Előfizetés

Távozik az Államkincstár vezetője

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.04. 10:01
Mészáros József
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Rövid belső e-mailben jelentette be távozását Magyar Államkincstár éléről Mészáros József – értesült több forrásból is a Népszava.
Néhány soros levélben köszönt el munkatársaitól szerdán délután Mészáros József, a Magyar Államkincstár (MÁK) 2017-ben kinevezett vezetője. A távozását nem indokolta az elnök, annak híre meglepetést keltett a kincstári dolgozói körében. Sokukkal Mészáros 2010 óta dolgozott együtt, hiszen 2010 óta vezette az Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságot (ONYF), majd a nyugdíjfolyósító ás az államkincstár integrálása után 2017-től került a közös szervezet élére. Kinevezése azt mutatta, hogy a politikai vezetés is elfogadta, hiszen a jóval kisebb és specifikusan működő szervezet éléről került a MÁK-ot korábban vezető Dancsó József, ex-fideszes képviselő helyére. A MÁK-ONYF integráció látszólag problémamentesen zajlott le, komoly szakmai és főleg nyilvános kifogás nem érte az államkincstár vezetését. Tavaly azonban megváltozott a MÁK megítélése az államigazgatáson belül: Varga Mihály pénzügyminiszter Magyar Államkincstár stratégiai megújításának és hatékonyabb működésének elősegítéséért felelős miniszteri biztost nevezett ki a MÁK-hoz. A miniszteri biztos közvetlenül a pénzügyminiszternek volt az alárendeltje. A kinevezéséről szóló miniszteri utasítás szerint a biztos feladata, hogy vizsgálja a Magyar Államkincstár hatékonyabb működésének lehetőségét, tekintse át annak stratégiai és koncepcionális kérdéseit. Emellett feladata volt, hogy részt vegyen a kincstárt érintő elemzések, vizsgálatok lefolytatásában, figyelemmel kísérje a kincsár működésére vonatkozó előterjesztéseket, jelentéseket, a kincstár által elkészített stratégiákat, koncepciókat véleményezze. Folyosói pletykák szerint Mészáros távozásában szerepet játszhatott az is - bár elköszönő levelében megbízatása végéről ír - , hogy a MÁK-ban egyfajta kettős vezetés alakult ki az elmúlt hónapokban.

Rendhagyó sztrájksorozatra készülnek Gyöngyösön

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.03.04. 09:42

Fotó: Komka Péter / MTI
Három napon összesen 9 alkalommal, műszakonként 2 órás sztrájkot tartanak jövő héten a B. Braun gyöngyösi gyárában a magasabb béremelést követelő dolgozók.
Nem csak Makón fogyott el a dolgozók türelme: újabb sztrájkra készülnek a munkavállalók az egyszerhasználatos orovosi eszközöket gyártó B. Braun Medical Kft. gyöngyösi gyárában is. A dolozók jövő héten több alkalommal is beszüntetik a munkát: szerdán, csütörtökön és pénteken minden műszakot érintve 2-2 órás sztrájkot tartanak, összesen 9 alkalommal – tájékoztatta lapunkat László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A B. Braunnál február 23-án már volt egy kétórás figyelmeztető sztrájk, amelyen az üzem szinte összes dolgozója részt vett. Ám a szakszervezet szerint a munkáltató ezt követően sem vette figyelembe a munkavállalók elégedetlenségét: azóta sem tett új ajánlatot, az álláspontok érdemben nem közeledtek.    Az 1600 dolgozót foglalkoztató cég maximum 5,4 százalékkal emelné a béreket, a szakszervezet szerint azonban ez elfogadhatatlan - pláne, hogy nem is minden munkavállalóra vonatkozik -, és 8 százalékos, minden dolgozóra kiterjedő alapbéremelést követelnek. A B. Braun korábbi közleménye szerint az általuk kínált új bónuszrendszerrel összességében 9,58-22,19 százalékos keresetnövekedés lenne elérhető egy szerelék-összeállító esetében, aki SZÉP-kártyával, jelenléti bónusszal és a maximális teljesítménybónusszal 426 904 forintot kereshetne. Ez azonban nem egy garantált alapbér, hiszen csak bónuszokkal, túlórákkal lehetne elérni, és a dolgozók legfőbb problémája éppen az, hogy mindehhez olyan darabszámokat írnak elő, amit a többség nem tud teljesíteni. László Zoltán szerint a munkáltatónak is figyelembe kellene vennie, hogy a COVID nemcsak a gazdaságot érintette hátrányosan, hanem a munkavállalókat is, így nem várható el, hogy csak a dolgozók viseljék az azzal járó terheket. Az infláció a korábbi éveknél jóval magasabb, így a nettó bérek nem érnek már annyit, mint akár tavaly ilyenkor. Elfogadhatatlan, hogy éppen az egyszer használatos orvosi segédeszközöket gyártó vállalat vezetése hivatkozik a járvány okozta gazdasági nehézségekre, miközben annyi a megrendelése, hogy éjjel, nappal folyamatosan mennek a gépek, az 1 600 munkavállaló folyamatosan dolgozik – hangsúlyozta László Zoltán, megjegyezve: továbbra is nyitottak az egyeztetésre, és várják a cég ajánlatát.   A B. Braun közleményben reagált a sztrájk hírére. Mint írták: a pandémia miatt jelentősen csökkent a gyöngyösi gyárban előállított termékeik iránti kereslet. Az elnapolt és nem sürgős műtéti beavatkozások az orvosi eszközök felhasználásának visszaesését eredményezték, emiatt a megrendelésszám is lecsökkent, így 2021-ben előreláthatólag több millióval kevesebb termék kerülhet le a gépsorokról. A vállalat 2021. januári eredményei már igazolták a borús előrejelzéseket, eszerint a Gyöngyösön előállított termékek értékesített mennysége - darabszám tekintetében - két számjegyű visszaesést mutat. Az év eleji nehézségek várhatóan az egész év teljesítményét meghatározzák, mivel az elhúzódó járványhelyzet miatt a kórházi megrendelések számában nem várható jelentős változás – hangsúlyozták. A cég szerint a helyzet súlyosságát fokozza, hogy nem sikerült megegyezni a B. Braun Vasas Szakszervezet képviselőivel. A vállalat a nehéz gazdasági helyzetben is 4,7-5,4 százalékos alapbéremelést ajánlott a cégnél legnagyobb létszámban dolgozó szerelék-összeállító munkatársaknak, és további bérnövekedési lehetőséget kínált a teljesítménybónusz-rendszer kibővítésével. A jövedelemnövekedés 415 munkatársnál haladta volna meg az előző évi alapbérhez képest a 8 százalékot, de még az ösztönző teljesítménybónusz elérése nélkül is bruttó 376 904 forint jövedelmet érhetnének el a legalacsonyabb órabérű munkatársak egy ledolgozott hónap után – összegezte a cég közleményében. Azt is írták: a B. Braun számára a legfontosabb a fenntartható működés biztosítása, a munkahelyek hosszú távon való megtartása. A vállalat bízik abban, hogy a szakszervezet belátja és elfogadja, hogy az egészségipar szereplőit különböző módon érinti a koronavírus válság, és megérti, hogy a cég lehetőségei lényegesen megváltoztak az elmúlt évek dinamikus növekedését követően. Abban is bíznak, hogy a szakszervezet a vállalatvezetés béremelési javaslatát elfogadva, és vele együtt dolgozik majd azon, hogy a gyöngyösi gyárat a járvány elmúltával ismét növekedési pályára állítsa. „A sztrájk veszélyezteti ezt a folyamatot és tovább rontja a cég pénzügyi helyzetét, veszélybe helyezve a 30 év alatt felépített cégcsoporton belüli bizalmat a gyártóhely felé, ami a további beruházásokat és így a növekedést kockáztatja” – zárul a cég közleménye.  

Vége a papírgyűjtésnek

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.03.04. 08:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Azzal, hogy a kormánypártok csak részben tettek eleget a kukakoncessziót érintő alkotmánybírósági kifogásoknak, ellehetetlenítették a lakosság és a közintézmények térítés ellenében végzett hulladékgyűjtését - véli egy érdekvédelmi szervezet.
A hulladékkoncessziós tervek februári módosítása nem felel meg az Alkotmánybíróság határozatának – véli tegnapi közleményében a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ). A parlamenti döntés ugyanis az értékes (leválogatott) hulladék tulajdonosai közül csak a gazdálkodó szervezeteket jogosítja fel arra, hogy terméke fejében – áralku híján - a leendő koncesszortól származó, a köműhatóság által megállapított díjra. Pedig a hulladéktörvény szerint jelenleg minden ingatlanhasználó, így a természetes személyek és a költségvetési intézmények is jogosultak az elkülönített települési hulladékot piaci szolgáltató meghatározott telepére szállítani, és ott át- vagy eladni. Sokan ma is értékesítik a magántulajdonukban álló, értékes, elkülönített települési hulladékot, vagyis a kidobott papírt, műanyagot, fémet, elektronikai alkatrészeket vagy akkumulátort. A mostani módosítás alapján viszont a lakosság és a költségvetési intézmények az értékkel bíró hulladékaikért már nem kapnának ellentételezést. Bár azt a gazdálkodó szervezetekkel együtt kötelezően át kellene adniuk a leendő koncesszornak, előbbiekkel ellentétben semmiféle ellentételezésre nem válnának jogosulttá – hangsúlyozza a HOSZ-közlemény. Az érdekvédelmi szervezet szerint amúgy az érintett „anyagáramok” sokfélesége, eltérő mennyisége, minősége, tőzsdei árjegyzése - vagy épp annak hiánya - miatt a „kompenzációs” rendszer amúgy sem lesz működésképes. A közszolgáltatás, a körforgásos gazdaság színvonalát nem a piaci területek - uniószerte példátlan - államosítása és a mesterséges monopólium kialakítása, hanem a közszolgáltatás pénzügyi helyzetének helyreállítása emelné. Idézik az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium tavalyi kormányelőterjesztés-tervezetét, amely szerint "a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakítása nem járt pozitív eredménnyel”: míg 2018-ban „18,9 milliárd forint veszteség keletkezett a közszolgáltatásban, addig 2015-ben, az állami koordináció bevezetése előtti utolsó évben a közszolgáltatók vesztesége alig haladta meg az egymilliárd forintot”. Az irat szerint a közszolgáltatás jelenleg évi 54 milliárdos költségvetési támogatásból tartható fenn. Ráadásul a kormánytervek szerinti leendő központi szereplő, a koncesszor feladatai az illegális hulladéktelepekre ki se terjednének: az továbbra is önkormányzati hatáskör marad. A HOSZ bírálja a környezetvédelmi termékdíjas rendszer 2011-es központosítását is. Az állami közvetítő még csak meg sem közelítette a piaci elosztás korábbi eredményességét. Míg 2011-ben 60, addig 2018-ban 46,1 százalékos hasznosítási arányt értek el. A jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula szintén romló állapotokat tapasztalt. Pedig a gazdálkodók - áttételesen a fogyasztók - terhei ennél jóval kedvezőbb teljesítményt tennének lehetővé. Ehhez képest most a gyűjtést és az előkezelést is „államosítanák” - panaszolja a HOSZ. Mi több, a koncesszor üzleti kockázat nélkül működhetne, hisz veszteség esetén állami támogatást kapna. Ráadásul egy egész iparág kerülne ki a piacgazdaság alól úgy, hogy egy szereplő óriási gazdasági erőfölényre és versenyelőnyre tenne szert. Ezzel a piaci cégek – a leendő alvállalkozókhoz hasonlóan – teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének. Korábbi indítványukhoz hasonlóan már csak azért is szükségtelennek ítélik az újabb központosítást, mert szerintük az ágazat több száz, egymással versengő, több tízezer embernek munkát adó szereplője hatékonyan működik. Bár a módosítások meghirdetett célja a közszolgáltatás anyagi helyzetének rendezése, a környezetvédelem és a közérdek, a szabályok valójában a leendő egyedüli koncesszor gazdasági céljait, terjeszkedését, piacszerzését támogatják - véli a HOSZ. A jogalkotó által választott megoldás a piacgazdaságnak, a tisztességes gazdasági versenynek, a vállalkozás szabadságának, a vállalkozáshoz, valamint a tulajdonhoz való jognak, a tőke és a szolgáltatás szabad áramlásának, az áruk mozgásának, illetve a letelepedés szabadságának szükségtelen és aránytalan korlátozásával jár, így a HOSZ szerint alapvetően jogellenes.

A NER-úthengeren nincs fék

A kormány tavaly a második veszélyhelyzet kihirdetése után nem sokkal egy éjjel benyújtott, több tucat törvényt módosító csomag második felébe fűzve nyújtotta be a hulladékkoncessziós elképzeléseit. Miközben a kabinet elképzeléseit a "rezsicsökkentett" közszolgáltatás állami költségeinek csökkentésével, a hatékonyság növelésével, a környezetvédelemmel és az uniós szigorításokkal magyarázta, a kárt szenvedő felek - így a piaci szolgáltatók és az önkormányzatok - szerint a zavaros pontok lényegében minden, haszonnal kecsegtető hulladékgazdálkodási tevékenységet egy leendő koncesszorhoz csatornáznának. E szerepet piaci pletykák szerint a kormány a Molra szabta. Bár a kormánypártok mindent megszavaztak, Áder János köztársasági elnök három pontot is alaptörvény-ellenesnek tartva az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület ezek közül egynek adott helyt. Határozatuk szerint ugyanis a hasznos hulladék tulajdonosa nem kötelezhető arra, hogy termékét a jövőben ingyen - sőt további költségek fejében - adja át a koncesszornak. A parlament ennek szerzett nemrég - a HOSZ szerint legalábbis részben - érvényt. Áder János a múlt héten ezt már aláírta.

A Humusz szerint bűzlik az egész

Bár a konkrét alkotmányossági vitát nem kívánta véleményezni, az egész hazai hulladékhelyzetet a részletes értékelésre is méltatlannak ítélte lapunk megkeresésére Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke. Ahhoz képest, hogy a folyamatoknak a hulladék-keletkezés megelőzése, a körforgásos szemlélet meghonosítása irányába kellene mutatniuk, az intézkedések valójában az illegális hulladéklerakást ösztönzik, még ha a kormány ennek ellenkezőjét hirdeti is. A HOSZ felvetéséhez annyit fűzött hozzá, hogy - hasonlóképp a támogató háttér hiánya miatt - az utóbbi idők során az oktatási intézmények egyre kevésbé szerveztek papírgyűjtést. Ritkán jön létre ugyanis sikeres áralku az iskola és a piaci hulladékhasznosítók között. Igaz - tette hozzá - ez térségenként, a helyi cégtől és működési keretektől függően eltérő.