Előfizetés

Meghalt Alfredo Quintana, a portugál kézilabda-válogatott kapusa

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.26. 16:10

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Alfredo Quintana 32 éves korában hunyt el.
Hétfői szívmegállása következtében pénteken, 32 éves korában elhunyt Alfredo Quintana, az FC Porto és a portugál férfi kézilabda-válogatott kubai születésű kapusa. Quintana szíve edzés közben állt meg, azóta a Sao Joao Kórház intenzív osztályán ápolták. A kapus Havannában született, 2009-ben költözött Portóba, 2014-ben megkapta a portugál állampolgárságot, és azóta 72 mérkőzésen szerepelt új hazája válogatottjában. Az FC Portónak a Bajnokok Ligájában, a nemzeti csapatnak pedig a tavalyi Európa-bajnokságon és az idén januári világbajnokságon is alapembere volt.

Az örökifjú alpesi síző

Korom Milán
Publikálás dátuma
2021.02.26. 13:30

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP or licensors
A 62 éves alpesi síző Hubertus von Hohenlohe 19. alkalommal vett részt világbajnokságon, jövőre pedig hetedszer indulna olimpián.
„Nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel” – tartja a mondás. A 62 éves Hubertus von Hohenlohe-t is ez az eszme vezérelheti, ugyanis sokkal inkább hasonlítható Eddie, a sashoz vagy a jamaicai bobcsapathoz, mintsem egy nagy bajnokhoz. Ugyanakkor a német főnemesi családból származó mexikói alpesi síző immár a hetedik olimpiájára készül. Kalandos útja Mexikóban kezdődött, ugyanis Mexikóvárosban született, ahol apja a helyi Volkswagennél dolgozott. A herceg – kinek teljes neve Hubertus Rudolph von Fürstenberg-von Hohenlohe-Langenburg – anyja Ira von Fürstenberg hercegnő, apja Alfonso zu Hohenlohe-Langenburg herceg. Anyai ágon ükapja az a Festetics Tasziló herceg volt, aki a keszthelyi kastélyt és parkját a ma ismert méretére kibővíttette. Szülei válása után egy ideig Spanyolországban élt, majd tízévesen egy ausztriai internátusba adták. Innen megszökött, végül osztrák nagynénjénél talált menedéket. A családban volt már hagyománya az alpesi sínek: egyik rokona, Max von Hohenlohe liechtensteiniként 45. volt az 1956-os cortinai olimpia lesiklásában. Ő maga Ausztriában ismerkedett meg a síeléssel, de hamar rájött, osztrákként esélye sincs világversenyeken szerepelni. Éppen ezért szülőhazájának színeiben szeretett volna versenyezni, ebben pedig az sem akadályozta meg, hogy Mexikóban nem volt síszövetség. A problémát gyorsan áthidalta, konzulként dolgozó apja megalapította a helyi szövetséget 1981-ben. Fia már ebben az évben rajthoz állt világkupa versenyeken, azóta összesen hat olimpián (1984, 1988, 1992, 1994, 2010, 2014) és 19 világbajnokságon vett részt. Az 1984-es szarajevói olimpián egyedül ő képviselte szülőhazáját, ráadásul egy 56 éves szünetet tört meg ezzel, korábban Mexikó csak a legelső, 1928-as téli olimpián vett részt, ahová egy bobcsapatot küldött. Legjobb olimpiai helyezése az 1984-es műlesiklásban szerzett 26. hely volt, amelyet több mint százfős mezőnyben érte el. 2006-ban is kvalifikálta magát az ötkarikás játékokra, a Mexikói Olimpiai Bizottság azonban úgy döntött, nem küld egyszemélyes csapatot Torinóba. A 2007-es vb-n a lábát törte, ekkor vissza akart vonulni, de mégis a folytatás mellett döntött. 2010-ben úgy jött össze számára a kvalifikáció, hogy rendezett magának egy a nemzetközi síszövetség (FIS) által hivatalosan elismert versenyt, amelyre nála sokkal jobban rangsorolt sízőket is meghívott. Ezek a síelők, „meglepő módon” nem erőltették magukat, így Hohenlohe előttük végzett, ezzel pedig kellő számú FIS-ponttal rendelkezett. Hohenlohe – aki önmagát csak Prince Hubertusnak hívja – előtt korábban sosem indult 30 év múltával senki olimpián. A korábbi rekord 26 év volt, a Costa Rica-i síelő, Arturo Kinch az 1980-as és a 2006-os olimpián is szerepelt. A különc sportoló egy idő után nemcsak életkorával, különleges síruháival is felhívta magára a figyelmet: a 2010-es olimpián „cowboynak öltözött”, 2014-ben a mariachi zenészek jellegzetes viseletét idézte meg, míg egy világbajnokságon a Juventus labdarúgócsapának zebracsíkos mintáját koppintotta. Művészi projektek sem állnak tőle távol: profi fotós, Pop City Trash című kiállítása 2011 nyarán a Magyar Nemzeti Múzeumban is látható volt. Emellett még a popzenei életben is alkotott maradandót, előbb Royal Disaster, majd Andy Himalaya néven. A nagyközönség legutóbb a február 21-én véget ért alpesi sí vb-n láthatta, ahol a maga 62 évével nem csak a legidősebb volt, de abszolút korrekorder is. Az óriás-műlesiklás kvalifikációjában a 78 célba érkező közül a 75. időt érte, a selejtező legjobbjától közel 43 másodperccel maradt el. A főfutamban aztán már több kockázatot vállalt, amelynek az lett az eredménye, hogy kiesett. „Jó kedvem van, mert ezen a pályán könnyű megsérülni. Elég okos voltam ahhoz, hogy az esésem ellenére fent maradjanak a léceim, így nem lett bajom” – nyilatkozta a bukását követően. Mindez mindenesetre nem szegte kedvét, eltökélt célja, hogy részt vegyen a 2022-es ötkarikás játékokon Pekingben. Az olimpiai korrekord a brit Jon Aikman-Robertson nevéhez fűződik, aki curlingesként 63 évesen és 339 naposan szerepelt az 1924-es játékokon. Hohenlohe a 62. születésnapját február 2-án ünnepelte, így ezt a csúcsot egyelőre nem tudja megdönteni, talán majd 2026-ban.

MTSZ: egyre sötétebb a múlt

Bernau Péter
Publikálás dátuma
2021.02.26. 12:00

Fotó: Adam_Molnar / ALL RIGHT RESERVED
Hamis adóbevallások, trükközések az ÁFÁ-val jellemezték a Magyar Tenisz Szövetség működését az előző vezetés alatt, állapította meg az igazságügyi könyvvizsgáló.
Összesen hét hónapig tartott az a vizsgálat, amelyet a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) tavaly nyáron megválasztott új vezetősége kezdeményezett a szervezet 2015-2019 közötti időszakáról. Horváth János, igazságügyi, adó-, járulék-, könyv- és pénzpiaci, biztosítási, illetve tőkepiaci szakértő húsz oldalas jelentésben foglalta össze lesújtó megállapításait az MTSZ korábbi működéséről. Az MTSZ Szűcs Lajos fideszes politikus elnöki időszaka alatt nem rendelkezett olyan belső szabályzatokkal, melyeket a számviteli törvény kötelező jelleggel előír és melyekkel ellenőrizhető a szövetség gazdálkodása. A belső szabályzatokra fokozottan szükség van (lenne) olyan szervezeteknél, melyek állami támogatásból működnek.  „A számviteli elszámolások vizsgálatakor megállapítottuk, hogy az MTSZ több alkalommal nem tartotta be a számviteli szabályokat, a beszámolók nem a valós képet mutatták az MTSZ gazdálkodásáról – olvasható a szakértői jelentésben. - Az MTSZ nem tett eleget a számviteli törvény azon előírásának, ami alapján a gazdálkodó az üzleti év fordulónapjára vonatkozóan teljes körű – minden eszközt és forrást átfogó – leltárt kell készíteni (Sztv. 66.§ (1)). A leltározás folyamata lehetővé tette volna azt, hogy a jelentős számban előforduló számviteli elszámolási hibák feltárásra kerüljenek az adott üzleti év zárlati munkáinak folyamatában.” Százmilliós nagyságrendű azoknak a befogadott és kifizetett számláknak az összege, melyek mögé nem tettek szerződést, így nem lehet tudni, miért fizetett a szövetség. Az MTSZ tevékenységeit ÁFA-szempontból rosszul sorolták be, ezért a szövetség számos esetben jogtalanul igényelt vissza ÁFÁ-t. A könyvvizsgálói jelentés szerint a szövetség közel 220 millió forinttal kevesebb ÁFÁ-t fizetett a NAV részére, mint amennyit a saját könyvelési adatai alapján kellett volna. Megsértette az MTSZ az áfatörvény rendelkezéseit például a taxiköltségek, üzemanyag-elszámolások, telefonköltségek, autóbérlések esetén, mert a számlák összegéből levonta az ÁFA-tartalmat, ám ezt nem tehette volna meg. Több mint 30 millió forinttal nőtt a bevétele a szövetségnek jogtalanul felszámított ÁFA-val a játék- és versenyengedélyek, nevezési díjak beszedése során. A vizsgálat azt is megállapította, hogy az MTSZ nem vallotta be reklámadó kötelezettségeit, így ezeknek a befizetéseknek sem tett eleget, ez a helyzet önrevíziót követően utólagos befizetéssel orvosolható. Akadt olyan eset is, amikor az MTSZ saját magának okozott anyagi kárt: Fucsovics Márton Davis Kupa-szereplése után Ukrajna ellen a szövetség félmillió forinttal több járulékot fizetett be, mint amennyit a törvény kötelezően előírt. A könyvvizsgáló tizenkét pontban gyűjtötte össze, miket kell azonnal megtennie az MTSZ-nek annak érdekében, hogy működése megfeleljen a számviteli törvény előírásainak. Ezek közé tartozik a belső számviteli szabályzatok elkészítése, az utalványozás rendjének kialakítása, a pénzkezelési tevékenység leválasztása a könyvelési tevékenységről, illetve minden év végén teljes körű leltár elkészítése. A helyi iparűzési adóról semmilyen dokumentumot nem kapott meg a könyvvizsgáló, pedig bevallást akkor is kötelező benyújtani (és ezt nyilvántartani), ha nincs fizetési kötelezettség. Nem volt átlátható a NEK pályáinak bérlése sem, amiről ezt írta a jelentés: „a NEK Edzésközpont Kft. részére térítés nélkül adta használatba az MTSZ az Edzésközpontot, miközben az MTSZ-nek bérleti díjat számlázott a Nemzeti Sportközpontok, vagyis térítés nélkül nyújtotta kapcsolt vállalkozásának az ingatlan bérbeadást, mely könyvelése elmaradt. A NEK Edzésközpont Kft. viszont az Edzésközpont használatáért először 7,5 millió forint értékben, majd 20 millió forint értékben számlázott sportpálya bérleti díjat az MTSZ részére.” Szűcs Lajos, az MTSZ előző elnöke, fideszes politikus ellen eddig nem indult büntetőeljárás, a korábbi főtitkár, Richter Attilával szemben bűnügyi feljelentést tett a szövetség új vezetése. Szűcs tavaly áprilisban 3,5 milliárd forint állami támogatást kért az MTSZ konszolidációjára, a jelenlegi elnökség szerint a hiány a korábban publikált összegnél még nagyobb.     

Könyveletlen kölcsönök

A szövetség korábbi vezetése idején 2018 december és 2019 december között a könyvvizsgálói jelentés szerint 27,5 millió forint kölcsönt adtak az MTSZ munkatársai a szervezetnek, ám ezekről sem visszaigazolt egyenlegközlő nem áll rendelkezésre, sem a kölcsönkamatokat nem könyvelték le. A legnagyobb összeget, 19,8 millió forintot Richter Attila adta, aki ebből 1,5 milliót kapott vissza a könyvvizsgálói jelentés szerint. A vizsgálat megállapította, hogy a kölcsönök visszafizetéséről szóló pénztárbizonylatokat Richter Attila rendszeresen nem írta alá.