Szép jövő vár a szupergazdagokra, legalább is a Knight Frank tanácsadó cég vagyonjelentése szerint. A cég, hasonlóan több más vállalkozáshoz, évente számba veszi az ultravagyonosokat. Ebbe az elitklubba csak 30 millió dollár feletti vagyonnal lehet bekerülni.
2025-re 27 százalékkal több szupergazdag lesz a világon, becslések szerint 663.000 ember. A legnagyobb mértékű emelkedés Indonéziában (+67 százalék), és Indiában (+63 százalék) várható. Oroszországban a tavalyi visszaesés után, 2025-re 29 százalékos növekedésre lehet számítani, s ezzel 10.346-ra emelkedik a nagyon gazdagok száma. 2015-ben még csak 6721 volt. Ez azonban semmi ahhoz képest, hogy jelenleg több mint 180.000 ultravagyonos él az Egyesült Államokban, Kínában pedig több mint 70.000.
Ez megnyugvással töltheti el a „szegény” gazdagokat, akik már-már azt hihették, hogy a koronavírus járvánnyal kapcsolatos gazdasági gondok számukra is nagy érvágást jelentenek majd. Az elmúlt esztendőben 521.000 fölé emelkedett a számuk a világon. A vagyon marad és a szupergazdagok játéktere is. Egyes elemzők ennek negatív hatásaival is számolnak. A hatalmas pénzeket ugyanis a leggazdagabbak nem mindig befektetésekre és a gazdaság motorjának felgyorsítására használják fel, hanem tőzsdei játszmákra.
Oroszországban az ultragazdagok számának várható növekedésével a társadalmi szakadék is elmélyül. A Credit Suisse már 2019-ben arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország vagyonának 83 százalékát a gazdagok 10 százaléka birtokolja. Ez a svájci elemzők szerint a világon a legnagyobb vagyonkoncentráció. Nagyobb, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában. A tendenciát aggasztónak tartották, mondván, a gazdaság nem fejlődik, a konkurencia stagnál, kevés új üzlet köttetik.
Azért akadnak vesztesek is. Nem került jól ki a Covid-járványból Latin-Amerika, a Közel Kelet, és a legnagyobb számban csökkent a szupergazdagok száma Görögországban, Portugáliában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Törökországban és Zambiában. Ez azonban csak árnyalja az összképet, a gazdagok világára összességében nincsen meghatározó hatással.
És főleg nincs arra hatással, milyen elképesztő jólétben élnek ezek az emberek. Az elmúlt években időről időre felröppentek hírek arról, milyen ősi kastélyokat vásároltak fel az orosz újgazdagok Angliában, hogy licitáltak egymásra annak érdekében, hogy megszerezzék a legelőkelőbb londoni kerületekben álló pompás épületeket. Hogyan vetekedtek egymással, ki tud még nagyobb, még modernebb jachtokat építtetni, luxus szállodák megfizethetetlennek tűnő lakosztályait kibérelni. A Vlagyimir Putyinnak tulajdonított Fekete-tenger parti gelendzsiki palota körül felkorbácsolt indulatok mintha feledtethetnék, hogy az orosz szupergazdagok palotái benépesítik Oroszország legszebb vidékeit, többek között éppen a Fekete-tenger partvidékét. A newsru.com orosz hírportál vette a bátorságot, hogy ismertesse az Open Media orosz online kiadvány szerzőgárdájának hosszú tényfeltáró riportját, amely még az orosz Riviéra pontos térképét is tartalmazza. Az Open Media a közösségi hálózatokból nőtte ki magát.
Mi mindenre fényt derítettek! A Putyin barátjának, Arkagyij Rotenbergnek a nevén szereplő gelendzsiki palota közvetlen szomszédságában fekszik a számos politikai tisztséget betöltő, sokszorosan kitüntetett milliárdos Szergej Siskarjov több mint egymilliárd rubelt érő telke. Az itteni létesítményekről nem sikerült információt szerezni.
Csak egy erdő választja el a gelendzsiki palotától Oleg Deripaszka birodalmát. Oleg Deripaszka, az egykori alumínium-báró 2007-től 2020-ig 13,3 milliárd dollárról 2,3 milliárdra apasztotta vagyonát, miután nemzetközi pénzmosási botrányok főszereplőjévé vált. Változatlan befolyása, gazdagsága azonban abból is lemérhető, hogy 16,5 hektáron fekszik a családja által 49 évre bérbe vett terület. Deripaszkához kötődik egy jacht-kikötővel rendelkező üdülőhely is. Az itt lévő hatalmas vadászterületek értékét felbecsülni sem lehet.
A Gelendzsik repülőterétől 20 percre fekvő birtok Gennagyij Timcsenkóé és azé a Vlagyimir Kolbiné, akit kapcsolatba hoztak Putyin családjával. Hivatalosan borászati létesítményről beszélnek, valójában szigorúan zárt ez a terület is.
S, hogy a pravoszláv egyház se maradjon ki, az itteni erdőségben húzódik meg Kirill pátriárka rezidenciája is. A” kulturális-lelki központnak” nevezett épülethez vezető autóutat erősen védik, a tengerpartra vezető utat pedig magas kerítések határolják. Mindenütt őrséggel lehet találkozni. Amikor a pátriárka lemegy a tengerhez, még a halászhajókat sem engedik kifutni a vízre, a vendéglátóhelyeken pedig leállítják a zenét. A pátriárka rezidenciája mellett megépült egy zárt medence, s van itt egy 70 hektáros szőlőskert, és egy borgazdaság is. Értéke milliárdokban mérhető.
Az ipari miniszterhez köthető cégek tulajdonában van itt egy panzió. Egy villákból és fürdőkből álló komplexumhoz viszont az egykori mezőgazdasági miniszternek, Alexandr Tkacsjovnak van köze. Egy több mint 100 hektáros szőlészet a családjáé Gelendzsik keleti vidékén. Turistabázis és borászat egészíti ki az együttest. A felsorolás nem teljes, olvasva az Open Media terjedelmes tényfeltáró riportját, könnyű elveszni az oligarchák és a politikusok birodalmában.
