települések;építkezések;engedély;

2021-03-01 06:20:00

Tovább gyorsítanák az építkezések engedélyezését

A kiemelt beruházások további gyorsítása lehet az egyik célja az önkormányzatok építésügyi jogköreit átalakító új jogszabály-tervezetnek.

Már július elsején életbe lép(het)ne az a jogszabály, amely az önkormányzatok építésügyi jogköreinek átalakításáról szól – derül ki a Népszava birtokába jutott törvénymódosítás-tervezetből, illetve a döntést előkészítő dokumentumból. Az önkormányzatokkal a jogszabályt előkészítő Miniszterelnökség nem is egyeztet.

Az viszont egyértelmű, hogy sokkal többről van szó az építési törvény módosításánál. A benyújtani kívánt salátatörvény összesen 31 törvény megváltoztatására tesz javaslatot. A 82 paragrafusból álló tervezetbe a bányászatról szóló jogszabálytól a személyi jövedelemadóra, a vízgazdálkodásra, a közlekedésre, az egyenlő bánásmódra, a vasútra, a kiemelt beruházásokra, a Tisza-völgyi árvízbiztonságra vonatkozó rendelkezésektől egészen az építésügyi, településkép-védelmi és építési törvényig minden településrendezéssel érintett jogszabályt belevettek.

A kormány az önkormányzatok egész építésügyi-településrendezési szabályalkotó rendszerét átalakítaná. Nem is gondolnánk, mennyi minden fér bele ebbe az utak átminősítésén, a fakivágáson, a bányaterületek bővítésén át a szennyvízelvezetésig, az örökségvédelem tartalmi elemeitől, a klímaváltozásig, a Balaton parti sétány meghatározásán át a tömeges bevándorláshoz kapcsolódó építési követelményekig. Még az olyan – az egész ország településfejlesztésének szabályozásához képest részletkérdésnek tűnő – beruházásokra is külön paragrafus jut, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója, a Normafa Park, illetve a Városliget megújítása. A tervezet 28 oldalon át sorolja az esetenként valóban csak formai változtatásokat.

Az általános indoklás szerint a cél az építésügyi szabályozás egyszerűsítése, az építkezések felgyorsítása. Jó precedensként említik, hogy az építési hatósági eljárás ma már egy hónapot se tesz ki, miközben a különféle településrendezési koncepciók és sratégiák elkészítése akár évekig húzódhat.

A törvényjavaslat értelmében a jelenlegi hat településfejlesztési és -rendezési dokumentum helyett a jövőben csak kettőt kell elkészíteniük az önkormányzatoknak: egy fejlesztési és egy rendezési tervet. Ezek együtt alkotják majd a településtervet. Ezek tartalmi elemeit később a kormány rendeletben határozza meg. A kormány ugyanakkor felhatalmazást kap arra, hogy bizonyos helyzetekben meghatározza például a telekalakítás, a beépítés mértékének részletes szabályait és kijelölje az eljáró közigazgatási szervet. Érdekes új fogalom a „beteltségi igazolás”, miszerint új területet csak akkor lehet beépítésre kijelölni, ha a korábban erre szánt telkek már beépültek, ennek eldöntése az önkormányzat feladata.

A jogszabálytervezethez csatolt indokláson kívül készült egy másik alátámasztó dokumentum is, amelyből kissé könnyebb a háttérben meghúzódó mozgatórugókra következtetni. Ebben az okok között a klímavédelem céljainak településfejlesztési gondolkodásba való beemelésének, illetve az önkormányzatok adminisztratív terheinek csökkentésének dicséretes célja szerepel. Előnyként említik például az eseti szabályozási módosítások (lásd például erkély a Karmelita kolostorra) és a kiemelt, közérdekű beruházások (stadionok és még annyi minden más) gyorsabb megvalósítását. Egy Mészáros, Tiborcz, Garancsi, Adnan Polat uralta ingatlanfejlesztési piac esetében ez azért ad némi tápanyagot a továbbgondolásra.

Az egyszerűsítés célját minden Népszava által megkérdezett szakember örömmel fogadta. Azt már kevésbé, hogy rendkívül gyorsan változnak az építésügyi jogszabályok, amellyel az önkormányzatok jó része képtelen lépést tartani. Abban egyetértettek, hogy a lényeg a részletes szabályokat tartalmazó kormányrendeletben lesz. Emlékezzünk csak a településkép védelmi törvényre, amelynek nyomán a kormány egy rendelettel bedarálta a köztéri reklámokat és gyakorlatilag kénye-kedve szerint átrendezte a köztéri reklámpiacot.

A szakemberek szerint az építéshatósági jogkörök kormányhivatalokhoz telepítésének számos negatív hatása is csak hónapok múltán látszik. Az előzetes kontroll és a szomszédok értesítési kötelezettségének hiánya sok-sok stikában felhúzott palotácskát eredményez.

– A tervezett módosításról a múlt héten tájékoztatta az elnökséget Füleky Zsolt helyettes államtitkár. Ígérete szerint hamarosan szakmai párbeszéd indul a tárgyban, de egyelőre sem a tervezett jogszabály szövegét, sem a jogszabálymódosítás menetrendjét nem kaptuk meg – válaszolta a Népszava kérdésére Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöke. Ez csupán azért elgondolkodtató, mivel Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón ezt a szakmai grémiumot nevezte meg az egyeztetésbe bevont szervezetek közül. Salamin örült, hogy ilyen fontossá vált a MUT a döntéshozók számára. A részletek hiánya miatt azonban egyelőre általánosságban annyit fűzött a kormányzati elképzeléshez, hogy üdvözli a településrendezési eszközök körének szűkítését, az egyszerűsítést és úgy véli, időszerű volt hozzányúlni a szabályozáshoz. A Füleky által elmondottakból nem lehet kiolvasni önkormányzati jogköröket csorbító törekvést.