Előfizetés

Streamelt fesztivált indít a Müpa

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.03.04. 11:30

Fotó: Posztos Janos
Megszűnt a Müpa szerződése 2020-ban, már nem vesz részt a Budapesti Tavaszi Fesztivál szervezésében, létrehozásában. Helyette saját fesztivált indítanak Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek címmel.
Az új fesztiválról, amely első alkalommal április 2. és 17. között lesz megtartva, szerda délelőtt tartottak sajtótájékoztatót a Müpában. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán a moderátor és négy fellépő művész ült. Megszólalt természetesen – úgy tűnt felvételről – Káel Caba is, a Müpa igazgatója, aki a végén, az utolsó előttinek feltett kérdésre elmondta, hogy fantasztikus lehetőség volt, hogy a Müpa 2014-től 2020-ig két nagy budapesti fesztiválban szervezőként lehetett jelen. Izgalmas, szép korszak volt, sikerült a fesztivál rangját, fényét visszaadniuk. A Bartók Tavasz is a turizmus fellendítésének jegyében zajlik, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen szervezik. Amikor a kormányzat annak idején felkérte a Müpát, a megállapodásban benne volt, hogy időnként meg kell újítani az együttműködést a főváros és a kormányzat között, ami tavaly lejárt. Új feladatot kaptak, aminek az is része lesz, hogy jövőre már az egész országra kiterjed a programsorozat, ezzel is erősítve a turisztikai vonalat. (A Budapesti Tavaszi Fesztivál is több programmal jelent meg vidéken – a szerk.) Büszkék az elmúlt időszakra, további jó munkát kívánnak a fővárosnak a Budapesti Tavaszi Fesztivál utódja kapcsán. Káel a tájékoztató elején arról beszélt, hogy internetes formában, streamelve fogják – mert kell ilyenkor is valamilyen módon – a programokat eljuttatni a közönséghez. A művészek saját országukban, Nagy-Britanniában, Svájcban rendezik meg hangversenyeiket, ahol elmondják, hogy ez a Bartók Tavasz részeként valósul meg, a turisztikai elem ebben is fontos szempontot játszik. A fesztivál legfontosabb eseménye az lesz, hogy Kurtág György operájának, a Játszma végének tavaly meghiúsult magyarországi bemutatójára április 7-én, tehát ha csak online közvetítésben is, de sor kerül, a szereposztás azonos lesz a Scala-beli premierével. A különlegesség az lesz, hogy most ott lesz a szerző, aki a milánói bemutatón nem tudott ott lenni. A Royal Philharmonic Orchestra Vaszilij Petrenko vezényletével a Royal Albert Hallból fog bejelentkezni. René Jacobs és a Kammerorchester Basel a Paul Sacher Saalban adja elő Haydn operáját, Gardiner az oxfordi Sheldonian Theatre-ből varázsolja ide Bach János-passióját, Milánóból pedig az operaház zenekara, a Filarmonica della Scala Riccardo Chailly vezényletével lesz jelen a fesztiválon. A tánc területén egyedülálló, hogy sikerült összehozniuk Magyarország három vezető együttesét, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Szegedi Kortárs Balett Bartók műveire koreografált műsort mutat be, Lajkó Félix és a Győri Balett GisL címmel Adam híres Giselle-jét gondolta újra, a Pécsi Balett pedig Vasarely-etűdök címmel tart bemutatót. Vashegyi György és az Orfeo Zenekar Mozart-estre készül. A Müpa zeneszerzői pályázatára érkezett, és ott lett díjazott Farkas Bence Kísérőzene Az aranyember című némafilmhez című műve, amit Korda Sándor 1918-ban években készített: a Győri Filharmonikus Zenekar és Dubóczky Gergely adja elő. Kimozdul a fesztivál az előadótermek világából, a Budai Várban, a Savoyai teraszon lesz Charlie életműkoncertje. A Bagossy Brothers Company érdekesen kapcsolódik Bartók művészetéhez, transzformálják a korunkra az ő üzenetét. A sajtótájékoztatón a Müpa nagyszínpadán helyet foglaló művészek között ott volt Kelemen Barnabás, aki elmondta, hogy több zenész is megfordult a Kelemen Kvartettben az elmúlt időszakban, de decemberben kialakult az új összetétel, így majd a megújult együttes mutatja be a BMC-ben a hat Bartók-vonósnégyest.  

Az őszödi beszéd ihletet ad

Csákvári Géza P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2021.03.04. 11:00

A hírek szerint Gyurcsány Ferenc lehet a múzsája egy tervezett Kálomista-filmnek. 2006 ősze eddig több alkotásban is visszaköszönt.
A napokban robbant a hír: fikciós nagyjátékfilm készül a 2006-os őszi eseményekről, amelyben feltehetően az őszödi beszéd kiszivárogtatása körül forognak majd az események, és szerepet kaphatnak benne az ezt követő zavargások. A 24.hu oknyomozó cikke az Universe Management nevű ügynökség felhívásából indult ki, melynek keretében a cég megkeresett színészeket egy neves angol rendezővel készülő, politikai krimi kapcsán. A lapnak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő két színész szerint az volt a mondás, hogy fikciós műről lesz szó, melynek az őszödi beszéd lesz a témája. A hír, mely az ügynökség e-mailjén alapul, nyilvánvalóvá tette, hogy a casting a Kálomista Gábor résztulajdonában lévő Megafilmnél volt. Mind Kálomista, mind az Universe Management ügyvezetője, Markovics Annabell nem nyilatkozott a készülő produkcióról. A Nemzeti Filmiroda nyilvántartása szerint a MEGA FILM Kiadó Kft. 2021-ben regisztrált egy játékfilmet A hazugság ára címen, mellyel a 24.hu „azonosította” a projektet. A felvitt adatok szerint 800 millió forintos lesz a gyártás büdzséje, mely magánpénz. Sem a Nemzeti Filmintézet, sem az MTVA nem támogatja a produkciót, nem pályázott hozzájuk senki ilyen címmel, hovatovább, eddig nem is hallottak róla. A Népszava által megkeresett iparági szereplők közül sokan a sajtóból hallottak A hazugság ára című filmtervről, ám a legtöbben kételkednek abban, hogy a választásokra elkészülne, vannak, akik szerint blöff, esetleg provokáció az egész. Tény: a Nemzeti Filmirodánál tett regisztráció semmire sem jelent garanciát, mivel ez csak szimpla információszolgáltatás egy utólag igénybe vehető adókedvezményhez. (Ha már elkészült a film és a producere számlákkal igazolja, hogy a bejelentett 800 millióm forint filmgyártásra fordították. Csakis ezután veheti fel a maximum 240 millió forint közvetett állami támogatást.) Az őszödi beszéd esetleges megfilmesítése – mint társadalmi és politikai téma – nem áll távol Kálomista Gábor sokoldalú portfólióját tekintve. Társrendezőként és producerként jegyzi A szíven szúrt ország című filmet, mely Marian Cozma kézilabdás megölését dolgozta fel. Az Index 2009-es kritikája szerint a gyilkosság Kálomista elbeszélésében egy, a magyarság ellen a cigányok által elkövetett – nem rendkívüli, hanem szokásos – bűntett volt. A Megafilm új bemutatója a Babos Tamás és Kálomista László Tamás rendezte A béke követei lesz, mely a szinopszisa szerint trianoni békeszerződést történelmi kontextusban mutatja be. A magyar film történetben eddig Dézsy Zoltán 2013-as Elment az öszöd című munkája az egyetlen alkotás, melynek témája Gyurcsány Ferenc 2006-ban elmondott balatonőszödi beszéde. A 76 perces film nem a valóságot ábrázolja, a nyitóképsorban ki is írják: „Természetesen a történet merő kitaláció…”. Mindenesetre a filmben a főszereplő, a Ferenc nevű miniszterelnök fiktív jövőjét is látjuk, aki a történet szerint 2017 márciusában bilincsben jelenik meg a törvényszék előtt, aztán három férfival ül egy cellában, végül pedig „bizonytalan időre” elhalasztják az ítélethozatalát. A filmet a korabeli kritika több ponton is elmarasztalta: a gyenge színészi játék, a semmitmondó párbeszédek és a cselekmény hiánya kapcsán. Vagyis mindenért. Noha nem kifejezetten az őszödi beszédről, de annak közvetlen hatásáról nyújt képet Nemes Csaba Remake I-X. című animációs filmje, mely a 2006-os őszi zavargásokat mutatja be. A tíz epizódból álló sorozat így az egykori MTV-székház ostromától indít, majd bemutatja az október 23-ai ünnepségen a Deák Ferenc téren tüntető tömeget és az elkötött tankot, de az egyes, utcai zavargásokra és a budapesti lovasrohamra is hangsúlyt helyez. – A 2006-os helyzetet a maga komplexitásában, drámaiságában és persze iróniájában akartam ábrázolni – mondja Nemes, aki szerint az animáció műfaja kivált alkalmas arra, hogy a történésekből egy-egy pillanatot kiemelhessen, és hogy árnyaltan ábrázolja az ellentmondásokat, a tüntetők és a rohamrendőrök túlkapásait. – A kilencvenes években még elborzadva figyeltük, hogy a posztszocialista országokban hogyan robbannak ki a társadalmi kataklizmák – meséli Nemes Csaba, kiemelve, hogy Magyarországon akkoriban nem történt hasonló eset, így valószínűleg 2006-ban került sor a felszín alatti indulatok kitörésére. Ennek oka talán abban ragadható meg, hogy a magyar társadalom a kilencvenes években a jelenünkhöz képest még apolitikus volt, miközben a mélyben, ha rejtetten is, elindult a polarizáció irányába. A művész úgy látja, 2006 őszén a folyamatok ráadásul abszurddá is váltak, ezért is adta filmjének a Remake címet, mivel a tüntetők sűrűn hivatkoztak referenciaként az 1956-os forradalomra – újra akarván azt indítani vagy az örökségét megújítani. Nemes szerint a tüntetők kreatívan éltek az események mediatizált voltával, hiszen olyan megmozdulásokat tettek, melyek a képernyőkön keresztül rendesen lesokkolták a tévénézőket. Ilyen volt, amikor elkötötték az 1956-os megemlékezésre kihelyezett tankot, vagy amikor a Deák Ferenc térre installált, műanyag, embernagyságú betűkből álló „Budapest a Szabadság Fővárosa” feliratból a „Szabadság” szó betűivel barikádozták el magukat. – Az emberek a betűkkel védekeztek a vízágyúk ellen, ami valljuk be, elég erős kép – mondja Nemes, aki szerint a tüntetők tisztában voltak azzal, hogy egy mediatizált korban élünk. A film viszont nem akart pálcát törni egyik oldal felett sem, az eseményt a maga komplexitásában akarta megragadni, mintegy dokumentálva az őszi hónapok érzelmi felfokozottságát. – Megpróbáltam a filmemben objektív maradni, ezért bal és jobb oldalról egyaránt ért bírálat, hogy miért nem vagyok kritikusabb, miért nem köteleződöm el. Én a filmmel azonban magát a jelenséget akartam bemutatni – mondja Nemes, aki szerint a heves visszajelzések arra mutattak rá, hogy 2006 ősze egy valóban mindenkit érintő és megrázó esemény volt, melyet akkoriban nehezen lehetett objektíven, érzelmek nélkül szemlélni. Az őszödi beszéd kapcsán a korabeli médiában számos értelmiségi reakció érkezett. Friderikusz Sándor például kiemelte, farizeuskodás Gyurcsány beszédéből a trágár szavakba belekötni, Nádasdy Ádám nyelvész azt hangsúlyozta, a volt miniszterelnök nyelvhasználata nem kritizálható, míg Gerő András szerint az egy „plebejus hangon elmondott nyilvános gyónás” volt.     

Játszd újra, Bence!

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2021.03.03. 22:31

A Berlinálén szerdán debütált Fliegauf Bence 2003-as alkotása, a Rengeteg a folytatása, a Mindenhol látlak. A bevált forma aktualizált topikokkal erősebb lett, mint az előzmény.
Kedvenc filmes kvízkérdéseim egyike: mondjuk egy folytatást, mely jobb lett az eredetinél? A nem túl hosszú listára most felkerült Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak, amely a 2003-as művének továbbgondolása. Persze nem klasszikus folytatásról van szó: az író-rendező ugyanis nem a korábbi műben bemutatott budapesti karakterekhez tért vissza, hanem annak dramaturgiájához, képi atmoszférájához és ahhoz a kiindulóponthoz, hogy szkeccsfüzérbe font emberi sorsokat látunk, olykor Roald Dahl-féle meghökkentő mesei fordulat adja a lezárást. Persze joggal vetődik fel a kérdés: egy alkotó miért lép vissza egy csaknem húsz évvel ezelőtt alkalmazott művészi formához? A prekoncepcionális aggodalmak ellenére el kell mondani: a Rengeteg – Mindenhol látlak problémafelvetései miatt fájóan aktuális műalkotás. Az illusztrált sorsok igen precíz lenyomata az ezredforduló utáni Magyarországnak, noha számos problémafelvetése igencsak egyetemes. A halott anyja miatt az apját hibáztató tinilány esete, a férfit féltékenységgel vádoló barátnő, aki nem érzi a valós problémát, a daganatos betegekkel kuruzsló lelki károkozása, a „kötelező” gyerekvállalás társadalmi elvárása miatt szenvedő idősebb pár, a haldokló apát gyászoló fiatal feleség és a fiú „tiltott” vonzalma, a vallásos anyuka és az ateista kisfia csatája a világ számos pontján aktuális kérdéskört érint. Na és, akkor mitől lesz ez több, mint az a rengeteg másik mű, mely hasonló problematikákat kutat? Attól, hogy Fliegauf Bence minden egyes szereplőbe bekódolta a cinikusan szuperintelligens karakterességét, mely olykor meseszerű szituációkat teremt. Ilyen például a vallásosság fontosságát a tizenéves gyerekén számonkérő anyuka esete, akit a szerepjátékos fia igen frappánsan lerendez azzal, hogy ateista, és amúgy is, Isten egy rossz és pszichopata karakter, aki megölte a saját fiát. Pontosan tudjuk, bármennyire reálisnak is tűnik a jelenet, ilyen erőviszonyok csak fikciósak lehetnek. Csak Fliegauf tud olyan trágár intellektusokat megteremteni, akiknél nem pózolás a mocskos nyelvezet. Ezt a történetmesélési játékosságot a fliegaufi forma teszi teljessé, amit a rendező tökéletesre csiszolt a Beszélő fejek című dokumentumfilmjében, illetve az első Rengetegben. Arcokat és kezeket mutat: Gyuricza Mátyás és Nyoszoli Ákos operatőrök kamerája mindig pontosan eltalálja, mikor mire kell ráfókuszálni. Ez a minimális költségvetésből készült, ám annál kreatívabb alkotás szerves része a fliegaufi életműnek, nem is lehet kérdés.