Előfizetés

A fővárosban és a környékén elesett a belgyógyászati területi ellátás

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.03.04. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kórházak kötelesek fogadni minden belgyógyászati ellátásra szoruló beteget, a mentőknek kell megtalálni, hogy hol van szabad ágy.
Már akkora a fővárosi és a Pest-megyei kórházak belgyógyászatainak a leterheltsége, hogy az országos tiszti főorvos – a lapunk birtokába került dokumentum szerint - átmenetileg fölfüggesztette az ilyen osztályokkal rendelkező kórházak területi ellátási kötelezettségét. Keddtől az intézkedés visszavonásáig mintegy 15 intézmény köteles fogadni a fővárosi és a Pest-megyei belgyógyászati betegeket. Minden esetben a mentőszolgálatnak kell megtalálni, hogy hol van hely a páciens fogadására. Könnyen elfordulhat, hogy egy csepeli magas-vérnyomásost a környékbeli intézmények telítettsége miatt Ceglédig vagy Vácig is elvisznek majd a mentők. Az utasítás további érdekessége, hogy a területi elvű ellátás feloldása mellett elrendeli azt is, hogy amennyiben már egyetlen üres ágya sem maradt az intézményeknek, a saját területi betegeiket ebben az esetben sem utasíthatják el. Miután a kórházak a Covid betegek ellátásához a belgyógyászati osztályaikat alakították át, kevés hely maradt a nem azonnali ellátásra szorulóknak, például hasfájósoknak, a szív-és keringési panaszokkal küszködőknek. A KSH adatai szerint már a múlt év decemberében 99,8 százalékos ágy-kihasználtsággal működtek a belgyógyászatok. A második hullám hatására az intenzív ellátás mellett ennek a szakterületnek nőtt egyik hónapról a másikra legnagyobb mértékben (41,3 százalékkal) a forgalma. A Coviddal terhelt helyzetet most tovább nehezítette a munkaszerződés váltás, nőtt a szakemberhiány. Hétfőn – mint emlékezetes - a Jahn Ferenc kórház orvosigazgatója jelezte, a három belgyógyászati osztálya közül csak kettő maradt működőképes. Kedden este egy másik sajtónyilatkozatban már azt közölte, hogy a probléma megoldódott. A fekvő- és járóbeteg-szakellátás az intézetben biztosított, az osztály nem vált működésképtelenné. 
Lapunknak Falus Ferenc egykori tiszti főorvos azt mondta: nem történik egyéb, mint amit napok óta tudunk, hogy a helyhiány miatt összevissza küldözgetik a betegeket, mert vagy nincs hely, vagy nem az intézmény körzetéhez tartozó területen él az illető. Most ezt „hidalja át” a tiszti főorvos utasítása azzal, hogy felfüggesztette a területi ellátást. Szerinte az is előfordulhat, hogy egy csepeli beteget elvisznek a Budai Irgalmasokhoz, és ha ott, mire odaérnek vele, elfogynak a szabad ágyak, akkor vissza mentőztetik a Jahn Ferenc kórházba, mert az, mint a területi betegét köteles lesz átvenni. „Botrány, hogy a kormány a járvány legsúlyosabb heteiben szervezi át az egészségügyet" – mondta Falus Ferenc, aki szerint ennek a kormányzati lépésnek legalább annyi, ha nem több áldozata lehet, mint magának a Covidnak.

Kettős játszma az egészségügyben

Gulyás Erika Doros Judit, Vas András
Publikálás dátuma
2021.03.04. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint a kormány döntése az új munkaszerződések bevezetéséről elfogadhatatlan, hisz el lehetett volna tolni a határidőt.
A közpénzből fenntartott egészségügyben összesen 110 ezren dolgoztak, a válsághelyzet közepén kikényszerített szerkezetváltás - miszerint a jövőben egészségügyi szolgálati jogviszonyban kell dolgozni - azonban a keddi közlés szerint 5500 egészségügyi dolgozót kényszerített arra, hogy elhagyja a pályát. A Magyar Egészségügyi Szakdogozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán szerint a kormány döntése az új munkaszerződések bevezetéséről elfogadhatatlan, hisz el lehetett volna tolni a határidőt.   A MESZK elnöke tájékoztatása szerint felmérést indítottak tagjaik körében a döntések hátteréről, s az első kétezer válaszból egyértelműen az derül ki, hogy a maradók fele nem tekinti véglegesnek elhatározását, a járvány után a távozást fontolgatja. Kétharmaduk csak a megélhetési kényszer miatt fogadta el az új szerződést, bár az abban foglaltakkal rengeteg baja van. Leginkább az, hogy az ápolók úgy érzik, az egészségügyi törvény az orvosokról szól, nem róluk, kifogásolják a nekik szánt, az orvosokénál sokkal alacsonyabb béremelést, aminek következtében minden ellátási területen hamarosan hatalmasra nyílik a bérolló. Az egészségügy átszervezését a járványhelyzet közepén a szakmai elemzők többsége óriási hibának tartja. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász például a Klubrádióban úgy fogalmazott: a politikai vezetők hibát követtek el, bocsánatot kellene kérniük. Ehhez képest Kásler Miklós történelmi előrelépésnek nevezte egy tegnapi Facebook-bejegyzésben, hogy március 1-jétől új alkalmazási feltétek léptek életbe. Ezek közül azonban talán csak a hálapénz megszüntetésében ért egyet majd mindenki. A Magyar Orvosi Kamara elnöksége szerda reggeli közleményben üdvözölte, hogy a kollégák jelentős részben az aláírás mellett döntöttek, mert így a jogviszonyváltás nem okoz "most általános, országos ellátási zavart”. Azt is kiemelték ugyanakkor, hogy több intézményben megzsarolták a dolgozókat, amit a MESZK felmérése is igazol, az ápolók negyede érzett nyomást a döntése előtt. Az egyes intézmények létszámadatairól az dolgozók beszámolóiból lehet néhány részletet megtudni. Így derült ki, hogy a fehérgyarmati kórházból mindössze négyen távoznak, ketten nyugdíj előtt állnak, ketten pedig a magánszférában helyezkednek el: van aki már alá is írta a szerződését egy budapesti magánklinikán.  Nyugat-Magyarországon is olyan kórházakat találtunk, ahol nem volt tömeges távozás, inkább azt erősítették meg a megkérdezettek, hogy a döntés szakmaterületenként változó. Ahol eddig nem voltak magas pótlékok, mint a pszichiátria, a belgyógyászat vagy a reumatológia területén, ott a dolgozók jobban járnak a megemelt bérekkel, a sürgősségi és traumatológiai osztályokon azonban nem, onnan többen távoztak. Kórházi alkalmazottak fogalmazták meg azt is, hogy a sebészek, urológusok vagy épp a nőgyőgyászok azért utasítták el az aláírást, mert elesnek a korábbi magas hálapénztől. Több orvos szerint újabb lemondási hullám, "valódi robbanás” májusban várható, addig dől el, hogy a központi döntéshozók milyen arányban engedélyezik a vállalkozó orvosoknak, hogy állami intézményekben dolgozzanak. A mostani aláírást sok szakdolgozó sem tekinti véglegesnek. Beszéltünk olyan ápolóval, aki ugyan a múlt héten elfogadta a szerződést, de kedden meggondolta magát és mégis távozik a kórházból, ahol dolgozott. Fontos kifogás, hogy a dolgozóknak többnyire egy-két napjuk volt a szerződés áttanulmányozására. A kapkodásra jellemző, hogy tudunk olyan tartósan betegállományban lévő szakdolgozóról is, akinek szintén automatikusan megszűnik a munkaviszonya.     A lapunkban többször megszólaló egykori szakszervezeti vezető, Kiss László például úgy tudja, a pszichiátriai betegeket kezelő nagy pomázi állami intézményben, ahol 22 éven át dolgozott, két osztályon is lehetetlenné vált átmenetileg a munka. Három orvos és több szakdolgozó, köztük ő sem írta alá az új szerződést, negyven év munka után távozik az egészségügyből. Van olyan kollégája, aki otthagyta a szakmát és kereskedőnek állt, de olyanról is tud, aki a piaci igényekre reagálva kis házigondozói magánvállalkozást indított. 

Március végére tetőzhet a harmadik hullám, ha minden jól alakul

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.03. 22:34
Képünk illusztráció.
Fotó: AFP /
Az oltások kedvező hatása leghamarabb április elején éreztetheti hatását.
Másfélszer olyan gyorsan terjed a brit mutáció, mint az eredeti vírus - mondta el az RTL Klub híradójának Ferenci Tamás biostatisztikus. A szakember szerint már ezt a variánst kaphatták el azon betegek, akik a harmadik hullámban súlyos állapotba kerültek. Az oltások felgyorsítása csak lerövidíteni tudja a mostani, felfutó szakaszt, a kedvező hatás pedig leghamarabb április elején érződhet - vélekedett. 
"Az a kérdés, hogy ezt a felfutó szakaszt mikor sikerül megállítani. A legoptimistább forgatókönyv szerint ha szerencsénk van minden komponensével - az oltás hatásosságával, az oltóanyag rendelkezésre állásával, oltási hajlandósággal és tényleg igaz az, hogy áprilisra kifejti a hatását - akkor jelentheti azt, hogy március végére meg tudjuk fogni ezt a dolgot és tetőzni tud"

- fogalmazott Ferenczi Tamás

Mint mondta, egy ilyen forgatókönyv esetében csökkenhet az új fertőzések és a súlyos megbetegedések száma. Ugyanakkor a szakember szerint ez az optimális elképzelés, mivel minden rosszabbul is alakulhat.