Leleplező hangfelvételek vethetnek véget Obajtek politikai szárnyalásának

Totális ellenzéki támadás indult a lengyel sajtóban az Orlen nevű, vezető szénhidrogén cég elnöke ellen.

Daniel Obajtek nem egyszerű üzletember, hanem a lengyel kormánypárt egyik kulcsfigurája, a mindenható pártelnök, Jaroslaw Kaczynski házi kedvence. A 45 éves férfit eddig arra is esélyesnek tartották, hogy ő legyen a következő kormányfő a hivatalban lévő Mateusz Morawiecki miniszterelnök után, aki iránt "megingott a bizalom". Mármint Kaczynski bizalma. Egyes, nemrég nyilvánosságra hozott hangfelvételek azonban olyan kínos képet festenek Obajtekről, hogy a botrány alighanem véget vet politikai szárnyalásának.

A felvételek még akkoriban készültek, amikor Obajtek, mint a PiS (Jog és Igazságosság Párt) ifjú politikusa, 2006 és 2015 között falujában, Pcimben a községi önkormányzat vezetője, lengyel kifejezéssel "bíró" volt. Az akkor hatályos törvények szerint az önkormányzati tisztségviselők nem folytathattak gazdasági tevékenységet. A nyilvánosságra hozott felvételek szerint azonban Obajtek személyesen irányított egy helyi építőipari céget, amelyben tulajdonosként, cégvezetőként adott utasításokat. A felvételek tanúsága szerint ennek a cégnek a révén akarta megsemmisíteni rokonai, a Lis-család vállalkozását. A legutóbb kiszivárgott felvétel szerint a későbbi olajcár hamisan esküdött a bíróság előtt a cégek közötti perben. Korábban ő is Liséknél dolgozott, de konfliktusba került a nagybácsikkal és ezért indított kis helyi háborút Pcimben. (A délkelet-lengyelországi falu neve a lengyel közbeszédben néha a magyar „Mucsa”, vagy „Kukutyin” értelemben jelenik meg.)

Obajtek pályája pártja hatalomra kerülésével vett meredek ívet. Állami vállalatoknál, hivataloknál kapott magas posztokat – miután nem csak hűséges pártkatona volt, de a pártelnök rokonszenvét is el tudta nyerni. 2018-ban lett az Orlen elnöke, s a cég más, hasonló profilú lengyel szénhidrogénfeldolgozó és kereskedelmi vállalkozásokat is gyorsan magába olvasztott.

Az Orlen mára nem csak Lengyelország, de az egész térség legnagyobb vállalkozása, Csehországban, Litvániában és Kanadában is működnek leányvállalatai. Fő tulajdonosa az államkincstár, így érthető, hogy az elnök-vezérigazgató posztja miért számít mindenekelőtt politikai állásnak.

Ahogy Obajtek lett az Orlen főnöke, az óriáscéget azonnal a kormánypárt politikai eszközévé tette. Elsőként a Ruch médiaforgalmazó kereskedelmi vállalatot vették át, majd tavaly a Polska Press kiadót. Ez a passaui székhelyű német magáncég tulajdonolta szinte a teljes vajdasági (megyei) és városi nyomtatott sajtót, reklámújságokat, ingyenes lapokat és ezek elektronikus változatait. Obajtek megoldotta a pártfeladatot, így közvetve a PiS kezébe jutott a lengyel vidék médiájának nagy része. Üzletileg azonban kétséges a vállalkozás, a németek ugyanis már korábban leválasztották a kiadóról az ingatlanvagyont és a nyomdákat.

A botrány nyomán a lengyel parlamentben ismét megrendült az Egyesült Jobboldal nevű kormánykoalíció egysége. Kaczynski nem bízhat meg szövetségeseiben, a némileg középre húzó Jaroslaw Gowin féle Megegyezésben és Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter/legfőbb ügyész Szolidáris Lengyelországában. A két párt gyakran konfrontál a PiS-szel és időnként félre is szavaznak. Kaczynski Gowintól frakciója ingatag tagjait csábítja el, Ziobrót viszont megfenyegette, hogy ha nem tartja magát a koalíciós hűséghez, legközelebb kimaradnak a közös jobboldali listákról. Azzal is próbálkozik, hogy megnyerje Pawel Kukiz rockzenész négy fős parlamenti csoportját a PiS-nek.

Az Obajtek-felvételek Ziobro ügyészségének felelősségét is felvetik. Évek óta ismerik ezek törvénysértő tartalmát, mégsem léptek. Ziobro számára ez a zsarolás eszköze volt Kaczynskival szemben, másrészt Obajteket is domesztikálni akarta, különösen, ha az közel kerülhet a hőn áhított kormányfői poszthoz.

Most kiderül, mennyire erősen tartja kézben a kormánykoalíciót a PiS elnöke, képes-e még Kaczynski a hosszú távú politizálásra. A keresztény erkölcsökre gyakran hivatkozó lengyel jobboldal képtelen érdemi állásfoglalást tenni egyik frontembere visszataszító szereplésével kapcsolatban, ami sokban hasonlít a Fidesz dilemmájához Szájer József ügyében.