Szociális intézményeknek otthont adó kistelepüléseken tarolt leginkább a koronavírus, derült ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) települési adataiból, amelyeket K-Monitor szerzett meg közérdekű adatigényléssel. A Covid-fertőzöttséget lakosságarányosan összesítő táblázat – amely tavaly március és az idén február 14. közötti adatokat tartalmazza időszakos bontás nélkül – alapján az ország legfertőzöttebb települése a mindössze 128 lakosú, somogyi Nemeskisfalud, ahol a lakosság közel kétharmada egy idősek otthonában él. Nem véletlen tehát, hogy a Marcali-közeli településen ilyen magas lett a fertőzöttségi ráta, hiszen a szociális otthonokban sokkal több tesztet végeztek el a járvány kitörése óta, azaz a betegek majd' mindegyikét regisztrálták. A top 10-be bekerült településekről szintúgy elmondható, hogy ott valamilyen szociális létesítmény működik: idősek otthona, fogyatékkal élők, szenvedélybetegek, hajléktalanok vagy pszichiátriai betegek ellátására szakosodott intézmények.
A nagyvárosok közül Szombathely mutatója a legrosszabb, a vasi megyeszékhelyen 5,34 százalékos a fertőzöttségi arány, de legalább minden huszadik városlakó megfertőződött Salgótarjánban, Kaposváron, Szekszárdon és Zalaegerszegen is, míg a megyeszékhelyek közül elvileg Pécsen, Tatabányán és Miskolcon a legjobb a helyzet.
A megkérdezett polgármesterek kérték, ne írjuk le településeik nevét, ugyanis az illetékesek nem nézik jó szemmel adatmegosztásaikat, több esetben is kifogásolták a helyi statisztikák megjelenítését, s nem szeretnék, ha városuk – például a kormányzati támogatásokról folyó kompenzációs tárgyalások során – valamilyen kárát látná, hogy nyilatkoznak.
Balassagyarmat például a 6,2 százalékos fertőzöttségi mutatóval az NNK szerint nincs az első százban, Csach Gábor polgármester viszont legutóbbi, a közösségi oldalon közzétett tájékoztatójában a járvány eddigi legrosszabb hetéről írt: az elmúlt hét nap során 71 új fertőzést regisztráltak a városban, ahol előtte ötven hét alatt 935-öt, vagyis heti átlagban 18,7-et. A nógrádi város kórházába tavaly február végén érkezett az első fertőzött, Csach Gábor azóta folyamatosan különféle koronavírus-összesítésekkel – az új fertőzöttek mellett a kórházban ápoltakkal, a gyógyultakkal, az elhunytakkal, illetve a szociális és oktatási intézményekkel kapcsolatos adatokkal – jelentkezik a település hivatalos oldalán, az évfordulón éppen a századik Covid-tájékoztatót osztotta meg a helyiekkel.
Hozzá hasonlóan több városvezető hozza nyilvánosságra közösségi oldalán a településeiket érintő, aktuális adatokat. Lapunk több polgármestert is megkeresett, kíváncsiak voltunk rá, honnan szerzik be adataikat, ha az operatív törzs, a kormány vagy az országos tiszti főorvos nem adnak ki települési statisztikákat? A városvezetők mindegyike saját kórházi, illetve hivatali forrásaira hivatkozott, s állították, időigényes, sok munkát igénylő feladat az aktuális statisztika összeállítása.
– Nem feltétlenül politikai nyomásról van szó, inkább a hivatalom munkatársait vegzálják, például nagyon kíváncsiak rá, kik a forrásaink – mondta az egyik városvezető. Egy kollégája szerint viszont éppenséggel politikai kérdésként kezelik a döntéshozók a járványt, ezért nem nyilvánosak a hivatalos statisztikák. Úgy vélte, a kormány szerint jobb, ha az emberek csak a nagyobb területi-térségi adatokat ismerik, ez kevésbé foglalkoztathatja őket, mint szűkebb pártiájuk az átlagosnál esetlegesen rosszabb statisztikája. "Lehet, hogy a kormány nem akar rossz híreket – jegyezte meg egy másik polgármester –, nekünk viszont fontos, hogy jelezzük az itt élőknek, továbbra is fontos a szabályok betartása, hiszen a baj, a veszély itt van a közvetlen közelükben."
