Előfizetés

A magyar kormány kivár

M.K.
Publikálás dátuma
2021.03.03. 09:30

Fotó: Shutterstock
Az Európai Bizottság javaslata alapján 2021-ben kellene utoljára igazítani a vekkereket. Arról a tagállamoknak kell dönteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják.
Ott, ahol a nyári időszámítás mellett döntenek, az utolsó óraátállítás idén március 28-án lehet, a téli időszámítást választó országok utolsó váltása 2021. október utolsó vasárnapján történne meg. 2019-ben az Európai Parlament adott ki határozatot, miszerint az európai uniós országok eldönthetik, hogy a nyári, vagy a téli időszámítást kívánják a jövőben véglegesen alkalmazni. Ha a magyarok többségének akarata érvényesül, a márciusi lehet az utolsó óraátállítás. A felmérések szerint a lakosság 78 százaléka törölné el az óraátállítást, közülük 62 százalék szavazott a nyári időszámításra, és 28 százalék a télire. Hogy Magyarország melyik időszámítást választja, még nem derült ki. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint „a képviselők további egyeztetésre kérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta” – írja az Eduline. Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón az óraátállítás eltörlésével kapcsolatban mindössze annyit mondott, ha rajta állna a döntés, ő a nyári időszámításra szavazna.  Mindkettő mellett lehet egyébként érvelni, a bármelyiket választjuk is, lesznek hátrányok. A természetes időszámítással nyáron már kora hajnalban - a leghosszabb nappalokon bőven fél négy előtt - világos lesz, viszont este háromnegyed nyolckor lemegy a nap, a nyári választása esetén pedig télen is egy órával tovább lesz világos (azaz december végén, január elején is öt óra körül megy le a nap, viszont reggel nyolc után világosodik csak). A tudományos ajánlás egyébként - elsősorban élettani szempontból - a normális idő alkalmazása, persze az emberek túlnyomó többsége jobban szereti, ha este tovább van világos. Magyarországon az állítgatást az energiamegtakarítással indokolták. A lényeg, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni. Az óraállítás ellenzői azzal érvelnek, hogy az ezzel megnyert igen csekély mennyiségű energia nincs arányban azzal a megterheléssel, amit az évi kétszeri időeltolás okoz az emberi szervezetnek.  Az Unió először 1980-ban hozta összhangba a nyári időszámítást annak érdekében, hogy az egységes piacon az addigi gyakorlattal ellentétben egyszerre történjen az óraátállítás. A Magyar Alvás Szövetség álláspontja szerint az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő - azaz a téli időszámítás - visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból.

A csípős hajnal után tavaszias időre készülhetünk szerdán is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.02. 21:26

Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok között várható.
Szerda hajnalban foltokban köd képződhet, nagyobb eséllyel északkeleten, a Kisalföldön és az északi völgyekben – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésében. Gyenge vagy mérsékelt marad a nyugatias szél. A hőmérséklet hajnalban általában -4 és +2 fok között alakul. Napközben napos idő várható kevés fátyolfelhővel. Csapadék nem lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 14 és 18 fok között várható. 

A „napi számok” is hatnak az alvás minőségére

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.02. 17:10

Fotó: B. BOISSONNET/BSIP / AFP
Egy új megközelítéssel végzett kutatás szerint meghatározzák az éjszakai nyugalmat, de a nappal észlelt tüneteket is az aznap tudomásunkra jutott halálozási adatok.
Új megközelítéssel, a szomatikus és a szorongásos tünetek szempontjából vizsgálta az alvás és a koronavírus-járvány kapcsolatát Simor Péter, az ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusának vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport. Az alvásminőség és a nappali élmények időbeli összefüggését elemezve arra az eredményre jutottak, hogy egy rosszabb éjszaka után a vizsgált személyek negatívabb pszichológiai állapotról, például a koronavírus jellegzetes tüneteiről számoltak be. Tehát az éjszaka minősége előrejelezte a nappali tüneteket, viszont ezek nem jelezték előre a következő éjszaka alvás minőségét. Az viszont, hogy az adott napon a médiában 
milyen halálozási adatokról olvastak az érintettek, valamelyest meghatározta a nappali tüneteket és az éjszakai alvást is.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) munkatársai a járvány első hulláma alatt végeztek kérdőíves felmérést magyar, spanyol és belga alanyok bevonásával. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt az alváskutatás nemzetközi szaklapja, a Sleep közölte – olvasható az egyetem honlapján közölt összefoglalóban. A kutatók a felmérésben egészséges emberek alvását vizsgálták. Mint írták, a fertőzés terjedésével és a halálozásokkal kapcsolatos számadatok folyamatos követése, a szabadságunkat és a társas kapcsolatainkat jelentősen korlátozó intézkedések sajátos helyzetet teremtettek. 
„Várható volt, hogy mindez egészséges emberekben is szomatikus tüneteket vált ki, erősödnek a szorongásos tünetek,

a hipochondriára kevéssé hajlamosakat is utoléri az úgynevezett nocebo-effektus, vagyis a rossz közérzet, a gyengeség, a száraz torok, az enyhe köhögés tüneteit akkor is észlelhetjük magunkon, ha igazából semmi bajunk nincs, csak túl sokat hallunk a koronavírus okozta tünetekről. Emellett várható volt a szorongást keltő gondolatok eluralkodása is,
az, hogy nem tudunk szabadulni ettől az alapvetően negatív témától és másra koncentrálni”

– magyarázta a pszichológus.

A beszámoló szerint a kutatók 2020 áprilisában és májusában vették föl az adatokat. „Az első hullám idején még a mostaninál is kevesebb biztos tudásunk volt a járvánnyal és a vírus okozta betegség lefolyásával kapcsolatban, és ez fokozta a szorongást, illetve még nem alakultak ki azok az egyéni megküzdési stratégiák, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot” – írták. A kutatás módszertani újdonságát az adta, hogy az adatfelvételnél nem arra kérdeztek rá a résztvevőknél, hogyan változott a korábbihoz képest az alvásuk, hanem két héten át figyelték az alvásminőséget a finom pszichés változások indikátoraként. Végül 166 egészséges felnőtt adatait elemezték. A kísérleti személyeknek közvetlenül elalvás előtt és ébredés után kellett kitölteniük a kérdőívet, amely az alvásuk szubjektív minőségére, a napközben tapasztalt enyhe pszichotikus és szomatikus tünetekre és járvánnyal kapcsolatos, nehezen kontrollálható, kínzó gondolatok jelenlétére kérdezett rá.

Rosszabb éjszaka után tünetek

Az eredmények megerősítették azt a korábban is sokak által kimutatott összefüggést, miszerint a rosszabb alvásminőség kedvezőtlenebb pszichológiai mutatókkal jártak együtt a kéthetes vizsgálati időintervallum alatt. A beszámoló szerint azonban ennél is érdekesebb az alvásminőség és nappali élmények időbeli összefüggése. Az alvásminőség ugyanis előre jelezte a napi nehézségeket: egy rosszabb éjszaka után a személyek negatívabb pszichológiai állapotról, például a koronavírus jellegzetes tüneteiről számoltak be. Ez azonban a másik irányban nem jelentkezett, azaz a nappali tünetek nem jelezték a következő éjszaka minőségét. Az összegzés szerint a kutatás megerősítette, hogy a túlzott médiafogyasztás, a stresszkeltő hírek nem jó irányba hatnak. Ezért érdemes tudatosan kerülni a médiahasználatot elalvás előtt. Ugyancsak fontos faktor a jó alvás szempontjából a munka és a pihenés elkülönítése térben is időben is, ami a home office elterjedésével sokaknak nehézségbe ütközik. A kutató úgy véli, ha a fizikai lehetőségeink nem is engedik meg, hogy az éjszakai pihenés és a munkavégzés más-más helyiségben történjen, legalább a napi rutinokkal meg kell próbálnunk határt szabni annak, hogy az életünk különböző szférái teljesen összemosódjanak és még este az ágyban fekve is az előző és a következő napi munkahelyi feladatok uralják a gondolatainkat. „Ha sokasodnak a rossz éjszakák, akkor az előbb-utóbb pszichoszomatikus tünetek megjelenéséhez vagy pszichés zavarok kialakulásához vezethet” – mutatott rá az alváskutató.