Jövő csütörtökön vitát rendez az Európai Parlament (EP) plenáris ülése az uniós kifizetéseket a jogállam érvényesüléséhez kötő rendelet eddigi alkalmazásáról, vagy inkább nem alkalmazásáról – értesült a Népszava. Parlamenti forrásaink szerint szerda este megszületett a megállapodás a mértékadó politikai erők között, de a végső döntést a házbizottság szerepét betöltő Elnökök Konferenciája fogja meghozni ma délutáni ülésén.
Az eszmecserét az EP Újítsuk meg Európát nevű liberális frakciója kezdeményezte azon a híren felbuzdulva, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Unió Bírósága előtt kívánja megtámadni a jogszabályt. Az állam- és kormányfők által tavaly decemberben megkötött kompromisszum értelmében a rendeletet csak az után fogják alkalmazni, hogy a bíróság ítéletet mondott a jogszerűségéről. Az Európai Parlament, mint a jogállami szabályrendszer egyik kidolgozója és jóváhagyója, ellenzi és érvénytelennek tartja az EU27-ek különmegállapodását, valamint követeli, hogy a helyzet nyomon követésével megbízott Európai Bizottság késlekedés nélkül tegyen javaslatot pénzügyi szankciókra, ha a normák megsértését tapasztalja.
“A jogállami rendeletet az első naptól kezdve alkalmazni kell, úgy, ahogyan a társ-jogalkotók megegyeztek. Eltökéltek vagyunk, a parlament minden szükséges politikai és jogi eszközt be fog vetni, hogy elérjük ezt a célt” – mondta Dacian Ciolos, a liberálisok frakcióvezetője.
A képviselők a vitában szeretnék beszámoltatni az Európai Bizottságot, hogy mint a Szerződések őre, milyen lépéseket tett mostanáig az EU pénzügyi érdekeit sértő jogsértések ellen. Ciolos most megerősítette, hogy ha bíróság elé kerül a rendelet, akkor az EP azt fogja kérni, hogy sürgősséggel tárgyalják az ügyet. Amennyiben a kérésnek helyt ad a bíróság elnöke, akkor az ítélet hat-kilenc hónap alatt, vagyis az év végéig megszülethet.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője lapunknak azt mondta: itt az ideje szembesíteni a Bizottságot a rendelet előírásaival, és beszámoltatni, hogy mit tett az EU pénzügyi érdekekinek a védelmében. “A testületnek az európai nyilvánosság előtt kell számot adnia arról, hogyan alkalmazta a rendeletet”, közölte, megerősítve, hogy a parlament nem fogadja el a jogszabály alkalmazásának elhalasztásáról szóló “háttérszobás megállapodást” a vezetők között. “Nyomást fogunk gyakorolni annak érdekében, hogy az intézmények tartsák magukat a jogszabályi előírásokhoz”.
A momentumos politikus szerint a jogállami rendelkezések alapján akár már most felelősségre lehetne vonni Magyarországot, amiért a főügyész, akinek dolga lenne az uniós alapokkal való visszaélések alapos feltárása és az elkövetők bíróság elé állítása, nem a hatalomtól függetlenül cselekszik. Donáth Anna és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő nemrégiben levelet írt Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, arra kérve az uniós testületet, hogy vizsgálja meg, elindítható-e az eljárás Magyarország ellen az EU költségvetését érintő károk megelőzése érdekében. Donáthék a jogállami rendelet egyik cikkelyére hivatkoznak, amely többek között előírja a nyomozó és vádhatóságok “megfelelő működését” a csalással és korrupcióval összefüggő nyomozás és vádeljárás során. A levelükhez csatolt melléklet felsorolja azokat az ügyeket, amelyeket Hadházy Ákos tárt fel, de elmaradt a felelősségre vonás. Ilyen a Budapest Szíve program, a 4-es metró, a Híd a munka világába program, az Elios ügy vagy az Öveges program.
