Előfizetés

Oltási igazolás - Amit Brüsszelben jóváhagytak, azt Budapesten kihúzták

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.03.02. 06:00

Fotó: Shutterstock
A magyar kormány úgy döntött, hogy az oltási igazolás nem fogja tartalmazni a vakcina típusát, míg egy hónapja ezzel ellentétes iránymutatásokat hagyott jóvá az EU-ban.
Egy hónappal a magyar rendeletmódosítás előtt, 2021. január 27-ikén az európai uniós tagállamok közös iránymutatásokat fogadtak el az egészségügyi célú védőoltás igazolásáról. Eldöntötték, hogy azoknak, akiket beoltottak koronavírus ellen, oltási igazolást kell kapniuk, amely egységes mintát követ és EU-szerte felhasználható. Meghatározták azt is, hogy a tanúsítvány milyen minimális adatokat tartalmazzon: a személyes adatok mellett például a vakcina típusát, gyártójának a nevét, a beadott dózisok számát, az oltás időpontját és helyét. Az EU27-ek nem tettek mást, csak végrehajtották az állam- és kormányfők utasítását, akik az utóbbi időben többször foglalkoztak a vakcinaigazolvány ügyével, utolsó három konferenciájukon határozatot is elfogadtak róla. A testület konszenzussal dönt, joggal feltételezhetjük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is a nevét adta az állásfoglalásokhoz. Tavaly decemberben az üléseket elnöklő Charles Michel szóban foglalta össze a vita következtetéseit: „A vezetők megállapodtak abban, hogy ki kell alakítani az egészségügyi célú oltási igazolás szabványosított és interoperábilis formáját. Arról később döntenek, hogy ezeket az igazolásokat milyen körülmények között lehet felhasználni”. A januári 21-iki online eszmecseréjükről kiadott nyilatkozat pedig így fogalmazott: „Az oltási bizonyítvány okkal kapcsolatban is ki kell alakítani egy koordinált megközelítést”. Ez a “koordinált megközelítés” született meg január végén az úgynevezett e-egészségügyi hálózatban, amelyben a tagországok és az Európai Bizottság képviselői rendszeresen egyeztetnek és határoznak az egészségüggyel kapcsolatos szabványosításról és a különböző informatikai rendszerek együttműködésének a biztosításáról. Múlt heti videokonferenciájukon az állam- és kormányfők ismételten megerősítették, hogy folytatni kell a munkát az egységes vakcinaigazolvány bevezetéséért. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a pénteki tanácskozás után közölte, hogy három hónapon belül elkészülhet egy uniós szinten összehangolt (interoperábilis) rendszer, amelybe az egészségügyi szempontból legfontosabb, már egyeztetett adatokat töltenék fel. A magyar kormány másnap módosította a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló rendeletet, és úgy döntött, hogy az oltási igazolványban nem kell feltüntetni a védőoltás típusát. Ez ellentétes az egységes európai tanúsítvány adattartalmára vonatkozó határozattal, és újabb konfliktusokhoz vezethet Brüsszellel. Von der Leyen ugyanis hétfőn bejelentette, hogy még ebben a hónapban jogszabályi javaslatot fognak benyújtani egy olyan digitális úti okmány létrehozására, amely tartalmazná a tulajdonos oltási, illetve tesztelési adatait, így megkönnyítené a munka-, illetve turisztikai célú utazásokat a schengeni határokon belül. Az ügyben megkerestük a kormányt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

Uniós engedélyt sürget Ujhelyi

Haladéktalanul visszavonatná Ujhelyi István szocialista EP-képviselő azt a rendeletmódosítást, amely alapján mégsem tüntetnék fel az oltási igazolványban a vakcina típusát. A politikus megjegyezte: a legtöbb európai ország, „még a baráti Lengyelország is” csak olyan oltásokat fogad majd el, amely megkapta az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét. Ujhelyi szerint épp ezért a kormánynak sürgősen egyeztetnie kellene az orosz és kínai vakcinagyártókkal, hogy mielőbb adják be engedélykérelmüket az uniós hatósághoz.

Tömeges felmondás várható a szegedi klinikán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.01. 22:10
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Egy időzített bomba kezdett el ketyegni az intézményben.
A médiában megjelent egyes hírekkel ellentétben a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ nem kötött semmilyen megállapodást az egészségügyi dolgozókkal

- juttatták el közleményüket lapunkhoz a klinika munkavállalói.

Tájékoztatásuk szerint február 26-án jelezték az egyetem vezetésének, hogy az egészségügyi dolgozók érdekeinek az egyetemi vezetők általi képviseletével elégedetlenek, az ajánlott szerződéses feltételeket (többek között az ügyeleti időre lecsökkentett bért, a pótlékok elvételét és az egyeztetés ellehetetlenítését) elfogadhatatlannak tartják. Ezért sokan úgy döntötték, nem írják alá az új szolgálati törvény szerinti szerződést. Ugyanakkor a dolgozók többsége egy záradékkal látta el a szerződést, amely szerint ha 2021. május 31-ig a Klinikai Központ és az Egyetem vezetése nem teljesíti az elvárt feltételeket, akkor a kollektíva él a munkaviszony felmondásának lehetőségével. "Mivel az egyetem vezetése az egészségügyi dolgozók kéréseit azzal az indokkal hárította el, hogy a fenntartó minisztérium a klinikai központot a többi egyetemi centrumhoz képest elmaradó mértékben finanszírozza, és a különbséget az alkalmazottak bérezéséből gazdálkodják ki, az állami finanszírozás mielőbbi rendezését várjuk el" - zárul a tájékoztatás.   Korábban arról érkeztek hírek, hogy egyes osztályok működése bizonytalanná válhat az intézményben, mert az orvosok közül többen nem szeretnék elfogadni az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. 

A Szent Imre Kórház húsz intenzíves dolgozója mondott fel

Mint lapunk is megírta, a fővárosi Szent Imre Kórházban húsz dolgozó nem írta alá az új szerződését. Itt egyebek mellett azzal indokolták távozásukat, hogy megelégelték a mostoha, gyakran embert próbáló munkakörülményeket. Közülük többen a magánellátásba vagy külföldre tartanak, de vannak olyanok is, akik elhagyják a pályát.

Az ügyészség szerint a csengeri örökösnő megcáfolta, hogy vesztegetési pénzt adott volna Kósának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.01. 22:05

Fotó: MTVA - Czeglédi Zsolt
Polt Péter helyettese a Parlamentben magyarázta el az ügyet egy ellenzéki képviselő kérdésére.
A csengeri örökösnő ellen folyó nyomozás során meghallgatták Kósa Lajost

- közölte a vádhatóság helyettes vezetője a Parlamentben.

Lajtár István visszautasította azokat a szerinte politikailag motivált vádakat, miszerint az ügyészség szakszerűtlenül járt volna el az ügyben.  A szövevényes ügy azután pörgött fel ismét, hogy napvilágra kerültek a rendőrségi vallomások. Ezek szerint Sz. Gábornéhez tíz tételben érkezhetett utalás a Kiskun Tender Kft.-től, amit később Kósa Lajos és a sofőrje vitt el tőle készpénzben - legalábbis ezt állította az LMP országgyűlési képviselője, Csárdi Antal rendőrségi feljegyzések alapján. Kósa Lajos ezt követően kijelentette, "semmiféle jogcímen, semmilyen összeget, vagyoni értéket soha nem fogadtam el, nem vettem át, sem a bíróság előtt álló személytől, sem mástól. Minden egyéb állítás alaptalan.” Csárdi Antal felvetette a kérdést, miért nem hallgatták meg Kósa Lajost legalább tanúként az eljárás során. Ezt a DK-s Bősz Anett fel is tette kérdésként Polt Péter helyettesének aki azt mondta, Sz. Gáborné később maga is cáfolta, hogy a cégtől kapott pénzt más személynek vagy más személy megbízottjának adta volna át. Jelezte, az örökösnő a kézzel írt vallomásáról azt mondta később, azt külső befolyásra tette. 
Azért hallgatták meg végül Kósa Lajost az ügyben, mert kiderült az eljárás során, a csengeri örökösnő a politikust is megtévesztette.

Lajtár István hangsúlyozta, a történeti tényállás teljes egészét vizsgálták. A vádirat tartalmazza, hogyan került sor az átutalásra és azt is, mi lett annak a pénznek a sorsa.