszauruszok és az abeliszauruszok uralták, amelyek méretüket tekintve rengeteget változtak a felnőtté válásuk során.