- Egyetlen rövid hónap alatt onnan, hogy Amerika az első, eljutottunk oda, hogy Amerika az utolsó – mondta január 6-a óta első nyilvános beszédében Donald Trump. Az újraválasztását elbukó exelnök a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) nevű, évente megrendezett jobboldali rendezvényen tért vissza a porondra. Másfél órás beszédének egyetlen nem öncélú mozzanata az volt, hogy mindenkit a koronavírus elleni védőoltás beadatására biztatott. Szereplését látva keservesen csalódhattak azok a republikánusok, akik előzőleg abban reménykedtek, hogy nagyvonalú lesz pártbéli ellenzékével és Bidennek tartogatja a vitriolt. Az egykori elnök egyelőre csakis a Republikánus Párt fölötti befolyásának megőrzésére koncentrál és kegyetlen bosszút akar állni mindenkin, aki az elmúlt hónapokban hűtlen lett hozzá a jobboldalon.
A pártban uralkodó hangulatra jellemző, hogy vasárnap este akkor kapta a legnagyobb tapsot, amikor név szerint felsorolta azokat a republikánus képviselőket és szenátorokat, akik megszavazták az ellene a kongresszusban emelt közjogi vádat. - Mindtől szabaduljunk meg! - javasolta lelkes hallgatóságának, kilátásba helyezve, hogy valamennyi ellenfelével szembenálló jelölteket fog támogatni a párt előválasztásain. Azok, akikről beszélt, nem voltak a teremben: Mitch McConnell szenátusi frakcióvezetőnek, a volt elnökjelölt Mitt Romney-nak vagy az alsóházi republikánusok harmadik számú vezetőjének, Liz Cheney-nek más dolga volt a hétvégén.
A konferencia helyszínén, az orlandói Hyatt Regency hotelben Trump életnagyságú, aranyszínű szobrát is felállították. A műalkotás mellesleg az ezerszer elátkozott Mexikóban készült, és a szobrász később valódi aranyborítással is tervez egy hasonlót, amelyet majd tíz millió dolláros áron kíván értékesíteni. A modern aranyborjú modellje beszédében kizárta, hogy saját pártot alapítana. Bár a felmérések szerint a republikánus választók csaknem fele követné, arra hivatkozott, hogy így biztos vereség várna rájuk. A várakozásokra rácáfolva nem jelentette be, hogy indulni fog a 2024-es elnökválasztáson. Beérte annyival, hogy „ki tudja, lehet, hogy úgy döntök, harmadszor is megverem őket” – utalt a novemberben a Fehér Ház mellett a kongresszusi többséget is megszerző Demokrata Pártra. Arra nem tért ki, hogy mindkét elnökválasztásán kevesebb voksot kapott aktuális ellenfelénél. Kitartott amellett, hogy 2020-ban voltaképpen ő győzött, legfeljebb a gyáva legfelsőbb bíróság hagyta, hogy elvegyék tőle a diadalt. Ekkor a tömeg azt skandálta, hogy „Te nyertél, te nyertél!” Még egy mozzanattal utalt terveire, amikor a következő first ladyként említette feleségét, Melaniát, aki nem ment el a konferenciára.
A háromnapos rendezvény résztvevőinek jó kétharmada szeretné, ha Trump 2024-ben újra indulna, ami egyrészt meggyőző többség, másrészt azért hagy helyet a többi pályázónak is, például Ted Cruz és Josh Hawley szenátoroknak, Ron DeSantis floridai, Kristi Noem dél-dakotai kormányzónak vagy Mike Pompeo volt külügyminiszernek. Egyelőre nem látszik, hogy ki fordíthatná új irányba a pártot, mert a republikánus tömegek számára változatlanul Trump nacionalista populizmusa az irányadó. Nem véletlenül tréfálkozott azzal az ifjabbik Donald, hogy a konferencia inkább Trumpról szól, mint a konzervativizmusról.
A család, leszámítva Melania távollétét, töretlenül Trump mellett áll. Ivanka lánya és férje, a szintén New York-i ingatlanbefektető Jared Kushner oda is költözött a közelébe, Dél-Floridába. Közvetlen politikai ambíciói azonban egyelőre csak másodszülött fia, Eric feleségének, Lara Trumpnak vannak, aki 2022-ben Dél-Karolinában indulna a szenátori posztért. Ivanka egyelőre lemondott arról, hogy Floridában tegye ugyanezt és mostanság az ifjabb Donald sem beszél saját elnöki ambícióiról. Igaz, amint Trump, úgy Ivanka és ifjabb Donald sem lehet biztos benne, hogy a következő éveket nem kell majd bíróságra járással töltenie: valamennyiük ellen vizsgálat folyik többek között a Trump Corporation viselt dolgai és a 2016-os beiktatási ceremóniára gyűjtött pénz törvénytelen felhasználása miatt.
A nagy választási hadjárat - a szavazók visszaszorításáért
Az idők, azok változnak – énekelte Bob Dylan még 1963-ban. Az azóta irodalmi Nobel-díjjal is kitüntetett dalnok üzenete most talán világosabb, mint valaha: „Gyertek, szenátorok, képviselők / Kérlek, halljátok meg a hívó szót / Ne álljátok el az ajtót / Ne torlaszoljátok el a termet / Mert sérül majd / Aki megtorpan / Kint ádáz a csata / Hamarosan megremegteti ablakaitokat és megrázza falaitokat / Mert az idők, azok változnak.”
Az Egyesült Államok már nem az az ország, amelyik a 60-as években volt. Arányaiban zsugorodik a Republikánus Párt hagyományos bázisa, a vidéki, vallásos, felsőfokú végzettség nélküli fehér lakosság. Változatlan trendek mellett nagyjából 2045-re kisebbségbe kerülhetnek a nem spanyolajkú fehérek. Az utolsó nyolc elnökválasztásból a republikánus jelölt csupán egyszer kapta meg a voksok abszolút többségét – 2004-ben George W. Bush –, bár igaz, hogy az elektori testület „beépített” jobbra húzása miatt 2000-ben és 2016-ban is sikerült elhódítani a Fehér Házat. A helyzet azonban világos: a Republikánus Pártnak meg kell változtatnia politikáját, hogy mások számára is vonzóbbá váljon – vagy meg kell akadályoznia a Demokrata Párt szavazóit voksuk leadásában. Egyelőre ez utóbbi stratégia látszik felülkerekedni.
Donald Trump tökéletesen tisztában volt a helyzettel, nem véletlenül folytatott egy éven át kitartó harcot a levélszavazás ellen. Balszerencséjére a koronavírus-járvány miatt ott is elővették ezt a megoldást, ahol korábban nem létezett ez az opció. Az ő csalásra való hivatkozásán felbuzdulva a jobboldal január óta már több mint harminc amerikai államban nyújtott be a választási törvényeket szigorító javaslatokat. A legmesszebb egy arizonai honatya ment, aki szerint nem szabad a választókra bízni, ki legyen az elnök, majd az állami törvényhozók kijelölik az elektori testület tagjait, akik eldöntik a dolgot. Ez nyilvánvalóan alkotmányellenes ostobaság, de akad néhány más, céljaiban hasonló, de megoldásaiban kevésbé morbid ötlet.
Georgiában például a vasárnapi szavazást akarják betiltani, merthogy ott sok fekete vallási közösség tagjai az istentiszteletet követően szeretik leadni a voksaikat. A 32 százalékban feketék lakta államban a 2018-as kormányzó választáson alulmaradó demokrata jelölt, Stacey Abrams hosszú évek szívós munkájával mintegy 800 ezer addig nem szavazó állampolgárt aktivizált, ami nélkül se Biden, se utóbb két demokrata párti szenátorjelölt nem tudott volna nyerni az államban. A republikánusok most el akarják törölni az indoklás nélküli levélszavazást, illetve a választópolgárok automatikus jegyzékbe vételét a jogosítványuk (egyben hivatalos személyazonosító igazolványuk) megújításakor. Arizonában is a levélszavazást nehezítik, továbbá 60 százalékra tervezik emelni a választási kérdésekkel kapcsolatos névszavazásokon szükséges többséget. Wisconsinban újra rajzolják az eddig is a republikánusoknak kedvező választási térképet, akárcsak New Hampshire-ben és más államokban. Nebraskában, ahol idáig kongresszusi körzetenként ítélték oda az elektorokat, most vissza akarnak térni a „győztes mindent visz” elvhez, merthogy tavaly Biden is nyert egy helyet.
A törvényhozás két házában többséggel rendelkező Demokrata Párt sem tétlenkedik. A szövetségi képviselőház ezen a héten kezdi meg egy 791 oldalas, átfogó választási törvénytervezet vitáját. Bár ebben a formában kevés az esélye az elfogadásra, de iránya egyértelmű. Passzusai megtiltanák a választásokon való részvétel mesterséges megnehezítését, a szavazókörzetek pártérdekek szerinti átrajzolását és korlátoznák a nagy pénzügyi donorok befolyását a kampányokra. A tervezet támogatói szerint szó sincs valamiféle balos támadásról, a szöveg kétpárti ajánlásokon alapszik. A New York Times idézi a Demokrácia 21 nevű, pártoktól független, a jó kormányzás mellett érvelő szervezet elnökét, aki szerint a választások az amerikai demokratikus kormányzás szíve. - Ez most a csatatér és ezt mindenki tudja – mondta a lapnak Fred Wertheimer.