Van olyan tiszamenti általános iskola, ahol a 35 fős tanári karból 33-an igazoltan elkapták a koronavírust – mesélte lapunknak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, miután hétfőn levélben fordultak a köznevelési államtitkársághoz, azt kérve, hogy az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt mihamarabb hozzanak döntést az iskolák ügyében. A PSZ két megoldást javasolt, az egyik, hogy a középiskolákhoz hasonlóan minden általános iskola térjen át digitális oktatásra, a szülőknek pedig biztosítsák a 100 százalékos táppénzt, hogy otthon tudjanak maradni a gyerekekkel. A másik, hogy csak a felső tagozatos diákoknak rendeljenek el tantermen kívüli munkarendet, az alsóbb évfolyamokon pedig vezessenek be „hibrid” (online és tantermi) oktatást.
A PSZ elnöke azt is elmondta, tudnak olyan debreceni iskoláról is, ahol 240 diákból mindössze 50 volt bent az elmúlt napokban, a többiek vagy betegek vagy karanténban voltak. Egy fővárosi intézményben pedig 748 tanulóból 573-an voltak otthon nemrég, többségük hatósági házi karanténban, egy részük viszont azért, mert szüleik nem engedték őket iskolába, félve a fertőzéstől.
Szabó Zsuzsa szerint a PSZ megyei elnökeitől érkezett visszajelzésekből az is kitűnik, hogy különösen az északi és a déli határtelepüléseken lévő iskolákban nőttek – sok esetben megduplázódtak – az esetszámok. Aggasztónak tartja, hogy az új Covid-variánsok gyorsan terjednek a gyerekek között és nem maradnak tünetmentesek. A vírusnak már van egy középiskolás korú áldozata is: az operatív törzs keddi adatközlése szerint egy 16 éves lány hunyt el a fertőzést követően, akinek nyirokrendszert érintő alapbetegsége volt. Magyarországon eddig ő a legfiatalabb áldozat.
A napokban Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője, valamint Müller Cecília országos tiszti főorvos is arról beszélt, mérlegelik a teljes digitális oktatás elrendelését. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szintén azt nyilatkozta a Blikknek, szükség lehet újabb szigorításokra, példaként említette az iskolák bezárását vagy az április elsején kezdődő tavaszi szünet előre hozását is.
Bár a szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint mérlegelésre már nem nagyon van idő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma az atv.hu megkeresésére azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy jelenleg feleannyi köznevelési intézményben van érvényben részleges vagy teljes tanügyi elrendelés, mint a második hullám tetőzésekor. Azt viszont elfelejtették megemlíteni, hogy az esetszámok most talán a korábbinál is meredekebben emelkednek. Müller Cecília két hete jelentette be, hogy elkezdődött a harmadik hullám, az ezt megelőző hét csütörtökén – február 11-én – még 107 óvoda és 208 iskola volt érintett. A tegnapi, március 2-ai adatközlés szerint már 273 óvodában és 536 iskolában kellett rendkívüli szünetet, illetve részleges vagy teljes digitális oktatást elrendelni.
– Lehet azt mondani, hogy még most sem olyan magasak a számok, de a fenti példákból is látszik, hogy egy-egy intézményben nagyon súlyos a helyzet. Talán nem kellene megvárni, amíg mindenhol ez lesz a jellemző, a vírus nem „mérlegel” – fogalmazott Szabó Zsuzsa. A PSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet: sok iskolában már elhasználták azt az időkeretet, amit a hiányzó pedagógusok eseti helyettesítésére ki lehetett írni.
Az óvodák sincsenek könnyebb helyzetben. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke, Fábián Katalin lapunknak azt mondta: kollégáitól egyre többször hallja, hogy a szülők, ha meg tudják tenni, inkább otthon tarják gyermekeiket. Szerinte az óvodavezetők és a fenntartó önkormányzatok rugalmasak ebben a kérdésben, de ő is azt tartaná helyesnek, ha egységes kormányzati döntés születne az ügyben – amit szerinte már rég meg kellett volna lépni.
