Előfizetés

Riasztóak az iskolai járványadatok

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.03.03. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Aggasztónak tartja a Pedagógusok Szakszervezete, hogy a koronavírus új változatai gyorsabban a terjednek a gyerekek között is. Egy iskolában nemrég a tanulók 60 százaléka hiányzott.
Van olyan tiszamenti általános iskola, ahol a 35 fős tanári karból 33-an igazoltan elkapták a koronavírust – mesélte lapunknak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, miután hétfőn levélben fordultak a köznevelési államtitkársághoz, azt kérve, hogy az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt mihamarabb hozzanak döntést az iskolák ügyében. A PSZ két megoldást javasolt, az egyik, hogy a középiskolákhoz hasonlóan minden általános iskola térjen át digitális oktatásra, a szülőknek pedig biztosítsák a 100 százalékos táppénzt, hogy otthon tudjanak maradni a gyerekekkel. A másik, hogy csak a felső tagozatos diákoknak rendeljenek el tantermen kívüli munkarendet, az alsóbb évfolyamokon pedig vezessenek be „hibrid” (online és tantermi) oktatást. A PSZ elnöke azt is elmondta, tudnak olyan debreceni iskoláról is, ahol 240 diákból mindössze 50 volt bent az elmúlt napokban, a többiek vagy betegek vagy karanténban voltak. Egy fővárosi intézményben pedig 748 tanulóból 573-an voltak otthon nemrég, többségük hatósági házi karanténban, egy részük viszont azért, mert szüleik nem engedték őket iskolába, félve a fertőzéstől. Szabó Zsuzsa szerint a PSZ megyei elnökeitől érkezett visszajelzésekből az is kitűnik, hogy különösen az északi és a déli határtelepüléseken lévő iskolákban nőttek – sok esetben megduplázódtak – az esetszámok. Aggasztónak tartja, hogy az új Covid-variánsok gyorsan terjednek a gyerekek között és nem maradnak tünetmentesek. A vírusnak már van egy középiskolás korú áldozata is: az operatív törzs keddi adatközlése szerint egy 16 éves lány hunyt el a fertőzést követően, akinek nyirokrendszert érintő alapbetegsége volt. Magyarországon eddig ő a legfiatalabb áldozat. A napokban Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője, valamint Müller Cecília országos tiszti főorvos is arról beszélt, mérlegelik a teljes digitális oktatás elrendelését. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szintén azt nyilatkozta a Blikknek, szükség lehet újabb szigorításokra, példaként említette az iskolák bezárását vagy az április elsején kezdődő tavaszi szünet előre hozását is. Bár a szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint mérlegelésre már nem nagyon van idő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma az atv.hu megkeresésére azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy jelenleg feleannyi köznevelési intézményben van érvényben részleges vagy teljes tanügyi elrendelés, mint a második hullám tetőzésekor. Azt viszont elfelejtették megemlíteni, hogy az esetszámok most talán a korábbinál is meredekebben emelkednek. Müller Cecília két hete jelentette be, hogy elkezdődött a harmadik hullám, az ezt megelőző hét csütörtökén – február 11-én – még 107 óvoda és 208 iskola volt érintett. A tegnapi, március 2-ai adatközlés szerint már 273 óvodában és 536 iskolában kellett rendkívüli szünetet, illetve részleges vagy teljes digitális oktatást elrendelni. – Lehet azt mondani, hogy még most sem olyan magasak a számok, de a fenti példákból is látszik, hogy egy-egy intézményben nagyon súlyos a helyzet. Talán nem kellene megvárni, amíg mindenhol ez lesz a jellemző, a vírus nem „mérlegel” – fogalmazott Szabó Zsuzsa. A PSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet: sok iskolában már elhasználták azt az időkeretet, amit a hiányzó pedagógusok eseti helyettesítésére ki lehetett írni. Az óvodák sincsenek könnyebb helyzetben. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke, Fábián Katalin lapunknak azt mondta: kollégáitól egyre többször hallja, hogy a szülők, ha meg tudják tenni, inkább otthon tarják gyermekeiket. Szerinte az óvodavezetők és a fenntartó önkormányzatok rugalmasak ebben a kérdésben, de ő is azt tartaná helyesnek, ha egységes kormányzati döntés születne az ügyben – amit szerinte már rég meg kellett volna lépni.  

Figyelmeztet a szülői szervezet

Ha egy családban betegség vagy fertőzöttség gyanúja merül fel, akkor inkább a gyerekek se menjenek iskolába. Tartsuk a kapcsolatot az iskolával, óvódával, segítsük a pedagógusokat – írta a Szülői Hang Közösség. A szülői szervezet képviselője, Miklós György a Népszava megkeresésére közölte: ha egy családtag igazoltan Covid-fertőzött, a háziorvostól kérhet igazolást a szülő a gyerekek iskolai hiányzására is. – Ennek automatikusnak kellene lennie, de sajnos sokszor előfordul, hogy egy-egy gyermek akkor is iskolába megy, ha a közvetlen családi környezetében valaki megfertőződik – mondta. Hozzátette: ha egy gyermek az otthon maradással elérné a 250 óra hiányzást, akkor sem kötelezhető automatikusan évismétlésre. Az elképzelhető, hogy osztályozó vizsgát kell tennie, de az iskolavezetés dönt arról, ebben a helyzetben ez valóban szükséges-e. Múlt héten Balassagyarmaton maga a polgármester kérte a szülőket, ha tudják, egy-két hétig ne vigyék gyermekeiket iskolába, óvodába – igazolásként minden intézményben elfogadják a „szülői féltés” okot. Csach Gábor hétfőn a Facebook-oldalán számolt be arról, sokan megfogadták a tanácsát. Ezt követően lépett az Oktatási Hivatal is: a városban keddtől március 16-ig bezáratták az óvodákat, az egyik általános iskola digitális oktatásra állt át. A polgármester a többi iskola igazgatóit továbbra is arra kérte, azokat a gyerekeket, akik „szülői féltés” miatt hiányoznak, ne érje semmilyen retorzió. 

Egy éjszaka alatt másfélszeresére nőtt a munkaerőhiány az egészségügyben

D. A.
Publikálás dátuma
2021.03.03. 06:20

Fotó: kormany.hu/Árvai Károly / MTI
Az első becslések szerint 5500 szakképzett dolgozó tűnt el hétfőn éjjel a magyar egészségügyből. Ők azok, akik a rájuk kényszerített határidőig nem írták alá az új munkaszerződéseket, miszerint a jövőben egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgoznak.
Az 5500-as szám az országos kórházi főigazgatótól, Jenei Zoltántól  származik, aki kedden sikerként beszélt arról, hogy csak ennyi embert vesztett az ágazat. Mint mondta: „az egyénre lebontott tárgyalások és az információáramlás” eredményeként több mint 95 százalék írt alá.  Azt, hogy a távozók tömege mekkora veszteséget okoz a gyógyításban és mennyire gátolja az ellátás fenntartását, jelenleg nem lehet megbecsülni. Azt sem tudni pontosan, hogy a távozók között mennyi az orvos, mennyi a szakdolgozó, milyen speciális, nagyobb területek blokkolására is képes szakmákat érint jobban a „leszerelés.” Kedden a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara országos felmérést indított tagjai körében, hogy egyértelmű képet kapjanak. Lapunknak a köztestület elnöke, Balogh Zoltán úgy becsülte, hogy a távozók 70-75 százaléka, azaz mintegy 3500-4000-en lehetnek szakdolgozók. Szerinte a legtöbben éppen azokról a területekről távozhattak, ahol a legnagyobb terhelésnek voltak kitéve, ilyen az intenzív-, a sürgősségi osztályok dolgozói, valamint az átirányítottak. Elvesztésük nagy érvágás azoknak is, akik maradtak, hiszen most az ő munkájukat is nekik kell ellátni. Hozzátette: az is látszik már a „jóhírnév igazolást” kérelmezők számából, hogy amint javul a járványhelyzet, sokan mennek ismét a határon túlra munkát vállalni. Hozzátette: számolni kell azzal is, hogy évente ezrek mennek nyugdíjba, tehát az ő munkájukra sem lehet hamarosan számítani. Már tavaly nyár végén is gondot okozott a Covid-ellátásra kijelölt intézmények szakemberekkel való feltöltése. Most a második hullámhoz képest jóval több betegre készül a rendszer. Tavaly a második negyedévben 9000 állásból hiányoztak egészségügyi szakemberek, ez a hiány nőtt most több mint 50 százalékkal. Tatabányán, a fővárosi Jahn Ferenc kórházban és a Szent Imre kórházban mindez már ellátási nehézségeket okoz. Kedden este a Jahn Ferenc kórház közleményben azt írta, hogy két belgyógyászati osztálya működőképes. Arról nem írtak, hogy a korábban felfüggesztett gasztroenterológia és a vérző betegek ellátását újraindították-e. A kórházi főigazgató keddi tájékoztatóján azzal nyugtatta a közönséget, hogy bár vannak olyan kisebb városi kórházak, amelyekben egy-egy területen nagyobb létszámban nem írták alá az új szerződést, de azokon a helyeken átcsoportosítással biztosítják majd a megfelelő körülményeket. "Teljes garanciát lehet adni" arra, hogy a járvány alatt is biztosított az egészségügyi ellátás - jelentette ki Jenei Zoltán.

Elutasítják Orbán zsarolását: elkészült a felfüggesztést kérő levél

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.03.03. 06:00
Othmar Karas
Fotó: HANS KLAUS TECHT / AFP / APA
Az északi és balti országok hat kereszténydemokrata pártjának vezetője tegnap este nyilatkozatot adott ki, amelyben kezdeményezik a Fideszhez tartozó EP-képviselők tagságának felfüggesztését. Lapunk értesülései szerint erről levél is készült Manfred Weber frakcióvezetőnek címezve.
Nagy többségünk támogatni fogja az eljárási szabályzat módosítását – nyilatkozta a Népszavának Othmar Karas, az Osztrák Néppárt európai parlamenti delegációjának vezetője, az új előírások egyik kezdeményezője és kidolgozója. Az Európai Néppárt (EPP) képviselői szerda délelőtt szavaznak az új rendtartásról, amely lehetővé tenné, hogy a frakcióból ne csak egyes tagokat, hanem csoportokat is ki lehessen zárni, illetve ideiglenesen felfüggeszteni a tagságukat. A szabályok elfogadásához a tagok kétharmadának a szavazata szükséges, a minősített többség meglétét a lapunk által megkérdezett, több EPP-hez közelálló forrás is biztosra veszi. A Néppárt tagjai és vezető testületei széles körben megvitatták és elfogadhatónak találták az asztalra tett kompromisszumos javaslatot, ezért a várakozások szerint nem lesznek meglepetések. A status quo-hoz sokáig ragaszkodó németek, valamint a magyar kormánypártot bálványozó spanyolok is közölték, hogy megszavazzák a változtatásokat. Othmar Karas szerint Orbán Viktor vasárnapi levele – amelyben a fideszesek kilépésével fenyegette meg a néppárti frakciót – nem változtatott sem a hangulaton, sem az eljárási szabályzat szavazásra kerülő tervezetén. Továbbra is az szerepel a szövegben, hogy egy képviselő vagy képviselőcsoport kizárásához, illetve tagságának ideiglenes felfüggesztéséhez a frakció többségét kitevő néppártiak kétharmadának a szavazata kell. Kivétel ez alól, ha az EPP pártcsalád már kizárta vagy felfüggesztette az adott pártot, ebben az esetben képviselőik eltávolításához, illetve tagságuk felfüggesztéséhez elég az szavazók egyszerű többsége. Néppárti politikustársaihoz hasonlóan Othmar Karas is hangsúlyozta, hogy a rendelkezések megváltoztatása nem a Fideszről szól. Ugyanakkor elismerte, hogy a következő lépés a magyar párt tagságának felfüggesztése lehet:
“Először el kell fogadnunk az új szabályokat, aztán meglátjuk, hogy mit cselekszik Orbán Viktor. Ha arra kerül a sor, szerintem a frakció a Fidesz tagságának a felfüggesztése mellett lesz”.

Az osztrák EP-képviselő nem erősítette meg lapunknak, hogy a szerdai döntés után maga is javasolni fogja a fideszesek felfüggesztését. Néppárti forrásokból származó értesüléseink szerint azonban az északi országok kereszténydemokrata pártjai már az eljárási szabályzat elfogadásának másnapján levelet fognak írni Manfred Weber frakcióvezetőnek, kezdeményezve a Fideszhez tartozó képviselők jogainak megnyirbálását. Karas szerint az EPP sok időt ölt a Fideszbe, amely soha egy jottányit sem engedett, és nem volt hajlandó nyitni a többiek felé. “A párbeszéd híve vagyok, s azon dolgozom, hogy közös megoldásokat találjunk, de elutasítom, hogy Orbán megint megpróbáljon megzsarolni minket, és ismét minket vádoljon”, mondta a politikus, aki tavaly decemberben a gestapózó Deutsch Tamás kizárásának egyik kezdeményezője volt. Társaival együtt akkor annyit ért el, hogy a fideszes delegációvezető tagságát felfüggesztették. Ekkor alakult meg a Néppártban az eljárási szabályzat frissítésén dolgozó munkacsoport. Othmar Karas és a lapunk által megkérdezett, névtelenséghez ragaszkodó EPP-sek egyöntetűen azt hangoztatták, hogy a Fidesz frakciótagságának felfüggesztését a pártcsaládból való kizárásnak kell követnie. Az ernyőszervezetben 2019. márciusában függesztették fel a magyar pártot, státusza azóta változatlan. A következő választmányi ülést júniusban hívnák össze, és mivel a kizárást kezdeményező levél már jó ideje Donald Tusk elnök asztalán fekszik, azt azon nyomban napirendre kell tűzni, mihelyst az EPP rendes, vagyis nem online ülést tud tartani.