Előfizetés

Egyre sürgetőbb kérdés a teljes iskolazárás

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.03.01. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Döntéshozói szinten sincs egyetértés arról, hogy valamennyi köznevelési intézmény átálljon-e digitális munkarendre.
Egy hét alatt majdnem a duplájára emelkedett azoknak az általános iskoláknak a száma, ahol valamilyen járványügyi intézkedést kellett hozni koronavírus-fertőzések miatt. Február 19-én, pénteken még 277 iskola volt érintett az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunknak küldött tájékoztatása szerint, egy héttel később, február 26-án pedig már 516 olyan iskoláról számolt be az operatív törzs, ahol rendkívüli szünetet, illetve egy-egy osztályban vagy az egész intézményben digitális munkarendet kellett elrendelni – ez az általános iskolák mintegy 17 százaléka. Nagy Erzsébet általános iskolai tanár, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pécsi ügyvivője szerint a járványügyi szabályokat nehéz betartani az iskolák falain belül – elmondása szerint náluk 25-28-an ülnek egy 20 fős osztályteremben – de a jó idő beköszöntével az iskolai és a közterületi játszótereken is egyre nagyobb a tömeg. Bár a Nemzeti Népegészségügyi Központ tavaly májusban kiadott egy útmutatót a játszóterek üzemeltetéséhez és használatához járványhelyzet idejére, de a legtöbb higiénés és távolságtartással kapcsolatos szabály valóban betarthatatlannak tűnik. Nem meglepő, hogy számos önkormányzat döntött úgy, inkább lezárják a játszótereket – például Kazincbarcikán még most is tilos a játszóterek látogatása. Sok helyen azonban feloldották a tiltást. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Gödöllő polgármestere, Gémesi György lapunknak azt mondta: Gödöllőn látogathatók a játszóterek, de a maszkviselést – mint minden közterületen – kötelezővé tették. A héten pedig megvitatják, szükségesek-e további szigorítások. Ugyanakkor szerinte ebben a kérdésben is az operatív törzsnek kellene egységes döntést hoznia. A PDSZ pénteken levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt rendeljen el digitális munkarendet valamennyi köznevelési intézményben és a szakképzés területén. Úgy tűnik azonban, hogy ennek szükségességéről döntéshozói szinten sincs egyetértés. A hvg.hu érdeklődésére az operatív törzs pénteken azt közölte, a teljes iskolai lezárást az adatok még nem támasztják alá. Néhány órával később, a Hír TV péntek esti műsorában Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője viszont már arról beszélt, a járványügyi adatok szerint a gyerekek körében erőteljesen terjed a fertőzés, ezért megfontolandó lenne, ha egy rövid időre – két hétre – az iskolák minden évfolyamán átállnának digitális oktatásra. Vasárnap lapunk is érdeklődött a Koronavírus Sajtóközpontnál, Galgóczi Ágnes nyilatkozata után változtattak-e álláspontjukon, de megkeresésünkre ugyanazt a választ kaptuk, mint a hvg.hu: szerintük a teljes lezárás szükségességét az adatok továbbra sem támasztják alá, de az operatív törzs és a kormány folyamatosan nyomon követi a járványhelyzet alakulását, és indokolt esetben meghozza a szükséges döntéseket. Nagy Erzsébet szerint ebből az látszik, hogy – mint fogalmazott – „nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal”. Mint mondta, a kormány járványügyi intézkedéseit eddig is leginkább a káosz jellemezte, de a fentiekből az is kitűnik, hogy nem a szakértői javaslatok és a járványügyi adatok alapján, hanem politikai alapon mérlegelnek. – Erre már nagyon nincs idő, az iskolákat már rég be kellett volna zárni – vélekedett. Hozzátette: tapasztalatai szerint a „szükséges döntések” is egyre lazábbak, például a tanárok, iskolai dolgozók tesztelését már mindenki elfelejtette, pedig ha ez szervezetten zajlana, sokkal több esetre derülhetne fény. Emlékeztetett: legutóbb a karácsonyi szünet utolsó hétvégéjén volt lehetőség a pedagógusok széleskörű tesztelésére.

Egyre többen kerülnek lélegeztetőgépre

Meredek emelkedésnek indult azoknak a kórházba került koronavírusos betegeknek a száma, akik mesterséges lélegeztetésre szorulnak. A koronavirus.gov.hu oldalon vasárnap közölt adatok szerint 524-en voltak lélegeztetőgépen (ez a kórházban kezelt koronavírusos betegek mintegy 10 százaléka), 42-vel többen, mint egy nappal korábban. Számuk egy hét alatt 158-al nőtt. Legutóbb tavaly december közepén volt hasonló mértékű a gépi lélegeztetésre szorulók száma. A Covid-19 fertőzést összesen 4469 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki, így a beazonosított fertőzöttek száma 428 599 főre nőtt. Az elhunytak száma 14 974 főre emelkedett. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a közmédiának nyilatkozva azt mondta: egyre csökken a súlyos betegek átlagéletkora, gyakrabban kerül kórházba olyan 40-50 éves ember, akinek semmilyen alapbetegsége nem volt. Véleménye szerint Magyarországon már 2,5 millió ember beoltásával befolyásolni lehetne a járványt, esetleg így már csökkenne a fertőzésszám. Vasárnap beoltották Orbán Viktor miniszterelnököt is a kínai Sinopharm vakcinával. 

Tovább gyorsítanák az építkezések engedélyezését

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.03.01. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kiemelt beruházások további gyorsítása lehet az egyik célja az önkormányzatok építésügyi jogköreit átalakító új jogszabály-tervezetnek.
Már július elsején életbe lép(het)ne az a jogszabály, amely az önkormányzatok építésügyi jogköreinek átalakításáról szól – derül ki a Népszava birtokába jutott törvénymódosítás-tervezetből, illetve a döntést előkészítő dokumentumból. Az önkormányzatokkal a jogszabályt előkészítő Miniszterelnökség nem is egyeztet. Az viszont egyértelmű, hogy sokkal többről van szó az építési törvény módosításánál. A benyújtani kívánt salátatörvény összesen 31 törvény megváltoztatására tesz javaslatot. A 82 paragrafusból álló tervezetbe a bányászatról szóló jogszabálytól a személyi jövedelemadóra, a vízgazdálkodásra, a közlekedésre, az egyenlő bánásmódra, a vasútra, a kiemelt beruházásokra, a Tisza-völgyi árvízbiztonságra vonatkozó rendelkezésektől egészen az építésügyi, településkép-védelmi és építési törvényig minden településrendezéssel érintett jogszabályt belevettek.
A kormány az önkormányzatok egész építésügyi-településrendezési szabályalkotó rendszerét átalakítaná. Nem is gondolnánk, mennyi minden fér bele ebbe az utak átminősítésén, a fakivágáson, a bányaterületek bővítésén át a szennyvízelvezetésig, az örökségvédelem tartalmi elemeitől, a klímaváltozásig, a Balaton parti sétány meghatározásán át a tömeges bevándorláshoz kapcsolódó építési követelményekig. Még az olyan – az egész ország településfejlesztésének szabályozásához képest részletkérdésnek tűnő – beruházásokra is külön paragrafus jut, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója, a Normafa Park, illetve a Városliget megújítása. A tervezet 28 oldalon át sorolja az esetenként valóban csak formai változtatásokat. Az általános indoklás szerint a cél az építésügyi szabályozás egyszerűsítése, az építkezések felgyorsítása. Jó precedensként említik, hogy az építési hatósági eljárás ma már egy hónapot se tesz ki, miközben a különféle településrendezési koncepciók és sratégiák elkészítése akár évekig húzódhat. A törvényjavaslat értelmében a jelenlegi hat településfejlesztési és -rendezési dokumentum helyett a jövőben csak kettőt kell elkészíteniük az önkormányzatoknak: egy fejlesztési és egy rendezési tervet. Ezek együtt alkotják majd a településtervet. Ezek tartalmi elemeit később a kormány rendeletben határozza meg. A kormány ugyanakkor felhatalmazást kap arra, hogy bizonyos helyzetekben meghatározza például a telekalakítás, a beépítés mértékének részletes szabályait és kijelölje az eljáró közigazgatási szervet. Érdekes új fogalom a „beteltségi igazolás”, miszerint új területet csak akkor lehet beépítésre kijelölni, ha a korábban erre szánt telkek már beépültek, ennek eldöntése az önkormányzat feladata. A jogszabálytervezethez csatolt indokláson kívül készült egy másik alátámasztó dokumentum is, amelyből kissé könnyebb a háttérben meghúzódó mozgatórugókra következtetni. Ebben az okok között a klímavédelem céljainak településfejlesztési gondolkodásba való beemelésének, illetve az önkormányzatok adminisztratív terheinek csökkentésének dicséretes célja szerepel. Előnyként említik például az eseti szabályozási módosítások (lásd például erkély a Karmelita kolostorra) és a kiemelt, közérdekű beruházások (stadionok és még annyi minden más) gyorsabb megvalósítását. Egy Mészáros, Tiborcz, Garancsi, Adnan Polat uralta ingatlanfejlesztési piac esetében ez azért ad némi tápanyagot a továbbgondolásra. Az egyszerűsítés célját minden Népszava által megkérdezett szakember örömmel fogadta. Azt már kevésbé, hogy rendkívül gyorsan változnak az építésügyi jogszabályok, amellyel az önkormányzatok jó része képtelen lépést tartani. Abban egyetértettek, hogy a lényeg a részletes szabályokat tartalmazó kormányrendeletben lesz. Emlékezzünk csak a településkép védelmi törvényre, amelynek nyomán a kormány egy rendelettel bedarálta a köztéri reklámokat és gyakorlatilag kénye-kedve szerint átrendezte a köztéri reklámpiacot. A szakemberek szerint az építéshatósági jogkörök kormányhivatalokhoz telepítésének számos negatív hatása is csak hónapok múltán látszik. Az előzetes kontroll és a szomszédok értesítési kötelezettségének hiánya sok-sok stikában felhúzott palotácskát eredményez. – A tervezett módosításról a múlt héten tájékoztatta az elnökséget Füleky Zsolt helyettes államtitkár. Ígérete szerint hamarosan szakmai párbeszéd indul a tárgyban, de egyelőre sem a tervezett jogszabály szövegét, sem a jogszabálymódosítás menetrendjét nem kaptuk meg – válaszolta a Népszava kérdésére Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöke. Ez csupán azért elgondolkodtató, mivel Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón ezt a szakmai grémiumot nevezte meg az egyeztetésbe bevont szervezetek közül. Salamin örült, hogy ilyen fontossá vált a MUT a döntéshozók számára. A részletek hiánya miatt azonban egyelőre általánosságban annyit fűzött a kormányzati elképzeléshez, hogy üdvözli a településrendezési eszközök körének szűkítését, az egyszerűsítést és úgy véli, időszerű volt hozzányúlni a szabályozáshoz. A Füleky által elmondottakból nem lehet kiolvasni önkormányzati jogköröket csorbító törekvést. 

Csatavesztések a vírusháborúban

Hargitai Miklós Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.03.01. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Milyen okok vezettek oda, hogy a harmadik hullámra a terjedési sebességet és a halálozási arányt nézve is a legrosszabb helyzetű országok közé kerültünk?

1. A járványügy intézményrendszerének felszámolása

Nem mai történet, de a mára is közvetlenül hatással van: a mindent központosítani igyekvő Orbán-kormány 2016-ban a bürokráciacsökkentés jelszavával felszámolta az önálló Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ), és benne Európa egyik lehatékonyabb, sok évtizedes múltú járványügyi szervezetét. Az ÁNTSZ-t öt intézmény alkotta: Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI), Országos Közegészségügyi Központ (OKK), Országos Epidemiológiai Központ (OEK), Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI). Ezek az átszervezés során mind átalakultak vagy más intézményekbe (esetenként az egészségügyet felügyelő minisztériumba) olvadtak, ami szakemberek sokaságának elvándorlásával, a laborkapacitás szűkítésével, a felelősségek megkérdőjelezésével járt. Két éven belül kiderült, hogy a kormány által kierőszakolt struktúra működésképtelen, ezért 2018 végén új átalakítást jelentettek be, amely 2019-ben meg is kezdődött. A 2020 februárjában jelentkező világjárvány így szétzilált, korlátozottan működőképes állapotban találta a hazai népegészségügyet, aminek közvetlen következménye, hogy a kontaktkutatásban és a tesztelésben látványosan alulteljesítünk még regionális összehasonlításban is.

2. Szakmai helyett politikai irányítás

Miközben számos európai országban az állami járványvédelem vezetője irányít, Magyarországon a védekezést a jogi végzettségű, kizárólag politikai munkatapasztalattal rendelkező miniszterelnök vezérli, néha a hozzá befutó (a külvilág számára átláthatatlan) információk, néha az ösztönei alapján. Ebből az irányítási rendből következik, hogy a védekezés „arcául” választott tiszti főorvossal rendszeresen a szakmai evidenciákkal vagy a saját, néhány nappal korábbi álláspontjával ellentétes állításokat mondatnak ki, hiszen mindig igazodnia kell a miniszterelnök gyorsan változó véleményéhez. A járvány kezdete óta soha nem fordult elő, hogy Müller Cecília ne követte volna le azonnal, kritika nélkül a kormányfő akár 180 fokos fordulatát egy-egy szakmai kérdésben – az iskolabezárástól a maszkviselés szükségességén át a tesztelés indokolt mértékéig –, ami abszolút egyedülálló Európában.

3. Kommunikációs hadviselés

A kormány a járvány kezdetén centralizálta a járványhelyzettel kapcsolatos adatok gyűjtését és közreadását, ami szintén európai unikum. A tényközlés és az átlátható tájékoztatás szempontjait felülírják a politikai érdekek, aminek a veszélyessége épp most kezd kézzelfoghatóvá válni. A kormány által közölt adatok gyakori ellentmondásossága erősíti a bizalmatlanságot és a járványszkepticizmust (minden bizonnyal az oltásellenességet is), ugyanakkor gyengíti a védekezés hatását: megfelelő területi bontású, rendszeresen frissülő számok nélkül nem lehet követni a járvány előrehaladását, az egyes helyi védekezési stratégiák hatásosságát, az új mutációk terjedését (ami természetesen a tesztkapacitás hiányával is összefügg). Az emberek a lokálisan olykor kiugró kockázatokkal sincsenek tisztában, ami nem ösztönöz a korlátozások betartására.

4. Káosz az oltások körül

Ha a kommunikációs ráfordítások arányából következtetni lehet, akkor a kormány első számú célja az oltásokkal kapcsolatban az EU iránti bizalom aláásása, illetve az Oroszország és Kína irányába történő gesztusgyakorlás – minden egyébre nagyságrendekkel kevesebb erőforrás jutott. Eközben ma sincs olyan áttekinthető és számonkérhető oltási terv, amelyhez az oltóprogram végrehajtói következetesen tartanák magukat. Az oltópontok kialakítása megkésett és esetleges, miközben a kormány által erőltetett, ebben a formában semelyik másik EU-tagállamban nem létező (és láthatóan főleg kampánycélokra használt) regisztráció még a szakminisztérium álláspontja szerint is lassítja az oltóprogramot.

5. A védekezés következetlenségei

A nemzetközi tapasztalatok szerint a vírus terjedését társadalmi szinten a behurcolás megakadályozásával (határzár), az emberek közötti kontaktusok számának csökkentésével (korlátozások), a maszkviseléssel és a fertőzöttek kiszűrésével (tesztelés, kontaktkutatás) lehet hatékonyan fékezni. A kormány ugyanakkor ezt az eszközrendszert szelektíven és következetlenül használja. A határzár nem vonatkozik a politikusokra, a sportolókra, az üzletemberekre, a magukat üzletembernek mondókra – így könnyen kijátszható –, a vendégmunkásokra stb. A magyar vakciaútlevélből épp most törlik az oltóanyag fajtájára vonatkozó sort, amitől a dokumentum mindenre használható lesz, az utazást kivéve. A korlátozásokban kevés a logika, az iskolaigazgatók számára például máig nincs egyértelmű eljárásrend arra az esetre, ha egy-egy intézményben felbukkan a vírus – azaz nem tudják, mikor kell vagy lehet bezárni, mi a teendő azok kontaktjaival, akik igazolt fertőzés miatt otthon maradnak. Annak alapján, hogy a pedagógusok egyötöde már megfertőződött, az oktatási rendszer jelenleg a vírus terjedésének egyik gócpontja. A maszkviselés és a tesztelés fontosságát hosszú időn át a kormány is kétségbe vonta, a tesztelésről ma is ellentmondásos üzeneteket közöl. A kontaktkutatásról a második hullám elején vallották be hivatalosan, hogy összeomlott, de abban a formájában, ahogyan a sikeresen védekező országokban alkalmazták, a járványügy szétesett állapota és a tesztkapacitások hiánya miatt valójában soha nem alkalmazták.

6. Ritmustévesztés

A kormány járványügyi intézkedéseit rendre látványos ritmus- és aránytévesztések kísérik, demonstrálva, milyen az, amikor a járványügy helyett a politika irányít. Ezt az első hullámban az iskolabezárás körüli fejetlenség és az értelmetlen méretű kórházkiürítés, a másodikban a lélegeztető gépek túlrendelése (és minden más felkészülési/védekezési lépés elhanyagolása) jelezte. Most, a harmadik hullámban pedig az, hogy a kormány heteken át, még a „nemzeti konzultációról” szóló kommunikáció kezdetén is az újranyitást készítette elő – a most futó kormányhirdetések még mindig az újraindításról szólnak –, miközben épp satuféket kényszerülnek húzni (a járvány kezdete óta immár harmadszor) a drámai fertőzési és halálozási adatok miatt. Az egymást és a valóságot cáfoló üzenetek újra elbizonytalanítják a lakosságot, és nem segítik a minden bizonnyal ismét szükségessé váló szigorítások elfogadását. – Hargitai Miklós 

Közel 700 ezer embert már beoltottak

A tegnap közölt adatok alapján eddig 677 682 embert oltottak be, közülük 249 499-en már a második oltásukat is megkapták. Uniós beszerzésből – a koronavirus.gov.hu-n található tájékoztatás szerint – Magyarország összesen 19 737 710 adag oltóanyagra számít, amelyből 983 245, az összes mennyiség öt százaléka érkezett meg a múlt hétig. Egyelőre a Pfizer-BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca készítményei érkeznek, és amennyiben megkapja rá az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, a Janssen és a CureVac is szállíthat. Keleti vakcinaként a Szputnyik és a Sinopharm áll rendelkezésre: ezekből 7 millió adagot kötött le a kormány, amelyből 695 600 érkezett a múlt hétig, a megrendelt közel tíz százaléka. Hogy mennyit költ az állam a beszerzésre, az nem nyilvános adat. A kormányzati szereplők meglehetősen talányosan fogalmaznak akkor is, ha pénzről van szó. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője egy kormányinfón közölte, hogy a kínai vakcinából egy oltóanyag ára 10 ezer forint felett van, míg Szijjártó Péter külügyminiszter az ATV-n beszélt arról, hogy az orosz Szputnyik vakcinából a két dózis kevesebb, mint 20 dollárba (6000 forint) kerül. A portfolio.hu összesítése szerint dózisonként a Pfizer alapára 4144, a Modernáé 9176, az AstraZenecáé 1480, a Szputnyiké 1776, a Sinopharmé 18 362 forintba kerül. Ezek a legalacsonyabb árak, amelyek országonként eltérhetnek. Közben az RTL Klub azt közölte, hogy a Modernánál lekötött készletnek csupán a felét hívta le a kormány, mert túl drágának találta – ugyanez a kifogás a kétszer annyiba kerülő kínai vakcinával kapcsolatban nem merült fel.  

Az éberség fél egészség

Az időben meghozott és határozott döntések életet mentenek – ez a koronavírus-járvány eddigi tanulsága. Általánosságban kijelenthető, hogy azok az országok védekeztek sikeresebben, amelynek vezetői hamar felismerték a veszélyt, és az éberségük a későbbiekben sem lankadt. A pandémia kiindulópontján Kínában a hatóságok eleinte megkísérelték eltusolni a járványt, elhallgattatni az orvosokat, kozmetikázni az adatokat. A döntéshozók azonban később korrigáltak, Vuhanban drákói szigorú lezárásokkal megfékezték a vírust. Az ázsiai országban azóta minden kisebb fertőzési góc megjelenését vészhelyzetként kezelik, néhány tucat megbetegedés észlelésekor milliókat tesztelnek le, ennek köszönhetően a világ legnépesebb nemzetét gyakorlatilag elkerülte a második hullám. Más távol-keleti országok is hasonló stratégiát követnek, gyors közbelépésekkel akadályozzák meg a súlyosabb bajt – a csaknem 100 milliós lélekszámú Vietnámban például nyár közepén hatalmas erőfeszítésekkel reagáltak a hatóságok az esetszámok kisebb megugrására – lezárásokkal és kontaktkutatással elérték, hogy 50 napi fertőzött legyen az akkori hullám csúcspontja. A szintén sikertörténetnek számító Új-Zélandot is éberség jellemzi: szombaton egy pozitív teszt miatt zárták le a másfélmilliós Aucklandot. Az Egyesült Államok viszont éppen ennek az ellenkezője valósult meg Donald Trump idején: az elnök hivatala ideje végéig nem vette komolyan a koronavírust, fogcsikorgatva ugyan rábólintott egyes intézkedésekre, de azokat túl hamar oldatta fel, ezáltal még az első hullám sem csengett le, amikor a második már megkezdődött, ennek hatására mostanra több mint félmillió amerikai vesztette életét a járványban. Trump vélhetően azért is kezelte ennyire félre a válságot, mert azt hitte, hogy választania kell az életek vagy a gazdaság megmentése között. Rengeteg döntéshozó csúszott ebbe a hibába, pedig egy hamis dilemmáról van szó: azok az országok, ahol a gazdaságra tekintettel halogatták az intézkedéseket, valójában még súlyosabb károkat szenvedtek el. Kiváló példa erre az Egyesült Királyság, ahol tavasszal az utolsók között vezettek be országos lezárásokat, a második negyedévben mégis nagyobb mértékben csökkent a GDP, mint az előbb lezáró Franciaországban vagy Olaszországban, miközben lakosságarányosan többen haltak meg a járványban. Ősszel viszont egész Európa késlekedett. Különösen az első hullámot viszonylag enyhén megúszó országok kormányai – köztük hazánké is – próbálták addig nyitva tartani a gazdaságot, amíg csak lehet. Ez viszont egy súlyosabb fertőzési hullámot eredményezett, amely a vírusmutációk révén mostanra újra erőre kapott. A döntéshozók tétovázása következtében mostanra Európa jelentős részében már csak a megfelelő mértékű átoltottság jelent kiutat a lezárásokból. – Rostoványi András