Puskát, bombát tessék! – A fegyverkezést is erősíti a pandémia

A világ úgy szórja a pénzt a hadseregekre, mintha nem lenne holnap. Lehet, hogy nem is lesz, az atomrakéták is sokasodnak.

A Föld országai tavaly 1830 milliárd dollárt fordítottak védelmi kiadásokra, 3.9 százalékkal többet, mint az előző évben. Mindezt a koronavírus pandémia és az általa okozott világméretű gazdasági visszaesés közepette – állapította meg éves jelentésében a londoni Nemzetközi Stratégiai Kutatások Intézete (IISS). A katonapolitikai kutatásokra szakosodott világhírű központ szerint a világjárvány éppenséggel hozzájárult az országok közötti bizalmatlansághoz, míg a gyorsuló fegyverkezés másik oka a „szokásos” nagyhatalmi versengésben keresendő. Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok például felmondta a Nyitott égbolt megállapodást és kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták számát korlátozó INF egyezményből.

2020-ban folytatódtak a fegyveres konfliktusok Líbiában, Szíriában és Jemenben, nem sikerült enyhíteni a feszültséget Kelet-Ukrajnában és új háborús gócok is jelentkeztek, például Etiópia Tigré tartományában és Hegyi-Karabah körül. Ezzel együtt továbbra is kiemelkedik az Egyesült Államok szerepe: egymaga adja a világ védelmi kiadásainak 40.3 százalékát (738 milliárd dollár). A második helyen Kínát találjuk, amely 5.2 százalékkal, 193.3 milliárd dollárra növelte katonai költségvetését, elsősorban új hadihajókra és repülőgépekre költve a növekményt. (Az ázsiai óriás esetében nem egyértelmű a számítás, a stockholmi székhelyű SIPRI például már 2019-es katonai büdzséjét is 261 milliárd dollárosra becsülte.) Peking elsődleges célja a dominancia megszerzése a partjaihoz közeli tengereken, de ezzel párhuzamosan nem mondott le a fegyveres erőinek az országtól távoli bevethetőségére irányuló fejlesztésekről sem. Az IISS listáján Kínát a másik ázsiai szuperhatalom, India követi. Kettejük között az elmúlt hónapokban halálos kimenetelű határvillongásokra került sor – igaz, ezek során mindkét oldal tartózkodott a lőfegyverek bevetésétől, nem is beszélve a nehézfegyverzetről.

India 64.1 milliárd dollárral leszorította a dobogóról a rögtön a hetedik helyre visszacsúszott Szaúd-Arábiát, amely a 2019-es 78.4 milliárd helyett tavaly „csak” 48.5 milliárdot költött, miközben még egy közvetett háborút is folytatott Jemenben Irán helyi szövetségesei ellen. Az ötödik helyezett Oroszországot (60.6 milliárd) pedig még az Egyesült Királyság is megelőzte (61.5 milliárd), bár a három ország között minimális a különbség – legalábbis, ami a pénzügyileg kimutatható, hivatalos védelmi erőfeszítéseket illeti, mert az oroszok esetében egyre inkább figyelembe kell venni a nehézfegyverzettel és vadászgépekkel is ellátott, Wagner nevű zsoldoshadsereget.

A NATO tagállamai amúgy láthatóan komolyan vették Donald Trumpnak az amerikai szerep csökkentésére vonatkozó fenyegetéseit: a 29 tagállamból tavaly már hét elérte a 2024-re kitűzött célt, a GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést.

A 171 országra kiterjedő jelentés legijesztőbb része alighanem az Észak-Koreával foglalkozó fejezet. Eszerint a diktatúrának már legalább nyolc, több nukleáris robbanófejjel ellátott, interkontinentális rakétája van. Az egymillió 280 ezer főt számláló fegyveres erők felszerelése 3500 harckocsi, 5500 rakéta-sorozatvető, 71 tengeralattjáró és 545 harci repülőgép. Az IISS kiadványát könyv formátumban 680.11 dollárért azaz több mint 204 ezer forintért kínálja az Amazon internetes kereskedőház.