A magyar kormány kivár

Az Európai Bizottság javaslata alapján 2021-ben kellene utoljára igazítani a vekkereket. Arról a tagállamoknak kell dönteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják.

Ott, ahol a nyári időszámítás mellett döntenek, az utolsó óraátállítás idén március 28-án lehet, a téli időszámítást választó országok utolsó váltása 2021. október utolsó vasárnapján történne meg. 2019-ben az Európai Parlament adott ki határozatot, miszerint az európai uniós országok eldönthetik, hogy a nyári, vagy a téli időszámítást kívánják a jövőben véglegesen alkalmazni. Ha a magyarok többségének akarata érvényesül, a márciusi lehet az utolsó óraátállítás. A felmérések szerint a lakosság 78 százaléka törölné el az óraátállítást, közülük 62 százalék szavazott a nyári időszámításra, és 28 százalék a télire.

Hogy Magyarország melyik időszámítást választja, még nem derült ki. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint „a képviselők további egyeztetésre kérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta” – írja az Eduline. Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón az óraátállítás eltörlésével kapcsolatban mindössze annyit mondott, ha rajta állna a döntés, ő a nyári időszámításra szavazna.

Mindkettő mellett lehet egyébként érvelni, a bármelyiket választjuk is, lesznek hátrányok. A természetes időszámítással nyáron már kora hajnalban - a leghosszabb nappalokon bőven fél négy előtt - világos lesz, viszont este háromnegyed nyolckor lemegy a nap, a nyári választása esetén pedig télen is egy órával tovább lesz világos (azaz december végén, január elején is öt óra körül megy le a nap, viszont reggel nyolc után világosodik csak). A tudományos ajánlás egyébként - elsősorban élettani szempontból - a normális idő alkalmazása, persze az emberek túlnyomó többsége jobban szereti, ha este tovább van világos.

Magyarországon az állítgatást az energiamegtakarítással indokolták. A lényeg, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni. Az óraállítás ellenzői azzal érvelnek, hogy az ezzel megnyert igen csekély mennyiségű energia nincs arányban azzal a megterheléssel, amit az évi kétszeri időeltolás okoz az emberi szervezetnek.

Az Unió először 1980-ban hozta összhangba a nyári időszámítást annak érdekében, hogy az egységes piacon az addigi gyakorlattal ellentétben egyszerre történjen az óraátállítás.

A Magyar Alvás Szövetség álláspontja szerint az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő - azaz a téli időszámítás - visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból.