Előfizetés

„Kíváncsiak, kik a forrásaink” - aggódnak a kistelepülések önkormányzatai

Vas András
Publikálás dátuma
2021.03.02. 06:40

Fotó: Komka Péter / MTI/MTVA
A polgármesterek nyomás alá kerülnek, ha kiteszik a helyi vírusadatokat. Egy nyilvánosságra került listából viszont kiderül, melyik település mennyire volt érintett.
Szociális intézményeknek otthont adó kistelepüléseken tarolt leginkább a koronavírus, derült ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) települési adataiból, amelyeket K-Monitor szerzett meg közérdekű adatigényléssel. A Covid-fertőzöttséget lakosságarányosan összesítő táblázat – amely tavaly március és az idén február 14. közötti adatokat tartalmazza időszakos bontás nélkül – alapján az ország legfertőzöttebb települése a mindössze 128 lakosú, somogyi Nemeskisfalud, ahol a lakosság közel kétharmada egy idősek otthonában él. Nem véletlen tehát, hogy a Marcali-közeli településen ilyen magas lett a fertőzöttségi ráta, hiszen a szociális otthonokban sokkal több tesztet végeztek el a járvány kitörése óta, azaz a betegek majd' mindegyikét regisztrálták. A top 10-be bekerült településekről szintúgy elmondható, hogy ott valamilyen szociális létesítmény működik: idősek otthona, fogyatékkal élők, szenvedélybetegek, hajléktalanok vagy pszichiátriai betegek ellátására szakosodott intézmények. 
A nagyvárosok közül Szombathely mutatója a legrosszabb, a vasi megyeszékhelyen 5,34 százalékos a fertőzöttségi arány, de legalább minden huszadik városlakó megfertőződött Salgótarjánban, Kaposváron, Szekszárdon és Zalaegerszegen is, míg a megyeszékhelyek közül elvileg Pécsen, Tatabányán és Miskolcon a legjobb a helyzet.
A megkérdezett polgármesterek kérték, ne írjuk le településeik nevét, ugyanis az illetékesek nem nézik jó szemmel adatmegosztásaikat, több esetben is kifogásolták a helyi statisztikák megjelenítését, s nem szeretnék, ha városuk – például a kormányzati támogatásokról folyó kompenzációs tárgyalások során – valamilyen kárát látná, hogy nyilatkoznak.

A megkérdezett polgármesterek kérték, ne írjuk le településeik nevét, ugyanis az illetékesek nem nézik jó szemmel adatmegosztásaikat, több esetben is kifogásolták a helyi statisztikák megjelenítését, s nem szeretnék, ha városuk – például a kormányzati támogatásokról folyó kompenzációs tárgyalások során – valamilyen kárát látná, hogy nyilatkoznak. Balassagyarmat például a 6,2 százalékos fertőzöttségi mutatóval az NNK szerint nincs az első százban, Csach Gábor polgármester viszont legutóbbi, a közösségi oldalon közzétett tájékoztatójában a járvány eddigi legrosszabb hetéről írt: az elmúlt hét nap során 71 új fertőzést regisztráltak a városban, ahol előtte ötven hét alatt 935-öt, vagyis heti átlagban 18,7-et. A nógrádi város kórházába tavaly február végén érkezett az első fertőzött, Csach Gábor azóta folyamatosan különféle koronavírus-összesítésekkel – az új fertőzöttek mellett a kórházban ápoltakkal, a gyógyultakkal, az elhunytakkal, illetve a szociális és oktatási intézményekkel kapcsolatos adatokkal – jelentkezik a település hivatalos oldalán, az évfordulón éppen a századik Covid-tájékoztatót osztotta meg a helyiekkel. Hozzá hasonlóan több városvezető hozza nyilvánosságra közösségi oldalán a településeiket érintő, aktuális adatokat. Lapunk több polgármestert is megkeresett, kíváncsiak voltunk rá, honnan szerzik be adataikat, ha az operatív törzs, a kormány vagy az országos tiszti főorvos nem adnak ki települési statisztikákat? A városvezetők mindegyike saját kórházi, illetve hivatali forrásaira hivatkozott, s állították, időigényes, sok munkát igénylő feladat az aktuális statisztika összeállítása. 
A megkérdezett polgármesterek kérték, ne írjuk le településeik nevét, ugyanis az illetékesek nem nézik jó szemmel adatmegosztásaikat, több esetben is kifogásolták a helyi statisztikák megjelenítését, s nem szeretnék, ha városuk – például a kormányzati támogatásokról folyó kompenzációs tárgyalások során – valamilyen kárát látná, hogy nyilatkoznak.

– Nem feltétlenül politikai nyomásról van szó, inkább a hivatalom munkatársait vegzálják, például nagyon kíváncsiak rá, kik a forrásaink – mondta az egyik városvezető. Egy kollégája szerint viszont éppenséggel politikai kérdésként kezelik a döntéshozók a járványt, ezért nem nyilvánosak a hivatalos statisztikák. Úgy vélte, a kormány szerint jobb, ha az emberek csak a nagyobb területi-térségi adatokat ismerik, ez kevésbé foglalkoztathatja őket, mint szűkebb pártiájuk az átlagosnál esetlegesen rosszabb statisztikája. "Lehet, hogy a kormány nem akar rossz híreket – jegyezte meg egy másik polgármester –, nekünk viszont fontos, hogy jelezzük az itt élőknek, továbbra is fontos a szabályok betartása, hiszen a baj, a veszély itt van a közvetlen közelükben."

Fekete hétfő: sok orvos és ápoló mondott nemet

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.03.02. 06:20

Fotó: Balogh Zoltán / MTI/MTVA
Nem megy simán egészségügyi szolgálati szerződések aláírása, a legtöbben alig néhány nappal a határidő előtt kapták kézhez a konkrét munkaszerződésüket.
Hétfőn éjszaka lejárt a határidő, ekkora kellett valamennyi egészségügyi dolgozónak aláírnia az új munkaszerződését, amely az eddigi közalkalmazotti státuszát váltja át az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Aki addig ezt nem tette meg, annak megszűnt a munkaviszonya. Az aláírás nem megy simán, a legtöbben alig néhány nappal a határidő előtt kapták kézhez a konkrét munkaszerződésüket. Ezekben sokan hibákat találtak, melyeket a helyi menedzsmentek nem tudtak javítani, a szerződés egyenszövegébe ugyanis nem lehetett beleírni. Nagy felzúdulást váltott ki az érintettek körében, hogy a túlmunkáért kisebb díjat ajánlottak nekik, mint a hétköznapi rendes munkaidőben ledolgozott műszakért. A legnagyobb elégedetlenség az aneszteziológusok között, valamint az intenzív osztályokon, a traumatológiákon és a sebészeteken van. A hírek szerint sok intézményben bizonytalanná váltak már a keddi műtétek. Úgy tudjuk, a legtöbb helyen kivártak az utolsó pillanatig, remélve, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság visszavonul, és módosítja az új szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határidőt a járvány utáni időszakra. A Magyar Orvosi Kamara a hétvégén saját Facebook-oldalán úgynevezett jogfenntartó nyilatkozat aláírására biztatta azon tagjait, akik a szerződési ajánlatot a benne talált hibák miatt nem kívánták elfogadni. Ebben jelezhetik, hogy ha egy hónapon belül nem kapják meg végleges aláírásra a javított munkaszerződést, a veszélyhelyzet elmúltával megszüntetik a jogviszonyt. Nem tudni, hogy hányan fogadták meg a köztestület ajánlását, de sokan azzal érveltek ellene, hogy a jogfenntartó nyilatkozat nem pótolja a munkaszerződést, ráadásul egyoldalú nyilatkozat, a másik felet nem kötelezi semmire. Hétfőn napközben egyre másra búcsúztak társaiktól azok az egészségügyi dolgozók, akik már biztosan tudták, hogy nem írnak alá. Elköszönt a szakmájától sokak mellett Kiss László szakápoló, aki a Független Egészségügyi Szakszervezet elnökeként még együtt demonstrált Sándor Máriával egy jobb egészségügyért. Az egykori Ápolót a hazát, hazát az ápolónak mozgalom egyik alapítója 41 évnyi egészségügyi szolgálattal a háta mögött most nem írt alá. A Népszava úgy tudja: hétfő délután még meglehetősen feszült volt a helyzet egyebek mellett Szegeden és Békéscsabán. A Facebookra hétfőn kikerült a Szent Imre kórház intenzív osztályának tagjairól egy fotó, amelyhez csak annyit írtak: lekapcsoltuk a villanyt. A Népszava kérdésére, hogy valóban megszűnik-e az intenzív osztálya az intézménynek, lapunk azt a választ kapta: „A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház orvosainak és ápolóinak döntő többsége már aláírta az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Az új jogviszony kapcsán kizárólag az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon döntöttek másként a kollégák: az ott dolgozó 28 orvos közül 5 orvos és két rezidens távozik, az 54 szakdolgozóból pedig 17-en döntöttek a távozás mellett. Az ellátás zavartalansága intézményen belüli átcsoportosításokkal biztosított. A részleg vezetését az eddigi osztályvezető-helyettes főorvos vette át, az ápolásszakmai irányítást pedig a korábbi helyettes főnővér végzi. Az üres álláshelyek betöltése folyamatos.”

Oltási igazolás - Amit Brüsszelben jóváhagytak, azt Budapesten kihúzták

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.03.02. 06:00

Fotó: Shutterstock
A magyar kormány úgy döntött, hogy az oltási igazolás nem fogja tartalmazni a vakcina típusát, míg egy hónapja ezzel ellentétes iránymutatásokat hagyott jóvá az EU-ban.
Egy hónappal a magyar rendeletmódosítás előtt, 2021. január 27-ikén az európai uniós tagállamok közös iránymutatásokat fogadtak el az egészségügyi célú védőoltás igazolásáról. Eldöntötték, hogy azoknak, akiket beoltottak koronavírus ellen, oltási igazolást kell kapniuk, amely egységes mintát követ és EU-szerte felhasználható. Meghatározták azt is, hogy a tanúsítvány milyen minimális adatokat tartalmazzon: a személyes adatok mellett például a vakcina típusát, gyártójának a nevét, a beadott dózisok számát, az oltás időpontját és helyét. Az EU27-ek nem tettek mást, csak végrehajtották az állam- és kormányfők utasítását, akik az utóbbi időben többször foglalkoztak a vakcinaigazolvány ügyével, utolsó három konferenciájukon határozatot is elfogadtak róla. A testület konszenzussal dönt, joggal feltételezhetjük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is a nevét adta az állásfoglalásokhoz. Tavaly decemberben az üléseket elnöklő Charles Michel szóban foglalta össze a vita következtetéseit: „A vezetők megállapodtak abban, hogy ki kell alakítani az egészségügyi célú oltási igazolás szabványosított és interoperábilis formáját. Arról később döntenek, hogy ezeket az igazolásokat milyen körülmények között lehet felhasználni”. A januári 21-iki online eszmecseréjükről kiadott nyilatkozat pedig így fogalmazott: „Az oltási bizonyítvány okkal kapcsolatban is ki kell alakítani egy koordinált megközelítést”. Ez a “koordinált megközelítés” született meg január végén az úgynevezett e-egészségügyi hálózatban, amelyben a tagországok és az Európai Bizottság képviselői rendszeresen egyeztetnek és határoznak az egészségüggyel kapcsolatos szabványosításról és a különböző informatikai rendszerek együttműködésének a biztosításáról. Múlt heti videokonferenciájukon az állam- és kormányfők ismételten megerősítették, hogy folytatni kell a munkát az egységes vakcinaigazolvány bevezetéséért. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a pénteki tanácskozás után közölte, hogy három hónapon belül elkészülhet egy uniós szinten összehangolt (interoperábilis) rendszer, amelybe az egészségügyi szempontból legfontosabb, már egyeztetett adatokat töltenék fel. A magyar kormány másnap módosította a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló rendeletet, és úgy döntött, hogy az oltási igazolványban nem kell feltüntetni a védőoltás típusát. Ez ellentétes az egységes európai tanúsítvány adattartalmára vonatkozó határozattal, és újabb konfliktusokhoz vezethet Brüsszellel. Von der Leyen ugyanis hétfőn bejelentette, hogy még ebben a hónapban jogszabályi javaslatot fognak benyújtani egy olyan digitális úti okmány létrehozására, amely tartalmazná a tulajdonos oltási, illetve tesztelési adatait, így megkönnyítené a munka-, illetve turisztikai célú utazásokat a schengeni határokon belül. Az ügyben megkerestük a kormányt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

Uniós engedélyt sürget Ujhelyi

Haladéktalanul visszavonatná Ujhelyi István szocialista EP-képviselő azt a rendeletmódosítást, amely alapján mégsem tüntetnék fel az oltási igazolványban a vakcina típusát. A politikus megjegyezte: a legtöbb európai ország, „még a baráti Lengyelország is” csak olyan oltásokat fogad majd el, amely megkapta az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét. Ujhelyi szerint épp ezért a kormánynak sürgősen egyeztetnie kellene az orosz és kínai vakcinagyártókkal, hogy mielőbb adják be engedélykérelmüket az uniós hatósághoz.