Bonta Miklós;
infláció;átlagbér;
2021-03-01 06:33:01
Nem szükséges nemzeti konzultációt tartani, anélkül is sejthetjük, vajon a bérből és fizetésből élők elhiszik-e: 2020 decemberében már közel 450 ezer forint volt az alkalmazásban állók havi, bruttó átlagkeresete. Legalábbis a KSH szerint. Borítékolható, hogy a válaszadók többsége kételkedik ebben.
Persze a statisztikusok előadhatják, hogy ők csak azokat vették figyelembe, akik teljes munkaidőben, vagyis napi 8 órán át dolgoznak, egy legalább öt fős munkahelyen. S ha ez a valóság, amiben aligha kételkedhetünk, akkor a kormány által sokat hangoztatott négy és félmillió alkalmazottból 750 ezren akadnak olyanok, akiknek a havi keresményét korántsem jótékony homály fedi. Az viszont közelebb járhat igazsághoz, hogy a kedvezmények nélkül számolt éves, nettó átlagkereset - vagyis az, amennyi a
többnyire már csak virtuálisan létező fizetési borítékban megtalálható - havi 268 400 forint körül járhatott.
Viszont ha telhetetlenek vagyunk, és még közelebb kívánunk jutni a teljes igazsághoz, akkor nem árt kézbe venni a KSH-nak a napokban egy közérdekű adatigénylésre adott válaszát, amelyből kiderült, hogy egy évvel korábban, tehát 2019-ben 75 480 forinttal volt magasabb az átlagos bruttó bér, mint a medián. Vagyis az az érték, amely azt mutatja, hogy ha minden keresőt sorba állítanának, akkor az éppen középen állónak mennyi lenne a havi bére. Azóta már hozzávetőleg 82 ezer forint lehet a különbség, ami nem kevés, hiszen tíz esztendővel ezelőtt még csak 50 ezer forint volt. Mindebből az következik, hogy ma a legtöbb munkavállaló havonta 300 ezer forint körül kereshet, ám Magyarország legszegényebb megyéiben ez még a 200 ezer forintot sem éri el.
A tavaly karácsony körüli, a megszokottnál jóval rosszabb kiskereskedelmi forgalom viszont óvatosságra int a bérstatisztikát illetően. Mert azt bizonyítja, hogy a jövedelmek növekedése és az elkölthető pénzek mennyisége mintha elvált volna egymástól. Hiszen a hitelmoratórium miatt több pénz maradhatott a családoknál, de az ünnepekre nem költötték el. A járvány miatti óvatosság felülkerekedett még az ajándékozási szokásokon is.
A munkavállalók idén úgy érezhetik, romlottak a béralkupozícióik. A válság miatt kritikus helyzetbe került cégek dolgozóinak egy része már másutt keresi a boldogulását, úgy, hogy az új munkahelyén a korábban megszerzett rutinja ellenére pályakezdőnek számít, ezért a bére is kisebb lett. A 2021-es esztendő nagy kérdése az is, hogy az elmúlt években megszokottnál jóval kisebb mértékű béremelést nem falja-e majd fel az infláció. Azt most még mintegy "lesimítja" az ingyenes parkolás vagy az a tény, hogy az éttermek, szállodák szűkre szabott működésük miatt aligha képesek árat emelni, de a korlátozások megszűntével ez egycsapásra megváltozhat, ahogy a 2020-as strandszezonban is történt.
Aligha tévedünk: a mutációk árnyékában második esztendejébe lépett világjárvány, a munkaadók szűkmarkúsága és a jelentősen megemelkedő árak évadja áll előttünk. És ezen az sem változtat, ha a bérstatisztika majd' havi félmilliós fizetésekről beszél.