Eltökélt oltáspártiként még decemberben, az első napokban regisztráltam oltásért. Őszintén szólva nem értettem az összellenzéki felháborodást a regisztráció ellen. Hiszen az illetékeseknek valahonnan csak tudniuk kell, hogy ki igényli az oltást, mivel az már akkor jól látható volt, hogy ez nem úgy fog történni, mint a boltban, hogy beugrom a háziorvoshoz egy általam kiválasztott oltásra. Csak mostanában kezdtem gyanakodni, miután december óta egy árva szó választ nem kaptam a regisztrációra, így azt sem tudhatom, hogy szerepelek-e azok között, akik egyszer majd sorra kerülnek. Ezen sok ismerősöm csodálkozott, mondván, hogy ők több írásbeli tájékoztatást is kaptak kormányunktól.
Ekkor kaptam észbe: nyilván büntiben vagyok – jó okkal! Ugyanis a regisztrációs laphoz tartozik egy 81 (!) soros „Adatkezelési tájékoztató” temérdek jogszabályi hivatkozással. Ugyanez megjelenik természetesen a postai úton történő regisztráció nyomtatványának hátoldalán is, igen apró betűkkel. Nagy tétekben merek fogadni arra, hogy ezt a bikkfanyelven írt szöveget a regisztrálók néhány százaléka olvasta legfeljebb, és még azok közül sem sokan értették meg. Töredelmesen bevallom, hogy amikor regisztráltam, én is elintéztem az egészet egy legyintéssel. Pedig nem kellett volna. Innen kezdve következnek ugyanis azok a részletek, amelyekben a népi bölcsesség szerint az ördög lakik.
A regisztrációhoz két jelölőnégyzet tartozik. Az elsővel hozzájárulok ahhoz, hogy az adataimat továbbítsák az „oltakozást” lebonyolító Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK). Az igazán trükkös azonban a második! Ennek a sejtelmes szövege szerint a bejelöléssel „hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat az Adatkezelési tájékoztatónak megfelelően kezeljék”. Az már csak a 81 soros tájékoztatóból derül ki, hogy ezen hozzájárulás célja nem más, mint hogy Magyarország Kormánya – tárgykörre tekintet nélkül - továbbra is kapcsolatot tartson velem mindaddig, amíg ezt külön meg nem tiltom. Helyben is vagyunk! Ezzel ugyanis beleegyezem abba, hogy a kormány nyakló nélkül rám zúdítsa mindazt a közpénzből finanszírozott választási propagandát, amelyet egyébként esetleg elkerülhetnék.
Belegondolt már valaki – persze a kiötlőkön kívül – abba, hogy micsoda kincset érő fegyver egy ilyen lista most, a választás előtt egy évvel? Hiszen már eddig csaknem hárommillió polgártársunk regisztrált, méghozzá (szerencsére) pártkötődés nélkül, és biztosra vehető, hogy az elsöprő többség gépiesen bejelölte mindkét négyzetet. Ehhez képest a Kubatov-lista (már ha a tagadása ellenére létezik) smafu! Hiszen így a kormánypártok egész választói tömegeket érhetnek el közvetlenül, amire az ellenzéknek esélye sincs! Persze a majdani önfényező sikerpropagandát véletlenül sem választási agitációnak, hanem kormányinformációnak fogják hívni, épp úgy, mint azokat az ugyancsak közpénzből finanszírozott egészoldalas hirdetéseket, amelyekkel most is tele van a nyomtatott sajtó. A nagy különbség az, hogy az oltási regisztrációs lista nagyságrenddel több személyt tartalmaz majd, mint amennyihez az összes napi- és hetilap együttvéve elér.
Meg kell hagyni, nagy ötlet! És választ ad arra az egyébként megválaszolhatatlan kérdésre is, hogy az egész regisztrációs akciót miért a Miniszterelnöki Kabinetiroda – azaz a propaganda-minisztérium – szervezi a tényleges lebonyolító NEAK helyett. Ha csak az oltásról lenne szó, akkor az utóbbi sokkal egyszerűbb lenne, mert az adatok egy szervezettel kevesebb kézen mennének keresztül. Ráadásul a második négyzet bejelölésével arra is jogosítványt adok, hogy az adatokat az állami tulajdonú Idomsoft Zrt.-hez továbbítsák, amely többek között a választási és a közigazgatási informatikai rendszer működtetője is. Ahol persze már minden adatunk megvan, de a hozzájárulásunk nélkül nem használhatták eddig direkt kormányzati propaganda céljából.
És hogy miért vagyok büntiben? Mert én voltam annyira elővigyázatos, hogy ugyan az apróbetűs részt csak átfutottam, de az elég volt ahhoz, hogy a második négyzetet ne jelöljem be. Feltehetően ezért nincs most információm, mert nem járultam hozzá, hogy a kormány kapcsolatban maradjon velem. Gondoltam, elég kapcsolatnak a számos Nemzeti Konzultáció is. Azt persze nem értem, hogy egy olyan egyszerű tényt, hogy rajta vagyok-e a listán, miért csak a kormány közölhet velem, miért nem az eljáró NEAK. Arra már gondolni sem merek, hogy ha egy nevenincs cég webshopjában megrendelek valamit, még ki sem léptem az oldalról, már ott van emailben a visszaigazolás, de ezt a nehéz problémát a regisztrációs oldal készítői nem tudták megoldani. Mint ahogy azt sem, hogy a rendszer egy email-címről több személy regisztrációját fogadja. Így aztán választhattam, hogy számítógépet nem használó, kora és számos krónikus betegsége miatt kifejezetten kockázatos csoportba tartozó hozzátartozóm regisztrációja céljából egy rendeltetésellenes kamu email-fiókot kreálok, vagy a postai útnál maradok. Az utóbbit választottam. Persze válasz erre sem érkezett.